Reptér! Lobog a szélben a szélzsák

Idén 90 éves a Gödöllői repülőtér (LHGD), amely az elmúlt három évtized során sok mindent megélt, de legfontosabb küldetését sosem töltötte be. Az 1960-as évek közepétől sokáig az ejtőernyősport egyik fellegvárának számított, de a hazai- és nemzetközi kisgépes forgalomban nem tudott maradandót alkotni.

A város és a Gödöllői-dombság között fekvő perőci sportrepülőtér 2004. december 16-án Gödöllő Város Önkormányzatának tulajdonába került. Üzemeltetéséről a helyi Sky Escort Hungary Aero Club nevű repülőklub gondoskodik, amely már a tulajdonosváltás előtt is hosszú évekig Rair Aero Club néven fenntartója volt a füvespályás területnek. A város csak öt évre vette át az üzemeltetést, ekkor a VÜSZI Kft. látta el a feladatkört, de mégis, fél évvel a Gödöllői Arborétumban négy halálos áldozattal végződő repülőgép tragédia után, 2017 tavaszán határozatlan idejű szerződéssel visszakerült a repülőklubhoz. 2008-ban a város komoly fejlesztési tervet készíttetett, mert olyan nyilvános sport- és üzleti célú repülőtér fejlesztését tűzte ki célul, amely alkalmas kisrepülőgépek kiszolgálására is. A befektető keresésére kiírt pályázat eredménytelenül zárult. Both Lajos, a klub vezetője már 1992-ben, vagyis harminc évvel ezelőtt arról nyilatkozott, hogy a polgármesteri hivatallal összefogva képesek fejleszteni a repteret, így a kastély és egyéb gödöllői látnivalók miatt ez a város idegenforgalmának fellendítéséhez vezethet.

Lezsovits Gábor  

Azóta sajnos tudjuk, hogy sem a rengeteg közpénzből készült fejlesztési tervből, sem a koncessziós kiírásból nem lett semmi az elmúlt évtizedekben. A 2004-es tulajdonba vétel óta olyan dolgok történtek, amelyeknek nincs sok köze egy reptér valódi tevékenységéhez. 2008-ban volt itt majális, a késő esti koncertek sem zavartak senkit, de érdekes mód nem vált hagyománnyá. A mezei futóversenyeknek már sűrűbben ad otthont a reptér, 2019-ben családi napra hívott a Zöld-Híd, idén pedig a város polgármestere közvetlen kollégáival egy bizarr videóklipet készített nőnapra. Az egyetlen megvalósult beruházás is gazdaságilag felfoghatatlan, hiszen a város adófizetőinek pénzén, nagyjából tízmillió forintért elkészült üzemanyag tárolásra és kiszolgálásra alkalmas kutat nem engedik üzleti modellel működtetni, hogy mások is használhassák, ami miatt komoly bevételtől esik el a város, de annak használata is több kérdést vet fel. Az is több, mint beszédes, hogy engedély van egy 1500 méter hosszú szilárd burkolatú kifutó megépítésére, csupán a mostani kb. 800 méteres füves felületű pályát használhatja a reptér, ahol éjszakai fény hiányában csak a nappali repülés megoldható. A repülőforgalom ezért csak a kiképző, oktató és más magánjellegű sportrepülési feladatokból tevődhet össze.

A gödöllői reptér rengeteg potenciállal bír, amelynek fejlesztésével számos repülőtérhez köthető probléma orvosolható lenne, de további gazdasági előnyök is realizálhatók. Fennmaradt egy remek adottságokkal rendelkező, a Cavok Aviation Training Kft. által az egyik legnagyobb hazai hivatásos pilótaképzésnek is helyet adó repülőtér, azonban a lehetőségeket jelenleg csak korlátozottan tudja kihasználni. Utóbbihoz minimum egy szilárd burkolatú futópálya kialakítása lenne szükséges éjszakai pályafényekkel. Az ideális elhelyezkedése miatt egy Budapest vonzáskörzetében működő kisgépes kiszolgálásra szakosodott reptér is lehetne, ami helyet adna az üzleti repülők megfelelő színvonalú kiszolgálásához, forgalmat vonna el a zajjal túlterhelt ferihegyi repülőtérről, de régió szintű gazdasági- és turisztikai fejlesztésekhez is nyújthat infrastrukturális alapot. Budapest környéki másodlagos repterekkel (Budakeszi, Budaörs, Dunakeszi, Tököl) ellentétben nem zajérzékeny, nincs a közvetlen közelében lakossági beépítettség. A legjobban megközelíthető reptér Pest megyében, hiszen Ferihegy, Hungaroring és Budapest is könnyen elérhető innen.

Az egyik legfontosabb biztonsági paraméternek is tökéletesen megfelel, mivel rendelkezik kényszerleszálló területtel, de kormányzati delegációkat sem tud más reptér biztonságosabban fogadni a főváros részleges lezárása nélkül, mint a gödöllői. Pályahosszát tekintve minden üzleti- és légcsavaros kisrepülő kiszolgálása megoldható lenne, amely 1800 méterre is bővíthető, az már egy A320-as Airbus utasszállító gép fogadására is megfelelő. Számos üzleti alapon működő szolgáltatás kiépítésére alkalmas az óriási terület a kisgépes forgalomhoz (parkolás, tárolás, hangárok, vendéglátóhelyek, oktatáshoz szállás, rekreációs és városi pihenő övezet, stb.). A gépek javító- és szerviz bázisának kialakítását, illetve ehhez kapcsolódó szakmai háttér alapját a városi szakképzésben is célként lehet kitűzni. A pár száz méterre található Gödöllői Üzleti Park (GÜP) további területeinek bevonása az ipari környezet beruházásaival is óriási potenciált rejt a város számára, ami a kutatás-fejlesztés térségbe vonzását is jelentheti. A turisztika támogatásáról nem is beszélve, amely az elmúlt években az egyik legjobban fejlődő iparág volt hazánkban. A reptér a Gödöllői Királyi Kastélyra nézve is komoly lehetőség, hiszen a szervezett diplomáciai és kormányzati reprezentációk, valamint nemzetközi konferenciák nagyban növelhetik a város hírnevét és árbevételét. De a helyi és a környező települések multinacionális cégeit is kiszolgálná, illetve az autó- és motorsport turizmust erősítené a Hungaroring.

Azt lassan mindenki látja a városban, hogy a proaktív üzleti modellek nem érdeklik a város vezetését. Gémesi György többször kijelentette: neki kizárólag az üzemeltetési feladatokkal van dolga, a többit oldja meg az állam. Ha pedig nincs egy adott feladatra elegendő forrás, akkor az állam egészítse ki, és támogassa az általa elképzelt önkormányzati mechanizmust. Bizakodni már nem tudunk az elmúlt évtized(ek) történéseit látva, így csak abban reménykedhetünk, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fejlesztéseinek részét képezheti a repülőtér, hiszen a hosszú távú tervek és a nemzetközi integrálódás szükségessé teszi a közvetlen légi elérhetőséget is.