Uszoda után jöhet a strand? A modellváltástól a fejlesztésekig – interjú dr. Gyuricza Csaba rektorral

Modellváltás, szuperegyetem, közalapítványi fenntartás. Nagy és hangzatos szavak, amelyek sok ember számára nem adnak tiszta képet. Az újjáalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorával, dr. Gyuricza Csabával pillantottunk be a szavak jelentése mögé és kérdeztük őt múltról, jelenről, jövőről.

Rekordgyorsasággal járta végig az egyetemi szamárlétrát és belekóstolt a szakpolitikai világba is. Tudatos és törvényszerű volt az egyetem vezetésének elnyerése?

Egy ilyen feladatra nem jelentkezik az ember, hanem felkérik. Szereztem tapasztalatot az egyetem dékánjaként, vezettem egyetemi tangazdaságot, a legfiatalabb professzor voltam agrárterületen, irányítottam a hazai agrárkutatást és az államigazgatásban is szert tettem felsővezetői tapasztalatokra. Már 10 évvel ezelőtt is szószólója voltam annak, hogy a hazai agrárkutatás és felsőoktatás ebben a formában működésképtelen és változásokat sürgettem. Amikor a kormány döntött, hogy megszünteti ezt a szétaprózottságot, természetes volt, hogy igent mondjak a felkérésre, hiszen mindvégig egy ilyen rendszer működtetéséért küzdöttem. Örömmel teszem, mert Magyarországon ennek van jövője.

Előny vagy hátrány rektornak lenni ott, ahol hosszú éveken át tevékenykedett?

Előny, hogy rálátásom van a teljes hazai felsőoktatás és agrárium rendszerére. De még nagyobb előny, hogy éveken keresztül más területen is szereztem tapasztalatokat. Kevésbé hatékonyan tudtam volna elvégezni az agrár-felsőoktatás számára elengedhetetlen szemléletváltást, ha végig a rendszeren belül vagyok, mert csőlátást adhat az embernek. Így számomra inkább előny, hogy lehetőségem volt 6-7 évet „kirándulni” más területen is.

Egy agrár „szuperegyetem” vezetőjeként miben látja a magyar agrár-felsőoktatás integrációjának lényegét?

Kis ország vagyunk komoly agrárpotenciállal, de nem vagyunk annyira gazdagok, hogy 10-15 intézményben képezzük a diákokat. A világ is abba az irányba megy, hogy koncentrálja a tudást és csak néhány „erőközpont” végzi az ágazat előre vitelét jelentő innovációt, kutatást és a szakember-utánpótlást. Ezekhez a trendekhez és piaci elvárásokhoz nekünk is igazodni kellett, amelyhez az erőforrásokat egy irányba toltuk.

Melyek a kiugrási lehetőségei e téren Magyarországnak, a MATE-nak és Gödöllőnek?

A magyar agrártudás mindig is eladható exportcikk volt Európában, de Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában is ott vagyunk. Kiváló előzményei vannak a magyar agrártudománynak, azonban a lehetőségeinket ma még messze nem használjuk ki. Nincs idehaza az agráriumnál nagyobb fejlesztési potenciállal bíró, komplex, integrált tudást igénylő csúcstechnológiai ágazat. Magyarország nemcsak saját magát képes ellátni élelmiszerekkel, hanem az exportpiacra is tud juttatni, beleértve a technológiai és tudásexportot is. Gödöllő neve világszerte összeforrt az agrár-felsőoktatással. Az integráció központja lettünk és a fejlesztések ezt tovább erősítik. Az egyetem akkor tud a nemzetközi rangsorban is előkelő helyet elérni, ha a várossal és környezetével integrált részként működik. A nemzetközi tapasztalatok is ezt mutatják, ez a helyes út.

Mekkora támogatással bírt az új modell a szenátusban és a dolgozók körében?

Nem volt más választásunk, mint végigvinni a változást, amely másfél-két év alapos előkészítő munka után került reflektorfénybe. Kétségtelen, hogy egy ekkora átalakításra eddig nem csak a hazai agrár-felsőoktatásban, de a teljes felsőoktatásban sem volt példa. Ez a kísérlet csak egyféleképpen működött: mindenki egyirányba ment, amelyhez mind a kormány, mind a fenntartói szintről megkaptuk a maximális támogatást. A belső kommunikáció is fontos volt, hogy a munkavállalók és hallgatók megértsék a változás minden mozzanatát mind a négy korábbi egyetemen, az agrárkutatási hálózat 13 intézményében és a hozzá tartozó 20 gazdasági társaságban. Így lehetett elérni, hogy higgadtan, botránymentesen és sikeresen vezényeljük le az átalakulást.

Egy olyan alapítvány felé is meg kell felelni, amely fenntartója a kastélynak és immáron az uszodának is. Jó ez így?

