Kálmánt hazaérkezése után atyja a Szepesség (Felvidéken, a mai Szlovákia területén található) hercegévé teszi. E minőségében adományoz jelentős birtokokat a jászói premontrei prépostságnak. 18 évesen apja Szlavónia – amely a mai Horvátországban van – hercegévé is kinevezi. 1235-ben meghal II. András és elsőszülött fia, IV. Béla lesz a király. Kálmán és bátyja, a kor királyi családjaira egyáltalán nem jellemző viszonyai ellenére nagyon jó testvérek voltak. Kálmán mindenben segítette testvérét. Bátyja „karja és kardja” volt, a középkori lovagi életeszményt testesítette meg. Támogatta a birtokok visszavételében, és a bajban is mindig mellette volt. Erre szükség is lett, amikor 1241 kora tavaszán a tatárok megtámadták Magyarországot. IV. Béla harcba hívta az ország népét, körbe hordoztatta a véres kardot. Nagyon sok főúr nem jött el a csapataival, akik haragudtak Bélára, amiért visszavette a II. András által adományozott birtokaik egy részét.
Kálmán herceg, mint jó testvér és a hazájához hű ember, azonnal összegyűjtötte katonáit
Szlavóniában, illetve Horvátországban és elindult a királyi táborba. Sokan eljöttek a király hívó szavára. Ott volt a nádor, az országbíró, a két érsek, több püspök és a templomos lovagok. A hadsereg főparancsnoka Kálmán herceg volt, mivel neki volt katonai tapasztalata. A fővezért segítette még Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab, a templomosok nagymestere. Az ő domborművük látható a Kálmán herceg szobor talapzatán. Így kb. 60 ezer ember gyűlt össze, amely a közhiedelemmel ellentétben egy komoly létszámú hadsereg volt. Valószínűleg a tatár fősereg sem volt ennél nagyobb. A döntő csatára Muhinál került sor, ahol a Hernád folyó beömlik a Sajóba. 1241. április 10-én a tatárok támadást indítottak a Sajón lévő híd elfoglalására. Kálmán herceg, Ugrin érsek és a templomos lovagok azonnal a híd védelmére indultak és sikeresen visszaűzték a tatárokat, majd a sereg zöme visszahúzódott a magyar szekértáborba. Ezt azért hozták létre, hogy így jobban védhető legyen a helyszínen lévő magyar haderő. Másnap, április 11-én azonban a tatárok találtak több gázlót is a folyón és átkeltek rajta. Így hajnalban meglepték a magyar tábort és megkezdődött a véres csata. A magyar sereg a szekérvár szorításában nem tudott felfejlődni, a tatárok pedig sajnos halomra nyilazták a sátraikból előjövő magyar katonákat. Kálmán herceg vezetésével a magyarok megpróbálták a lehetetlent, de a csata sorsát nem tudták megfordítani. Nagyon sokan elestek a csatában, köztük a két érsek, a nádor, az országbíró, püspökök, főurak. Kálmán herceg is súlyosan megsebesült, de így is hősies harcban kimenekítette bátyját és sikerült elmenekülniük. A testvérek útja elvált egymástól, hogy ezzel is megosszák az üldöző tatárokat. IV. Béla Ausztria felé vette az irányt, hogy onnan hozzon segítséget, míg Kálmán herceg Horvátország felé indult, de egy hónap múlva a Somogy megyei Segesden belehalt sérüléseibe. Holttestét továbbvitték és a szlavóniai Csázma mellett, az ivanicsi domonkos kolostorban temették el titkos helyre, hogy a tatárok ne dúlják fel a sírját, így viszont ma sem tudjuk pontosan, hogy hol nyugszik.
De miért is áll a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem főépülete előtt a lovas szobra? Az épületet 1923-ban kezdték el építeni a trianoni béke miatt Kassa melletti Jászóról átjött premontrei atyák, Takács Menyhért apát vezetésével. Mivel három gimnáziumuk és Jászó is az új határokon kívül kerültek, így az áttelepülést választották. 1924-48 között ebben az épületben működött a Premontrei Gimnázium. 1931-ben úgy döntöttek, hogy szobrot emelnek a rend jótevőjének, mivel ebben az évben ünnepelték az ifjúság évét, és Imre herceg halálának 900. évfordulóját. A szobor alkotója Róna József, a korszak ismert művésze volt. Ő készítette Erzsébet királyné szobrát Gödöllőn, Savoyai Jenőét a budai várban, Kossuth Lajosét Szegeden és a Klapka szobrot Komáromban. Az emlékmű másik célja volt, hogy „példaképül szolgáljon az ifjúságnak, és állandóan figyelmeztesse őket Isten és a haza lángoló szeretetére”, amely tehát a becsület és a hűség eszményét testesíti meg ma is. Ezen okok miatt emlékezünk meg minden év április 11-én Kálmán hercegre.
Lencsés Barna
