„Gödöllőn sem biztos, hogy a polgármester úr korábbi politikai családját szidalmazó kijelentései segítik a konstruktív párbeszédet” – Interjú Gulyás Gergely miniszterrel

Január végén került sor a premontrei rend új templomának alapkőletételére. Az eseményen részt vett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, akivel örömmel beszélgettünk hitről, elvekről és Gödöllőről.

Kiemelt dotációban részesítette a kormány a 900 éves premontrei rendet. Helyben egyes rossz nyelvek ezt annak tudják be, hogy a gimnáziumban érettségizett a miniszterelnök fia. Van a két említett tény között kapcsolat?

Ez elsősorban nem miniszterelnökre vagy a családjára nézve sértő feltételezés, hanem a premontrei rendre. Ha ezt valaki gödöllőiként mondja, akkor különösen igaz, hiszen tudjuk, hogy a rend milyen jelentős szerepet játszott és játszik a magyar közoktatásban. Azt is tudjuk, hogy milyen hátratételt volt kénytelen elszenvedni a kommunista diktatúra időszakában. Ráadásul Magyarország legjobb gimnáziumai közé tartozik a rend által fenntartott intézmény. Ezek önmagukban is elég okot szolgáltatnak arra, hogy a kormány támogassa a fejlesztéseket. Hozzáteszem, hogy nem látom a közvetlen összefüggést: ha valakinek már nem jár ide a gyermeke, csupán emiatt miért lenne érdeke az iskola ilyen mértékben történő fejlesztése?

Vécsey László, Gulyás Gergely, Balogh Péter Piusz

Nemrég volt a premontrei templom alapkőletétele. Miért tartotta fontosnak a személyes részvételét az eseményen?

Megtisztelő meghívást kaptam. A rend kommunisták általi felszámolása, és az illegalitásban való működése, valamint az országban több helyen végzett oktatási és közszolgálati tevékenysége is indokolttá teszi, hogy a kormány kiemelt partnerként tekintsen a Premontrei rendre.

Gödöllőn van két római katolikus templom és két kápolna. Most egy újabb templommal gazdagodik a város. Miért fontos Magyarország jelenlegi kormányának egy újabb templom építése?

A válasznak van egy gyakorlati és egy elméleti része. A gyakorlati, hogy a jelenlegi kápolna kicsi, ezért igény van nagyobb templomra. Viszont a döntés szimbolikus jelentősége is fontos. Miközben azt látjuk Nyugat-Európában, hogy a templomokból jobb esetben kulturális központok, rosszabb esetben kávézók vagy klubok lesznek, addig Magyarországon, ha a hívőknek, egy rendnek, vagy iskolának ilyen igénye van, akkor a kormány egy új templom építését örömmel támogatja. Ahol templomot építenek, közösség is épül, ezért ott kell újat építeni vagy meglévőt felújítani, ahol a hívők, a gyülekezet meg tudja azt tölteni, miközben az egyházak a közösségeik lelki épülésére tudnak összpontosítani. Az egyházak és a kormány ilyen összehangolt munkája páratlan gyarapodást hozott 2010 óta. 3000 templom felújításának vagy megépítésének lehettünk tanúi. Ebben benne van az a több mint 1600 megújult vagy felépült egyházi ingatlan is, mely a trianoni határokon kívül található. Ha világszerte zűrzavaros időszaknak is tűnik ez a mostani, a hit ma is segít világos elvek mentén jó döntéseket hozni.

Gödöllő több vonatkozásban évente visszatérő téma az Ön „repertoárjában”. Tavaly például az iparűzési adó kompenzációjáról tárgyalt a város polgármesterével, de nem jutottak eredményre. Hogy látja Gödöllő gazdasági helyzetét és miért nem kapott végül közvetlen segítséget?

