“Jaj, úgy élveznénk mi a strandot!” – Gödöllőiek vágyálma

Itt a nyár! Az évszak, ami – mások mellett – a strandolás időszaka is. Gödöllőn azonban erre hosszú évek óta nincs lehetőség. Tavaly októbertől használható ugyan a minden igényt kielégítő, vadonatúj Gödöllő Városi és Térségi Uszoda, ám ez a létesítmény – bármennyire is impozáns – nem képes pótolni a strand-fílinget.

Többek számára bizonyára már „lerágott csont”, de időről időre érdemes összefoglalni, hogyan jutott Gödöllő városa az elmúlt bő három évtizedben ebbe az áldatlannak nevezhető strandhelyzetbe.

Azzal kezdődött, hogy az önkormányzati éra első ciklusaiban, és a 2000-es évek hajnalán elhangzott választási ígéretekben Gémesi György és aktuális lokálpatrióta klubos csapata az alsóparki termálvízben látta a gödöllői strand- és gyógyfürdő jövőjét.

Az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy a fúrásokat még az 1960-as években elkezdték az alsóparki területen, ám a munkálatok 1969-ben abbamaradtak. A termálprogramot 2000-ben újraindították, majd 2006 februárjában ismét fúrások helyszíne volt az Alsópark. Ennek nyoma a lefojtott kutak formájában ma is látható. Mára egyértelművé vált, hogy minden bizonnyal sokáig fognak még éktelenkedni a zöldben a kutak, mert az utóbbi ciklusokban már ígéret szintjén sem történt utalás a termálfürdőre, mondván: a talált víz ásványi anyag koncentrációja olyan magas, hogy annak hígítási költségigénye gazdasági szempontból ellehetetlenítené a termálfürdő rentábilis megvalósítását és működtetését.

Valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy az 1970-es évek elején bezárt blahai strandfürdő egy olyan, igencsak sajnálatos folyamatot indít el Gödöllőn, miszerint: hosszú időre kulturált nyári fürdőzési lehetőség nélkül marad a település népe, amely egykoron – a környező tavak mellett – több, ilyen jellegű létesítményt (például: kastély márványmedencéje, Gizella-fürdő) is felkereshetett. Némi, ugyanakkor átmeneti vigaszt jelentett, hogy először az egyetem, majd bő egy évtizedig a VÜSZI Kft. megnyitotta a víztározónak készült egyetemi strandot, csakhogy ez a folyamat 2012-ben, az évről évre növekvő közpénz-támogatási igény miatt megfeneklett.

Gémesi György 2014 novemberében fogalmazta meg a strand-kérdéssel kapcsolatos, már-már szállóigévé vált bölcsességét, miszerint: a strand időjárás-függő, ezért is luxus erre pénzt költeni, amíg vannak fontosabb feladatok.

Az egyetem akkori sport kft-je ezt nem így látta, ezért 2016-ra felújította az óvoda feletti vizes objektumot, ám a hosszabb távú üzemeltetésre ők sem tudtak berendezkedni. Részben a működtetés gazdasági eredménytelenségének veszélye, részben pedig a terület tulajdonos-cseréje (2018-ban a premontrei perjelségé lett az ingatlan, amely multifunkcionális csarnoképítés keretében uszodává alakítja) vetett véget az egyetemi strandéletnek. (2021 év végi interjúnkban Gyuricza Csaba, a MATE rektora a megvalósítandó célok között említette egy strand megépítését – a szerk.)

A 2019-es önkormányzati választás kampányidőszakában Gémesi György megcsillantott egy reményt azzal, hogy szándéknyilatkozatot írt alá Pásztor Béla veresegyházi polgármesterrel. Ennek egyik lényeges pontja az volt, hogy Gödöllő támogatná a veresi termálfürdő-programot, amiért cserébe a gödöllőiek kedvezményes belépőhöz jutnának a komplexum használatakor. A hangzatos együttműködésnek azóta sincs kézzelfogható következménye, s várhatóan már nem is lesz.

Ugyanakkor örömteli, hogy október óta a veresiek is fejest ugorhatnak az impozáns, minden igényt kielégítő gödöllői versenyuszodában. S ha már az új versenyuszodát szóba hoztuk, nem mehetünk el „büntetlenül” városunk első emberének tavaly májusban tett kijelentése mellett: „Jó lenne, ha az uszoda mögötti területen – mondjuk – két vagy három medence épülne, ami üzemeltethető lenne az uszodával. Végre lenne valóban strand is a városban. Azt is meg merem kockáztatni, hogy akár a város is hozzájárulna a költségekhez. Erre ígéretet tenni nem tudok, de jó lenne az uszodát bővíteni egy külső stranddal. Talán kezdeményezhetünk egy települési-városi mozgalmat: strandot az uszoda mögé! Bízom benne, hogy a jégcsarnoknak lehet majd más helyet találni” – fogalmazott Gémesi. Itt néhány objektív állítást azért érdemes megemlíteni:

Senki nem olyan szegény, hogy ne tudjon ígérni.

Az ígéret csak a bolondnak okoz örömet.

Az uszoda mögött jégcsarnok építését tervezi az állam és a MATE. Ezt „partvonalon kívülről” megtorpedózni, vagyis: más kárára hitegetni a helyieket, 33 ezer gödöllői lakos arculcsapása.

Ma már tudjuk, egy esztendő sem volt elég ahhoz, hogy a parlamenti választás során rossz lóra tett polgármester „elintézze” a gödöllőieknek, hogy ezen a nyáron strandolhassunk a településen. Csupán ötletek, szavak szintjén történnek fürdőzési ígéretek évtizedek óta a városban, de cselekedetek sohasem követték azokat.

Mindig valakire várunk, mintha csak másnak lenne fontos a gödöllőiek nyara. Ha az állam uszodát épít, építsen hozzá strandot is? Megszokott politikai fordulat, hogy újra a másikra mutogatás időszaka jön, a gödöllőiek vágyálma lényegtelen.

Kár… de mára ebből elege lett Gödöllő lakosságának.

ERGÉ