A minisztériumban felállított új ügyosztály felügyelete alá került az összes kincstári erdő. Ez 15 önálló igazgatóságot, illetve erdőhivatalt jelentett, köztük a gödöllőit is. Érdekesség, hogy ezek közül mindössze kettő található a mai Magyarország területén: a gödöllőin kívül még a sóvári (diósgyőri), a mai miskolci. Reformokat indított el a miniszter az erdészet területén is. A kísérleti állomások számát 17-ről 28-ra emelte. Európában elsőként hazánkban indult meg a madártani kutatás és a madárvédelem megszervezése, amelyekben óriási szerepe volt a korszak talán utolsó polihisztorának, Herman Ottónak. 1896-ban fogadták el az erdészeti kísérletügy megszervezését, ennek lett egyik helyszíne Gödöllő.
Tudatosan szemelték ki településünket erre a feladatra, mivel Gödöllő környékén található az alföldhöz hasonló vastag homoktakaró, így az itt folyó kutatások segíthetik az Alföld fásítási programját is. Másrészt akkor már itt működött néhány éve a Baromfitenyésztő Szakiskola (1898) és a Méhészeti Gazdaság (1900) is. A miniszter végül 1902-ben hozta létre a József főherceg-ligetet, országos fenyőkísérleti telepként. A névadás nem csak a Habsburg-rokonság miatt esett a főhercegre, hanem mert kiváló botanikus is volt. Margitszigeti, alcsúti és fiumei parkjaiban már sikeresen honosított meg külföldi fafajtákat, így ezeket a tapasztalatokat Gödöllőn is hasznosítani lehetett a Méhészeti Gazdaság mellett. Az első évben 50 holdat már be is erdősítettek, a munkát Pirkner Ernő, az erdőhivatal akkori vezetője felügyelte. A fásítási program 1912-ig tartott, a telep irányítását Kovács Béla főerdészre bízták. Elsősorban hazánkban nem honos fenyőfélék telepítésére került sor. Kisebb területen azonban telepítettek külföldi lomblevelű fafajtákat, és a fejlődés összehasonlíthatósága kedvéért hazai örökzöld és lombhullató fákat is. Az alapításkor telepített 69 tűlevelű fajból 28, míg a 89 lomblevelűből 64 maradt meg. Néhány különleges, itt találhatóak fafaj: sárgafenyő, balzsam jegenyefenyő, nevadai cirbolyafenyő, tulipánfa, vasfa és bíbortölgy. Később tölgy, bükk és cser génbankot is létrehoztak. Az Erdészeti Tudományos Intézet 1960-ban egy új programot indított a területen. Egy kifejezetten erdészet-tudományos célú növénygyűjtemény jött létre, amely azért nagyon különleges, mert az egyes fafajtákat nem elszigetelten találjuk meg, hanem a velük kialakult társulásokban, azaz természetes közegükben. Ez a gyűjtemény ma már Európában szinte egyedülálló természeti és erdészeti különlegesség a parkban, ahol jelenleg kb. 110 nyitvatermő és 650 zárvatermő fafaj, illetve alfaj található.
Az Arborétum évtizedek óta szolgálja a lakosság pihenését és kikapcsolódását. Többek között családok, baráti társaságok, iskolai osztályok, óvodai csoportok és közösségek látogatnak ide. Kihelyezett tanóráknak, erdei iskolás foglalkozásoknak, sőt érettségi találkozóknak is fontos helyszíne. Évek óta rendszeresen itt rendezik meg a nagysikerű ArboFesztet, és a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete is nyaranta tart népszerű szabadtéri előadásokat. 2020-ban megkezdte működését a Gödöllői Erdei Vasút is. Ez a nagyszabású vállalkozás az Erdei Vasútért Egyesület és a Pilisi Parkerdő Zrt. (az intézmény kezelője – a szerk.) együttműködésével valósulhatott meg. Jelenleg 1 km hosszú a pálya, de a tervek alapján ezt 2 km-re szeretnék növelni. A terv az, hogy az egyesület telephelyét, a Csemete-rétet kössék össze a MÁV Állami Telepek megállóval, de egyelőre az Arborétumig lehet közlekedni vele.
2022. május 1-jével a Pilisi Parkerdő Zrt. az Arborétum üzemeltetésével az Erdők a Közjóért Alapítványt bízta meg, amelynek az új neve Arbo Park lett. A Parkerdő 2020-ban újította meg ezt az alapítványt, amelynek küldetése, hogy „olyan kezdeményezéseket támogasson, amelyek a természet és az emberi környezet védelmét, a környezeti kultúra fejlesztését, a természeti erőforrásaink gazdagítását, a biodiverzitást (az élővilág sokszínűségének megőrzését), valamint a klímavédelmet szolgálják a közjó érdekében”.
Lencsés Barna
