Van egy fejlődő kastélyunk, amely Erzsébet királynénk rezidenciája volt. De van Erzsébet parkunk, szobrunk, körutunk is, amely az ő nevét viseli. Mi több, a szállodánk is róla van elnevezve – noha az mostanában nem éppen dicső múltjáról, sokkal inkább az évek óta elhúzódó és a város költségvetését jelentősen érintő perről vált ismertté. A sok történelmi helyszín közül is igazi ékszerdobozként emelkedik ki a 2011-ben a Norvég Alap pályázatból felújított Királyi Váró, amely mellett található új állomással együtt a műemléki jelleg és a modern építészet vonzó ötvözetének látványát kölcsönzi számunkra. Az 1882-ben épített épület a kastélyukba rendszerint vonaton érkező uralkodó családnak és kíséretének rangjukhoz illő fogadását tette lehetővé.
Kívül akár nap mint nap betelhetünk a szépségével, de belépőjegy megváltásával belülről is megcsodálhatjuk a festői szépségű épületet, s szippanthatunk magunkba egy kicsit az 1800-as évek hangulatából. Ki ne szeretne magának egy ilyen munkahelyet, pláne, ha saját rezidenciánk is lehetne benne? Nem kivétel ez alól L. Péterfi Csaba sem, aki számos funkciója mellett az utóbbi időben legfőképp a néhai színművész, Pécsi Ildikó fogadott fiaként pozícionálja magát. Mi gödöllőiek, a polgármester kabinetfőnökeként ismertük meg őt, s akinek hírnevét másfél évtizedes városi működése alapján, de legfőképpen stílusa kapcsán egészen színes, változatos vélemények lengik körül.
Mint köztudott, a főtéren lebontott városháza, majd az új hivatal immár több milliárd forintnyi közpénzt felemésztő építése miatt ideiglenes helyekre kellett költöztetni az irodákat. Ezzel nem kis fejtörést okoztak az ügyeket intézni kívánó helybélieknek, de a művelet annál több közpénzt emésztett fel a bérleti díjak megfizetése jogán. Végül mindenkinek megtalálták a helyét, kinek a központban, kinek a VÜSZI Dózsa György úti épületében. L. Péterfi is megtalálta (feltehetően saját magának) a legideálisabb helyet. „Király ez a hely!” – csettinthet reggelente, miközben a múzeumként és kiállító helyként szolgáló váró egyébként a városunkba látogató turisták egyik célpontja. Az évek alatt láthattuk, hogy természetesen van itt hely koncertnek, esküvőnek, konferenciának, de a városi televízió adásainak rögzítésére, vagy éppen a polgármesteri interjúadásra is alkalmas… Mi több, L. Péterfi Csaba kitalált „szerepléseinek” is, amely egész széles palettát kínál önmaga számára és szórakoztatására; az önálló irodalmi estektől a valóságos mélységeket jelentő és a közösségi médiában rendszeresen fellelhető kis videókig. Ez utóbbiakkal nem egyszer hatalmas megbotránkozást okozva két lábbal tiporja a gyalázatba erkölcsileg a múltunk fényét és hangulatát. De mindennél fontosabb a sokoldalúság. S hogy a királyi pompát ki fizeti? Nos, mi, adófizető gödöllőiek, akiknek a befizetett forintjaiból tartjuk fenn mindezt. (Azt csak remélni merjük, hogy a királyi váró egyéb célokra történő igénybevétele megfizetésre is kerül bérleti díj formájában.)
A fent leírt állapotot azonban a főnöke eltűri, már ha egyáltalán a polgármester ad utasítást a beosztottjának (rossznyelvek szerint ez nem feltétlenül van így). Megéri tehát a város közszolgájának (?) lenni egyeseknek. Amíg hagyjuk. De ha egyszer elindul a vonat, akkor az ajtók záródnak…
