Hogyan alakult ki a jelenlegi rendszer?
1998-ig a rendőrségre kellett menni személyi igazolványt csináltatni, de 1998 és 2002 között létrehoztuk az okmányirodai hálózatot, ami egy önkormányzati „centrum” volt. Az „odafigyelő” településeken jól is működött, de a 2002 és 2010 közötti kormányzás alatt ez a folyamat megállt. Igaz, meg sem szüntették a rendszert, ami azt mutatja, hogy nem volt vele gond. 2010-ben nagyon egyszerű volt az elképzelésünk: minden állami szolgáltatás egy hivatalon belül legyen elérhető. Két év múl-
va lettek járások, így az okmányirodák kormány-
ablakokká történő alakítása párhuzamosan haladt. Most hallani olyan híreket, hogy egy esetleges kormányváltás után nem csak a megyéket és járásokat, de a kormányablakokat is megszüntetnék.
Gödöllőn is működött a rendszer a városházán. Miért került ki a kormányablak a város szélére?
A járások létrejöttével minden érintett településsel kötöttünk egy megállapodást. Az állam az önkormányzatok összességében 1369 milliárd forint adósságát egyenlítette ki. Ebből 7,8 milliárd forint volt Gödöllőé, amelyet az önkormányzat halmozott fel, ám a kormány fizette ki. A gödöllői és környékbeli emberek magas szintű kiszolgálása a legfontosabb cél. Ezért szerződésben rögzítettük, hogy a járási hivatalt és kormányablakot a város központjában, a városháza épületében helyezzük el. Ezt a megállapodást Gémesi György és jómagam írtuk alá. Majd polgármester úr szólt, hogy lesz egy rekonstrukció, így ideiglenesen átmentünk a Kotlán Sándor utcai épületbe. De nemsokára azt vettük észre, hogy nincs is meg a városháza, mert lebontották.
Jogilag a helyzet egyértelmű. Ám egyelőre nem kezdtünk el pereskedni, mert az itt élőknek nem hosszú jogi hercehurcára, hanem jól működő szolgáltatásokra van szüksége. Ezért megkerestük azt az ingatlant, amely nem önkormányzati, hanem állami és itt alakítottuk ki a járási hivatalt. Jobb lett volna szerződés szerint a városközpontban, de mivel ezt megsemmisítették, ezért azzal főztünk, amink volt, így mentünk a saját épületünkbe. Mert az ügyfelek kiszolgálása nem szenvedhet hátrányt. Persze mennyivel jobb lenne, ha ezt az önkormányzat is így gondolná! Polgármester úrral többször egyeztettünk a szerződés szerint kötelező, 442 négyzetméteres területről, de mindig olyan variációkat mutatott, ahova a 14 munkaállomásos kormányablak fele sem fért volna be. Nem értem, hogy miért nem jó, ha a városban élő embereket komfortosan szolgálják ki a központban. Nem a legelegánsabb megoldás a város részéről az adósság lenullázása után.
És ez ennyiben maradt?
Volt egyeztetés arról, hogy mikor mehetnek vissza az új városházára?
A szerződés ma is hatályban van, az önkormányzatnak fennáll az elhelyezési kötelezettsége. Gémesi György kijelentette, hogy a városháza az önkormányzat feladatainak ellátására kell. Most az elhelyezésünk megoldott, még ha a város szélén is vagyunk. De nézzük a jó oldalát: a Kotlán Sándor utcában legalább lehet parkolni! Nekünk nem a pereskedés, hanem a helyi emberek érdekei a fontosabbak, hogy mindenki intézni tudja az ügyeit.
Akkor nem csak fizikailag, hanem a város szívében is peremterületre kerültek?
A mi szolgálatunk nem érzelmi kérdés. Nekünk a városban és a járásban élő embereknek kell minél gyorsabban és jobb szolgáltatást nyújtani. Ha ebben partner egy önkormányzat, annak örülünk. Ha nem, lásd Gödöllőn, akkor egyedül vagyunk kénytelenek megoldani. Furcsának hangzik, de „csak” azt kellene betartani, amiről a szerződés szól.
Most, hogy már működik a kormányablak, van relevanciája egy központinak is?
Ennek van előnye és hátránya is, de lehetséges. A kormány érdeke a szolgáltatás biztosítása. Nagyon jó a kapcsolat a körzetben élő Vécsey László országgyűlési képviselővel, aki mindig jelzi a helyben élő lakosság igényeit, amelyekre nyitottak vagyunk.
Terveznek bármiféle könnyítést a szolgáltatások elérésében?
Jelenleg bárki intézheti az ügyeit személyesen, a 1818-as telefonszámon 0-tól 24 óráig, online módon, de van ügysegéd és kormányablak busz is. Utóbbi a világon egyedülálló. Az állam mindent megtesz a komfort érdekében, folyamatosan fejlesztjük a személyes ügyintézési lehetőségeket, miközben egyre több elektronikus szolgáltatást vezetünk be. Ezt a folyamatot csak gyorsította a járvány, hiszen megnőtt az igény az online ügyintézés iránt.
Ha minden igaz, más gödöllői jogszabálysértéssel is volt dolguk.
Jött egy beadvány a település egyes területeire való behajtás rendjével és a fizetendő díjakkal kapcsolatban, amelyet ki kellett vizsgálnunk. Ennek során felvetődött az önkormányzat jogszabály-ellenessége, amely sajnos bebizonyosodott. A városnak ezt a „sarcot” nem szabadott volna kivetnie. Nem egy települést érintett ez a dolog, ebben volt jobb- és baloldali önkormányzat egyaránt. Gödöllő volt az első város, amellyel pereskednünk is kellett, végül a Kúria – országosan precedens értékűen – megerősítette a döntést és hatályon kívül helyeztette a rendeletet. A város vezetője törvénytelenül járt el, és sajnos azt vádolja, aki erre felhívta a figyelmet. Pedig ilyenkor egy dolgot lehet tenni: elnézést kérni.