Sötétben tapogatózva

Alig több, mint három évvel azután, hogy a kormány átvállalta valamennyi önkormányzat adósságát (Gödöllő esetében 8 milliárd forintot), 2018-ban Gémesi György polgármester 410 millió forintos hitelfelvételre tett javaslatot. Ezzel kívánta korszerűsíteni és bővíteni a közvilágítási hálózatot. Sajnos a munkák csak 2022-ben kezdődtek el, de ez csak a probléma egyik fele…

Májusban nagy dérrel-dúrral jelent meg a hír, miszerint megkezdődött a városi közvilágítási hálózat fejlesztése. Ennek előzménye volt a 2018. februári képviselő-testületi döntés, amelyben a polgármester 410 millió forintos hitelfelvételi kérelmet terjesztett elő a cél megvalósítása érdekében, amit a lokálpatrióta klubos többség megszavazott. Az adósság konszolidáció óta hitelt – okulva sok település felelőtlen gazdálkodásából – csak előzetes kormányzati engedéllyel lehet felvenni. A hozzájárulás 2018 decemberében megérkezett, majd a gyors banki szerződéskötés és utalás után a pénzügyi feltételek adottak voltak.

Az energiatakarékos és környezetkímélő beruházás döntését egy nyilvánosan elérhető háttéranyag alapozta meg. A számítások szerint a LED-es hálózat kiépítésével 60 százalékos energiamegtakarítást, illetve 50 százalékos üzemeltetési költségmegtakarítást prognosztizáltak. Mindez a számok nyelvére lefordítva évente 33 millió forintot jelentett volna. A 410 millió forint hitel által a beruházás megtérülése 13 évet mutatott. Csakhogy hiába született meg a döntés és került folyósításra a hitel, a munka csak nem kezdődött el. A 2019. évi összesített közbeszerzési terv szerint a szerződés teljesítését még ugyanazon év végére jelezték. De hiába várhatta a lakosság az új fényeket, ez sem az önkormányzati választáson, így a régi polgármester, régi lámpatestjeiben sem újultak meg.

A hitelt három éve törleszti a város, miközben az áram díja 25 százalékkal emelkedett, így önmagában is évről-évre egyre feszítőbb fizetni az idén már 115 millió forintos áramdíjat, viszont a megtakarítás, és vele együtt a megtérülési periódus el sem kezdődött.

Így jutottunk el 2021 végéig, azaz csaknem három évet kellett várni arra, hogy a további milliós tételeket felemésztő tervezési, közbeszerzési szaktanácsadói költségek mellett kiírják az eljárást, amelynek eredményeképpen a nyertes ez év januárjában került kihirdetésre. Az önkormányzat „gyorsaságának” persze megvan az ára, hiszen az eredetileg 5,5 milliós kamat 2022-ben már ennek a háromszorosát, az idei bubor értéken számolva 16,5 millió forintot tesz ki, ami sajnos még magasabb lesz. A megtérülés tehát torzul, de a műszaki tartalom is több, mint érdekes a 2018-as előterjesztés vonatkozásában. Az eredeti anyag szerint a beruházás „magában foglalja a tervezési díjat, a régi fényforrások leszerelésének, a bővített lámpatest számnak megfelelő LED-es fényforrások beszerzésének, valamint azok felszerelésének költségeit.”

Ez az akkori állapotnak megfelelően 4480 lámpatestet jelentett, de a dokumentum külön kitér 600 új fényforrás telepítésére is. A magas kamatkörnyezet a világban zajló események miatt bekövetkező adottság, de nem mindegy, hogy a projekt lezárása és közel 4500 lámpatest cseréje után kell ezzel számolni, vagy már akkor, amikor el sem kezdődött az a munka, amire a város három éve vett fel hitelt.

Nem tudni, hogy a gödöllői matekot a 3 év tétlenséget tükröző állapot, vagy a már megszokott, mesterien homályos kommunikáció eredményezte, de a közbeszerzési eljárás kiírásában, így annak nyertesével kötött szerződésben is csak 1880 lámpatest csere szerepel, amelyről könnyen megállapítható, hogy kevesebb mint a fele a 4480-nak, így a leírtak valóságtartalmát keresve is csak a sötétben tapogatózunk.

De ha a felénél kevesebb a lámpatest csere, akkor az 50-60%-os energia- és üzemeltetési költségmegtakarítás is 20-30 %-ra csökken, ami önmagában nem éri el az időközben megemelkedett energiaárakat, ezzel pedig lehetetlen megjósolni a projekt megtérülési idejét. Az egykori előterjesztés és számítás lényege éppen ez volt: gyors lámpatest cserékkel a teljes projekt megtérülésének elérése a 13 éves futamidő végére. Így még inkább torzulhat a megtakarítás lehetősége, az üzemeltetési költségek csökkentése, valamint a teljes megtérülés is. Az eredeti tervhez képest előálló 40%-os lámpatest csere azt is jelenti, hogy az évi több mint 30 millió forintos hitelhez további összeget kell hozzá rakni a városnak a következő kilenc évben.

Ennek eredményeképpen viszont sokkal kisebb költségmegtakarításhoz kell viszonyítani a régi nagy fogyasztású lámpatestek drága energiaárak melletti éves üzemeltetési költségeit.

De ha nem lenne elég a jóból: a 410 millió forint hitelből a város több mint 100 millió forintot már kifizetett három év alatt, mégis az idei költségvetési táblázat szerint ott vagyunk, ahol a part szakad, vagyis még mindig 401 millió forint a város tőke- és kamattartozása a bank irányába.

Mondhatjuk a magas kamatkörnyezet miatt, hogy a szegény embert az ág is húzza, de a polgármester pünkösd ünnepén már arról beszélt, hogy az önkormányzatok kikerülnek a rezsicsökkentés hatálya alól, így további szolgáltatás csökkenéssel (nem kátyúznak, nem építenek új utakat, nem kaszálnak területeket, stb.), és egyéb elvonással tudja majd a város kifizetni az energia áremelést. Ez komoly érvágás mindenkinek, de a város vezetése nem érzi problémának az elvesztegetett három évet. 

Szerinte az önkormányzati választások előtt hitelt felvelvő városvezetésnek nincs, a kormánynak viszont annál több a felelőssége.

Persze a döntéshozó könnyen legyinthet: hol érdekli már őt a szerződés lejárta és az, hogy mit hagy hátra az utókornak? Csak el ne felejtsen szólni, hogy az utolsó majd kapcsolja le maga után a lámpát…