A koronavírus hatására 2020-ban a magyar gazdaság 5 százalékkal csökkent. Ugyan még ezzel a csökkenéssel is a legjobbak között voltunk Európában, de nyilvánvaló, hogy a járvány a legnagyobb veszteséget az államnak okozta. Ebben a helyzetben úgy gondoltuk, hogy segíteni kell a kis- és közepes vállalkozásoknak. A kormány egy fillért sem vont el önmagának a települések iparűzési adóbevételéből. Arra kértük az önkormányzatokat, hogy fogadják el azt, hogy a kisvállalkozások esetében az általuk befizetett iparűzési adót megfelezzük, és az maradjon a vállalkozásoknál. Hogy egy válsághelyzetben ne bocsássanak el embereket, vagyis jobb, ha a pénz a gödöllői vállalkozásoknál marad. Szerintem bármely település vezetője örülhet, ha egy ilyen nehéz időszakban, mint amilyen a 2020-as járványév volt, a kisebb cégek adóterhei csökkennek. Ebből a pénzből a központi költségvetés egy fillérrel sem gazdagodott, a pénz Gödöllőn van, csak nem az önkormányzatoknál, hanem a vállalkozásoknál. Az is tény, hogy az önkormányzatok bevételei a 2021-es adatok szerint ennek ellenére nem csökkentek, sok helyen még nőttek is. Budapesten például, miközben a város politikai okokból folyamatosan vádaskodik a kormánnyal szemben, a főváros költségvetési bevétele az iparűzési adó kisvállalkozók számára történt megfelezése ellenére is magasabb, mint amit eredetileg – az adócsökkentés bejelentése előtt – vártak. Ebből látszik, hogy a baloldali politikai vádaknak nincs sok köze a valósághoz. Az az állítás, hogy a kormány bármit elvett volna, egészen egyszerűen nem helytálló. Ami pedig az állami kiegészítést, támogatást illeti, a legobjektívebb és legkorrektebb módszert fogadtuk el, ami pártpolitikára való tekintet nélkül egy-egy város adóerő képességét vette figyelembe. Nem szeretnék durva vitákat az ellenzéken belül, de ha a baloldal miniszterelnök-jelöltjének a véleményét nézzük, akkor ő a lépést korrekt kormányzati döntésnek nevezte. A szegényebb városok teljes egészében megkapták a kieső iparűzési adót, a közepes adóerőképességgel rendelkező települések a 75 százalékát és a leggazdagabb egyharmad volt az, akinek saját maga kellett ezt kigazdálkodnia. Ez teljesen független volt attól, hogy ki kormánypárti vagy ellenzéki vezetésű.

Osztja a város polgármesterének véleményét, miszerint az önkormányzatok ki vannak véreztetve?

Ez a kormány sokat tett azért, hogy az önkormányzatok működésének és gazdálkodásának kiszámítható keretei biztosítottak legyenek. Először is mindenkit megszabadítottunk az adótehertől (Gödöllő esetén 2014-ben ez közel 8 milliárd forint volt – a szerk.). Ha valaki belegondol, hogy a több mint 1000 milliárdos adósság átvállalás mekkora kamatfizetési kötelezettséget és általánosságban véve is milyen nyomasztó terhet jelentett az önkormányzatoknak, akkor el kell ismernie, hogy komolytalan állítás önkormányzat-ellenességgel vádolni ezt a kormányt. Az elmúlt évek gazdasági növekedésének hatásaiból az iparűzési adókon keresztül az önkormányzatok is részesedtek. Ha valaki megnézi a számokat, látni fogja, hogy ma az önkormányzatok támogatása több mint 2010-ben, úgy, hogy közben az egészségügyi- és oktatási feladatokat az állam teljes egészében átvette, és ennek megfelelően finanszírozza az önkormányzatok helyett. Ha ezt kivéreztetésnek nevezzük, akkor nehéz szavakat találni arra, amit még 2010 előtt, a Gyurcsány-kormány alatt az önkormányzatokkal tettek.

Milyennek nevezhető a város és a kormány kapcsolata?

