Az elmúlt időben több hír is megjelent a gödöllői HÉV és az M2 metró összekötéséről. Miért fontos ez az elképzelés?
Budapest és agglomerációjának közösségi közlekedésében fontos szerepet tölt be a HÉV, amely több évtizedes, néhány vonal évszázados múltra tekint vissza. Budapesti bevezetésük általában problémás, némelyik olyan csomópontban van a végállomását tekintve, ahonnan a tovább utazás és átszállás nehézkes, így nehezebb kihasználni a HÉV előnyeit. A gödöllői HÉV-nél is át kell szállni az utasoknak, ha tovább utaznak a belváros felé. Ezért is merült fel minden HÉV vonal rekonstrukciójának az ügye és az M2-es metróval történő összekötése. Ez nem jelenti azt, hogy minden metró járatnak ki kell menni Gödöllőre, hiszen a napközbeni kétperces követési időre nincs szükség. Ennek tervezése folyamatban van.
Miért van szükség a HÉV-re?
A HÉV-nek komolyabb szerepet kell vállalni a jövőben, hiszen cél a közösségi közlekedés fejlesztése az egyéni utazással szemben. Ezzel hozzá tudunk járulni a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, mivel a károsanyag kibocsátás 25 százalékáért a közlekedés felelős, ezen belül 98 százalékban a közút használata. Logikus tehát, hogy a villamos vontatású közösségi közlekedés irányába tereljük az utasokat. Ehhez persze olyan jármű, infrastruktúra, menetrend, tarifa, átszállási lehetőség kell, hogy az emberek szívesen használják. A gödöllői HÉV-nek is ezt kell teljesíteni a vasútállomáson átszálló utasok számára. Kell majd egy tarifaközösség is, hogy az átszállóknak ne kelljen két jegyet vennie, ebben Gödöllő akár egy kísérleti helyszín is lehet. De azt a problémát is orvosolni kell, hogy ne legyen szintbeli keresztezése egyszámjegyű főúttal, még akkor sem, ha cél az átmenő forgalom elterelése a várostól. Új HÉV szerelvények vásárlását is tervezzük, amelyek közül lesz olyan, ami ki tud menni nagy vasúthálózatra, de ez Gödöllő vonatkozásában nem releváns.
Általánosságban miért fontos a kormány számára a közlekedés fejlesztése?
Három cél miatt. Egyrészt minden megyei jogú város kerüljön bekötésre a gyorsforgalmi hálózatba. Ez három települést kivéve megvalósult, de azok is folyamatban vannak. Fontos, hogy az országhatárok irányába tartó autópályák érjék el a határokat, ha a szomszédban is van erre fogadókészség. Végül, 2025-re minden településről 30 percen belül el lehessen érni egy gyorsforgalmú főutat. A jelzett időpontra ez a feltétel a lakosságszám több mint 90 százalékára igaz lesz.
Miben fejlődött a leginkább a közúthálózat az utóbbi évtizedben?
Fontos az általános úthálózat építése és fejlesztése, ezen belül a települések forgalmának lebonyolítását jelentő utak. Ilyen Gödöllő esetében több is lesz. A közlekedésbiztonság fokozása, javítása érdekében, körforgalmak építését is szorgalmazzuk ott, ahol nehéz az átjutás. A Magyar Közút 32 ezer kilométer közutat kezel, 2010 óta 6 ezer kilométernyi szakaszt újítottunk fel. Csak a tavalyi évben 1200 kilométer út felújítását kezdtük el, ami rekordnak számít. De az autópályák esetén az utóbbi három évben, évente több mint 100 kilométer új, gyorsforgalmi szakaszt adtunk át, így már az 1800 kilométert súrolja az autópálya hálózat.
Ha Gödöllő, akkor M3-as autópálya. Tud ezzel kapcsolatban bármi hírrel szolgálni?
Gödöllő ilyen szempontból szerencsés, hiszen már 1980-ban elérte a gyorsforgalmi hálózat. Lassan megérik az M3-as ezen szakasza, hogy kapacitásbővítéssel és általános felújítással is foglalkozni kelljen. Közben megépült az M31-es út, ami lehetővé tette, hogy az M0-ról jövőknek vagy menőknek ne kelljen elmennie a rákospalotai csomópontig.
Miért nem lehet a domonyi lehajtót használni?
A Budapest felé tartó felhajtónál viszonylag egyszerűen megteremthető a fel- és lehajtás. Ez korábban szerepelt a tervek között, amely nincs elfeledve, de az M3-as autópálya Budapest-Hatvan közötti szakasza megérett a kétszer három sávosításra. Ez komoly projekt lehet a 2020-as évek második felében, és a felhajtó is akkor lesz időszerű.
Miben fejleszthető még az M3-as?
