Érdemes megjegyezni, hogy a gödöllői fociklub elődje, a Pest megyei Dózsa 1951-ben jött létre. Ez egy budapesti rendőr csapat volt, de felsőbb szervek utasítására a városba költöztek, és felvették a Gödöllői Dózsa nevet.
Egy évvel később megnyerték a harmadosztályt, de az MLSZ – ismeretlen okok miatt –még nem engedte be a másodosztályba a gödöllői csapatot. Az 1953-as esztendőben megint a Gödöllői Dózsa bizonyult a legjobbnak a harmadik vonalban, csak még imponálóbb fölénnyel. Ilyen teljesítmény előtt már az illetékeseknek is fejet kellett hajtaniuk, és 1954-től három évig a másodosztály Keleti-csoportjában szerepelhettek településünk focistái. Fontos megemlíteni, hogy 1954-től 1955-ig Lakat Károly, az egykori Fradi játékos, később, 1980-ban néhány mérkőzés erejéig a válogatott szövetségi kapitánya volt a helyi csapat edzője. Az 1950-es évek végén megszűnt a csapat rendőr jellege, ugyanis idetelepült a Ganz Árammérőgyár. Az állami cég 100 éves szerződést kötött a helyiekkel, és a sportot is támogatta. Innentől kezdve a csapat neve sokáig Gödöllői Vasas lett. Az egykori játékosok elmondása szerint 1967-ben reális esély lett volna arra, hogy az NB II-be jussanak, ami akkor a harmadosztálynak felelt meg. Állítólag megmondták a focistáknak, hogy ne is akarjanak nyerni, mert a vezetőség nem tudná megteremteni a feltételeket a felsőbb osztályban való induláshoz. Így a csapat „csak” harmadik lett. Ez annyira visszavetette a helyi focistákat, hogy 1971 nyarára egészen a hatodosztályig csúsztak vissza. Az ezt követő években a játékoskeret szinte teljesen kicserélődött, és a zászlóján szereplő évszámot alapul véve 1975-ben életre hívott Gödöllői SC csapata előbb a hatod-, majd egy évvel később az ötödosztályt (Pest megyei II. osztály) nyerte meg, de a 80-as évek elején újabb visszaesés következett. A 80-as évek végére ismét a harmadosztályban találjuk a Gödöllői SC-t, ám csak a Kartal NB III-as játékjogának megvétele jogosította fel őket arra, hogy a harmadik vonal Duna-, majd Mátra-csoportjában játszhassanak.
Az 1990-es évek elején a klub neve Gödöllői LC lett, és a 1991/1992-es bajnoki év végén a csapat megnyerte az NB III. Mátra-csoportjának bajnokságát, és Ambrózy István szakmai irányításával feljutott az NB II. Keleti-csoportjába. A másodosztályban négy évig tudott szerepelni a gödöllői tizenegy, amely 1996 tavaszán kiesett az NB III-ba. Itt tíz szezon jutott az akkor még csak a fociszakosztályra szakosodott Gödöllői SK csapatának, mert a csapatlétszám-csökkentést előtérbe helyező átszervezések miatt 2007 őszétől a negyedik vonalat jelentő Pest megyei I. osztályban kötöttek ki, ahol azóta is játszanak, és 2017-ben (edző: Szász Ferenc), majd 2019-ben (edző Pozder Nenad) az ezüstéremig jutottak. 2021 őszén Győri Zoltán vette át a gödöllői tizenegy szakmai irányítását Hevesi Tamástól, aki az elmúlt év tavaszán az 5. helyig vezette a formációt. A gödöllői legénység már az 5. fordulóban a tabella élére ugrott, és szinte a bajnokság végéig a hátát nézte a teljes mezőny. A sors úgy hozta, hogy a bajnoki címről döntő csúcsrangadót a legfőbb rivális, a Dunaharaszti MTK otthonában játszották le május 28-án. Annak ellenére, hogy a 26. percben hátrányba került városunk tizenegye, nem esett pánikba a csapat: a 39. percben Nagy Barnabás egyenlített, majd a 91. percben Barabás Ádám végérvényesen eldöntötte, hogy idén minden eddiginél pazarabb mutatókkal Gödöllőre kerül a Pest megyei elitbajnokság aranyérme. Elsőségével a Gödöllői SK társulata készült az NB III-as osztályozóra, ahol a Csornai SE (Győr-Moson-Sopron megye bajnoka) volt az ellenfél. Az első, gödöllői mérkőzésen 1-0 arányú vendégsiker született, míg a visszavágó 1-1-gyel ért véget, így a feljutást 2-1-es összesítéssel a Csorna vívta ki.
Mindez azt is jelenti, hogy késő nyártól – legalább egy évig – ismét Pest megyei I. osztályú focimeccseket láthat a gödöllői publikum a Táncsics Mihály úti, tavaly május óta Szűcs Lajos nevét viselő sportcentrumban.
– fedor –