Minden várossal partneri kapcsolatra törekszünk, mert tiszteletben tartjuk a választók véleményét, a választások eredményét tudomásul vesszük. A baj nem a kormány oldalán van. Vannak olyan települések, ahol a polgármester pártpolitikai részvétele, adott esetben országos politikai ambíciója fontosabbá válik, mint a város ügyeinek intézése. Ennek lett áldozata Budapest, de Gödöllőn sem biztos, hogy azért, mert a polgármester mostanra a baloldal támogatója lett, a korábbi politikai családját szidalmazó kijelentései segítik a konstruktív párbeszédet. A kormány részéről csak azt tudjuk mondani, hogy minden helyhatóságot partnernek tekintünk, és mindenkivel szeretnénk együttműködni. Ha a másik oldalon nincs erre fogadókészség és sok esetben a legdurvább valótlan vádakkal kell találkoznunk, akkor tudomásul vesszük, hogy az együttműködés nehezebb és keressük a lehetőségét annak, hogy más formában működjünk együtt az itt élőkkel. Ilyen Gödöllőn az egyetemi fejlesztés, az uszoda és a premontrei apátsági építkezések, a Török Ignác Gimnázium és a Református Líceum felújítása is, de számtalan útépítést, vasútvonal rekonstrukciót vagy akár a jégcsarnok előkészítését is említhetnénk.

Mire számíthatnak a gödöllőiek a jövőben?

Gödöllő azért is áll kirobbanó fejlődés előtt, mert az agráregyetem központja, és a kormány egyetemfejlesztési tervei között kiemelt helyen szerepel. Gödöllő még inkább divatosabb egyetemi város lesz. Minden városnak jót tesz, ha a fiatalok nagy számban vannak jelen. Látjuk azt a folyamatot is, amelyben a Budapesthez közeli települések jelentősége felértékelődik. Érezzük, hogy Gödöllőn többen szeretnének lakni, ezért a kormány komoly fejlesztési központként tekint a városra. Egy olyan egyetemi város alakulhat ki, amely a magyarországi agrárképzés fellegvára lesz. Ehhez társulhat az ipari park kiemelt, gyors és jelentős fejlesztése.

Az épülő apátsági templom látványterve
  • Az apátsági templom földszinti alapterülete közel 1300 m2 lesz.
  • Férőhelyek tekintetében a rend és a plébánia igényein túl alkalmasnak kell lennie a Premontrei Iskolaközpont befogadására, a tervezett befogadóképesség 600 fő.
  • Az emelt szentély alatti altemplom részhez és a tornyok alapozásához kiemelt földmennyiség 9000 m3, betonozási munkák mennyisége 2900 m3.
  • A templom Szent Ágoston püspök és egyháztanító tiszteletére épül a Premontrei Rend eszményképét és munkásságát jellemző „szemlélődve élni és ezáltal másokat éltetni” gondolat és létforma jegyében.
  • A keletelt főhajó hossztengelyét (61 m), így a főszentélyt is Szent Ágoston augusztus 28-i ünnepének napfelkeltéhez tájolták. A kereszthajó hossza 31 m. A tornyok 43 m magasak lesznek.
  • A templom építészeti kialakításában szervesen kapcsolódik a rend liturgikus és történeti hagyományaihoz. A két nyugati toronnyal és egy huszártoronnyal is bíró templomot a mai kor elvárásainak és műszaki követelményeinek megfelelően, de a Premontrei Rend építészeti hagyományait követve tervezték.
  • A háromhajós, keresztházas templomteret belül íves záródású apszisok zárják. A belső teret a koraközépkori épületszerkezeteket idéző vasbeton ívek és fa fedélszerkezet zárja. A keleti főszentély alatt Szentsír-kápolna, a nyugati kapuzat fölött pedig karzat kerül kialakításra.
  • A templom átadás ideje előre láthatólag 2023 nyarán lesz.