Az elmúlt években rohamosan fejlődött a gépkocsik száma és a lakosságszám mind Gödöllőn, mind pedig a térségben. Az M2-es – ami Budapestről Vác irányába tart – és az M3-as között sok és nagy települések vannak. Ezeknek a kiszolgálása ma csak három- vagy négyszámjegyű utakkal lehetséges, és mindegyik településeken halad át. Éppen ezért tervezzük Vécsey László képviselő úr kérésére is az M2-es és M3-as autópálya összeköttetését egyelőre kétszer egysávos úttal, amely a későbbiekben kétszer kétsávosra bővíthető. Ez az M2-es Göd déli csomópontját kötné össze az M3-as gödöllői csomópontjával. Lenne egy leágazás is, amellyel összekötnénk az M3-as 2020-ban átadott mogyoródi, Hungaroring csomópontjával, így egy „T alakú” úthálózat jönne létre. Ez azoknak lesz előnyös, akik Hatvan irányából haladnak Vác irányába, mert nem kell a közbülső településeken keresztül haladni, de nem is kell bemenni Budapestig. Gödöllőnek és a környező településeknek is komoly fejlődés lesz a közút szempontjából. A tervezői szerződés már megkötésre került, 2023 után lehet a kivitelezésre forrást biztosítani.
Menjünk át az M3-as másik oldalára! Ott is terveznek valamit?
Egy másik fontos beruházás lesz a Mogyoród-Isaszeg közötti szakasz megvalósítása a 310. számú úton. Ez a Hungaroring csomóponttól fog indulni és Kerepesen keresztül az M31-est fogja összekötni az M3-assal. Egyrészt Kerepes kiszolgálásában fontos szerepet játszhat, de vizsgáljuk Isaszeggel való összeköttetését is. Forgalmi modellt készítünk, hogy ez a közút Gödöllő elkerülésében milyen szerepet vállalhat. Itt is megkötöttük már a tervezői szerződést. 2023 harmadik negyedéve után lehet kormánydöntést követően elkezdeni a kivitelezést.
2020-ban látott napvilágot az M3-as autópálya Budapest felőli lehajtójánál lévő körforgalom haraszti ágának építése. Ez mikorra várható?
Egykor itt álltak a díjszedő kapuk. A Haraszti út és Kenyérgyári úttal összekötő szakasz tekintetében a kivitelezésre 1,33 milliárd forintot biztosított a kormány. Örömmel mondhatom, hogy 2022 tavaszán megkezdődhet a munka, a forgalomba helyezés pedig az év második felében várható. Ezzel az ide érkezők a Dózsa György úti lámpás kereszteződés irányába rögtön a célállomáshoz jutnak, míg mások ezt ki tudják kerülni. A „haraszti ipari területre” érkező teherautóknak sem kell eljönni a Dózsa György útig, majd visszakanyarodni a gyárakhoz.
Van egy másik körforgalom is.
Így van, amelyen akkor hajtunk át, ha letérünk az M3-asról Hatvan irányából vagy felhajtunk Budapest irányába. Ennek a csomópontnak létezik egy nem használt kihajtó ága, amelyet szeretnénk feléleszteni és a tervezését elindítani. Ez Szada irányába a Rét utcai csomópontba kötne ki. Jogerős építési engedély ez év végére áll majd rendelkezésre.
Örökös slágertéma a Gödöllőt elkerülő út. Tervben van annak is a megépítése?
A 310. számú főút Mogyoród-Isaszeg összekötésénél végzünk forgalmi vizsgálatokat Isaszegre történő behajtás, illetve Gödöllő elkerülése szempontjából. Korábban terveztünk egy Gödöllőt ebből az irányból is elkerülő szakaszt, de növekszik az autók száma a 3. számú főút Gödöllő belterületi szakaszán is, ami egyre megterhelőbb lesz. Éppen ezért ennek a projektnek keretében vizsgáljuk a Gödöllőt elkerülő út célszerűségét forgalom szimulációs módszerekkel. Az M31-es megépítésével viszont az ottani szakasz kiépítése okafogyottá vált, nincs is értelme a párhuzamos útvonalnak.
Ha már kötöttpályával kezdtük a beszélgetést, azzal is fejeznénk be. Elégedett a vasúti fejlesztéssel?
Természetesen, hiszen most fejeződik be az egyik legkomolyabb vasúti fejlesztési projekt a Rákos-Hatvan vonalon szép új vasútállomással, peronokkal, aluljárókkal. A mozgáskorlátozottaknak is hozzáférést biztosítottunk, amely már alapvető követelmény. Valkó irányába létesült egy gyönyörű felüljáró, amely sok-sok óra megtakarítást jelent az autósoknak. Szeretnénk, ha Gödöllő is csatlakozna azon városok közé, ahol a helyi és helyközi közlekedést egy integráltabb rendszerrel tudjuk összekapcsolni, amikor a lakosok ugyanazzal a bérlettel több járművet tudnak használni, illetve optimálisabb járműfordulókat lehet kialakítani.
