A kerttervezés egy igen összetett, egymásra épülő folyamatokból álló munka, melyet a tervező és a tulajdonos többé-kevésbé közösen végeznek annak érdekében, hogy a végeredmény egy olyan jól működő, harmonikus rendszer legyen, melyben a tulajdonosok szívesen töltik napjaikat.
Első lépés a terület megismerése. Ez feladatonként eltérő módszerekkel történhet. A célja, hogy felmérjük a pontos telekméretet, a terepviszonyokat és a telken már meglévő – esetleg jövőben tervezett – épített, vagy egyéb fix elemeket, akár a meglévő növényeket.
Egyszerűbb területeknél a kerttulajdonos által megadott adatokra is tudunk támaszkodni. Abban az esetben, ha picit összetettebb, de sík terepről van szó, helyszíni felméréssel megszerezhetőek az alapadatok. Viszont, ha nagy lejtésről, összetett terepalakulatokról van szó, akkor legjobb, ha geodéta bevonásával készíttetjük el a felmérést.
Új építésű lakóingatlanok esetében legtöbbször már rendelkezésre áll minden szükséges alapadat ahhoz, hogy helyszíni felmérés nélkül is el tudjuk készíteni a kerttervet.
Második lépés a megrendelő igényeinek megismerése és azok feltüntetése egy úgynevezett funkciósémán.
Ebben a lépésben elhelyezünk minden olyan funkciót a kertben, amire a kerttulajdonosok tervezéskor vágynak. A kerthasználat a tulajdonosok élethelyzetétől, szokásaitól függően igen eltérő szokott lenni. Vannak, akiknek legfontosabb a kis konyhakert, mások úszómedencére vágynak és így tovább.
A kerttervezés harmadik lépése, amikor meghatározzuk a közlekedési irányokat, a ki-, illetve rálátási szögeket, valamint a takarást igénylő területeket.
Az adott használati módokra kijelölt területekre el is kell jutni. Úgy kell megalkotni a közlekedési utakat, hogy azok segítsék a praktikus használatot, esztétikai élményt nyújtsanak, és lehető legkevesebb plusz burkolatot jelentsenek.
Még nem találkoztam olyan megrendelővel, aki ne azzal kezdte volna az igényeinek felsorolását, hogy a szomszéd ne lásson be. Emellett pedig erős az igény a szép kilátások megtartására. Ezeket a pontokat kell megtalálnunk és a tervezés folyamán figyelni a megfelelő ágyásszervezésre, növényválasztásra.
Az ügyféllel folytatott beszélgetések nyomán egy jó tervező már „átérzi”, kifürkészi, hogy mi az a formavilág, amiben az adott megrendelő jól fogja érezni magát.
Következő cikkünkben kitérünk a kert stílusára, a kerttervezés legizgalmasabb részére.
Kollár Dávidné Bálint Petra Andrea
okl. tájépítészmérnök
Kert-Ötlet 3D- Specialmix Kft
