Milyen érdemjegyet írna a Gémesi-féle többség félciklusos bizonyítványába?

Idestova két és fél esztendeje, napra pontosan 2019. október 13-án kevéssel több mint 15 ezer gödöllői választópolgár (a szavazásra jogosultak 59%-a) úgy döntött, hogy patthelyzet közeli állapotot idéz elő a várost irányító 15 fős képviselőtestületében. A 7-7 lokálpatrióta klubos és Fidesz-KDNP által delegált Szövetség Gödöllőért képviselő mellett, mandátumot szerzett a Hely az Érték civil szerveződés listavezetője, Bajkó Norbert is, aki az egyéni körzetben – írd és mondd – csupán 34 voksot kapott. Szerepe azonban már az alakuló ülésen felértékelődött, mert Gémesi György polgármesternek szüksége volt a többségre, hogy működtethesse az azt megelőző közel három évtizedben kialakított rendszerét. Cikkünk – a teljesség igénye nélkül – arra keresi a választ, hogy az önkormányzati választási ciklus felénél milyen érdemjegy kerülhetne az alpolgármesteri cím adományozásával megpecsételt „kényszerkoalíció” félévi bizonyítványába.

Az alpolgármesterré avanzsált, idén januártól havi, bruttó 994.500 forintos illetményre és 149.175 forintos költségtérítésre jogosult Bajkó Norbert a választási kampány idején fennen hangoztatta, hogy „Gödöllőnek változásra van szüksége, Gödöllőnek meg kell újulnia!” Igazából a mai napig nem derült ki, hogy pontosan mire gondolt, mert alpolgármesteri cselekedetei alapján nem érzékelhető, hogy sok „megújulást” vitt volna át a városvezetésen. Inkább az látszik, hogy feladatokat kap, amikben elmélyül, aztán javaslatokkal rukkol elő.

Bajkó egyik legnagyobb horderejű ötlete eddig az útdíj bevezetésének szándéka volt. Pontosabban lett volna. Ő már 2021 januárjától megsarcolta volna a bizonyos helyi utakra behajtó, 3,5 tonna feletti súlyú gépjárműveket, többletterhet róva közvetlenül több tucat helyi vállalkozás számára (is), közvetve pedig a helyi fogyasztókra.

A hír hallatán az érintettek tiltakozásba kezdtek, majd tavaly decemberben a Kúria Önkormányzati Tanácsa is döntött a gödöllői szándékról, és felhatalmazó rendelkezés hiányában megsemmisítette azon önkormányzati rendeleti előírást, ami az útfenntartási díj fizetésének kötelezettségére vonatkozott.

Bajkó Norbert – alpolgármester tisztség mindössze 34 szavazattal

Az útdíjasítás ötlete – az utak fenntartási költségeihez történő hozzájárulást szajkózó érvelésen túl – onnan eredt, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében hozott, az önkormányzatokat érintő kormányzati elvonások ellentételezésére forrást biztosítsanak. Merthogy, a szegény jelzővel nem illethető gödöllői önkormányzat – vélhetően Gémesi György rendszeres kritikai észrevételeinek is köszönhetően – olyan helyzetbe került, hogy nem számíthatott közvetlen állami segítségre. A gödöllőiek viszont igen! Főként a helyi középfokú oktatási intézmények több milliárd forintos fejlesztési támogatása, illetve egyéb, közjóléti- és infrastrukturális beruházások megvalósítása révén.

Kétségtelen, hogy a koronavírus-járvány nem könnyítette meg a városvezetés helyzetét (sem), ám a pandémia elleni védekezés mögé bújni nem lenne őszinte megnyilvánulás a részükről. Több okból sem.

A leginkább szembetűnő a város 2020-as és 2021-es költségvetésében az volt, hogy szinte mindenen és mindenkin spóroltak, kivéve csinosuló „otthonuk”, a városháza milliárdos kiadást jelentő, a kiinduló szerződéses árhoz képest az idő előrehaladtával százmilliókkal dráguló átépítésén.

S ha nem lett volna elég az öncélúságból, fellebbezéseikkel addig húzták az időt a szálloda-perben,

amíg tavaly novemberben 723 millió forint elhagyta a helyi közkasszát, miközben egy korábbi, ide kapcsolódó jogvita lezárása után egyetlen fillért sem sikerült behajtani.

Ráadásul, ez az ügylet odáig fajult, hogy az idei városi büdzsében nyoma sincs a VÜSZI Kft. telephelyén megvalósítani tervezett kosárlabda-munkacsarnokra fordítható, tavaly még a 900 millió forintot is meghaladó fedezetnek.

A kiragadott példák jól érzékeltetik azt a sajátos felfogást, amit a gödöllői városvezetés jelenlegi többsége szavazati fölényénél fogva, érzelmi húrok pengetése, netán hangzatos információk mantrázása közben „ráerőszakol” 34 ezer helybéli polgárra.

Miután az intézményi apparátus tagjainak, valamint a néhány tízezer forinttal támogatott civil csoportosulásoknak nem érdeke az esetleges működési zavarokat, hiányosságokat nyilvánosan észrevételezni, azt hihetjük, hogy Gödöllőn minden a legnagyobb rendben van. Pedig egyre többen érzékelik, hogy – az ésszerű lehetőségekhez képest – nagyon nincs.

Két és fél év van hátra a 2024 őszén esedékes valódi bizonyítványosztásig. Értékelni egy teljesítményt a tanodákban az elégtelentől a jelesig szoktak. És azt is tudjuk, hogy a legrosszabb érdemjegy bukáshoz vezethet…

THT-SG