Korábban is kaptam rektori felkéréseket egyetemekről, de nemet mondtam azokra. Miután ismertem az egyetemek konzervatív, feudális rendszerét, úgy éreztem, hogy nem lehet belülről változásokat elérni a megkövesedett rendszerben. Egyedül a modellváltásban láttam a több évtizede érő reformok véghezvitelének lehetőségét. Ez közelebb áll egy vállalatirányítási rendszerhez, mint a korábbi államigazgatási struktúrához. A modellváltás megmutatta, hogy az alulfinanszírozott és működésképtelen rendszerben reménytelennek tűnő reformokat rövid időn belül el tudtuk indítani.

dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora

Melyek az első év pozitívumai?

Átalakítottuk a teljes szervezetet, megszüntettük a párhuzamosságokat, elkezdtük az oktatási rendszer megújítását. Azokat a változtatásokat, amelyeknek hiányában korábban nem lehetett a kutatási, oktatási reformokat végrehajtani. Egységes szakmai irányítás alá tudtuk vonni a teljes hazai agrár-felsőoktatás és kutatás rendszerét, ezzel egy hatékonyabb működés alapjait raktuk le, de a teljes informatikai rendszer megújítása is elkerülhetetlen. Több, mint kétszeresére tudtuk növelni a költségvetésünket, így megteremtettük a piaci alapokhoz közelítő, motivációs és teljesítményalapú bérezés anyagi hátterét. Elindítottuk az oktatási rendszerünk piaci viszonyokhoz alakítását és elkezdtük a szakrendszerünk modernizálását. Ezek a reformlépések jelentenek komoly szemlélet- és rendszerváltást az agrár-felsőoktatásban.

Az önállóan működő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ beintegrálódott a MATE alá. Változik a funkciója?

A szétaprózódott, erőforráspazarló oktatás és kutatás egységes szakmai irányítás alá került. Ez nemzetközi mértékben is erőt tud felmutatni külföldi pályázatokban és eredményt tud produkálni az agrárgazdaság számára.

Az uszoda átadásán azt mondta, hogy a fő vízió az oktatás-kultúra-sport triumvirátus összekapcsolása, működtetése. Ez szépnek látszik a zászlón, de hogyan lehet megvalósítani?

Remélem, hogy ez már a gyakorlatban is látszik! Egy egyetem akkor tud a világtérképre feliratkozni, ha a tudomány és az oktatás mellett a kultúra és a sport területén is nagyot tud alkotni. Egy 18-20 éves fiatal a legritkább esetben jön egyetemre egy szűk szakterület tanulása miatt. Az egyetemet globálisan tekinti, nézi az infrastruktúrát, a kollégiumi elhelyezkedést, a kulturális és sportolási lehetőségeket. Kulturális területen nagyon jók az adottságaink, vannak művészeti képzéseink is. Idén először nyári színházat hoztunk létre 16 előadással. Országosan is sokan látogattak el hozzánk, majd ősszel kulturális napokat szerveztünk. Nemzetközi, színes, multikulturális környezet van az egyetemen, hiszen hallgatóink 14 százaléka 102 országból érkezik, amely előreláthatólag tovább növekszik majd. Egy ilyen környezetben elkerülhetetlen a kulturális élet felpezsdítése. A sporthoz kapcsolódóan is megvannak a hagyományaink. Megújítottuk a sportegyesületünket, terveink szerint hamarosan már 25 sportág gyakorlására teremtjük meg a lehetőséget a MATE-GEAC-ban, ahol egyébként röpke két hónap alatt megdupláztuk a sportoló diákok számát. Hamarosan létrehozzuk a tömegsport szakosztályt, ahova több ezer fiatalt kívánunk bevonni. Szeretnénk egyedülálló módon lehetővé tenni, hogy minden egyetemista minden nap sportoljon. Átadtuk az ország legmodernebb vidéki uszodakomplexumát, a próbaüzem alatt 800 fiatal érkezett az úszó- és vízilabda szakosztályokba. Reméljük, hogy 18 éves korukra természetes lesz számukra a tanulmányaik egyetemen történő folytatása. Ez a gondolkodás elindult, de a jövőben fog kiteljesedni.

Eddig 20 milliárd forint támogatást kaptak. Melyek a 2022-es év fő célkitűzései ezzel az összeggel?

Van egy 200 milliárd forintról szóló megállapodásunk a kormányzattal, amelynek eddig a tíz százalékát kaptuk meg előlegként. Miniszterelnök úr megerősítette, hogy a kormány szándéka továbbra is a fejlesztések megvalósítása: nagyívű kampuszfejlesztés, amelyben oktatási terek, kutatási infrastruktúra megújítása, sportkomplexumok szerepelnek, illetve a jelenlegi egyetem teljes felújítása, amelyet szeretnénk jövő év elején elkezdeni. Elvégezzük a sportcsarnok teljes rekonstrukcióját és felépítünk még egyet a régi mellé, hiszen az új kampusszal a diákjaink száma is megtöbbszöröződik. Elkezdtük az uszoda mögött Magyarország egyik legkorszerűbb jégcsarnokának tervezését, de szeretnénk újabb medencét kialakítani az egyetem területén és a gödöllőiek régi vágyaként strandfejlesztésben is gondolkozunk. A jelenlegi 4-5 ezer itt tanuló diák száma eléri majd a 10 ezret, ezért kétezer kollégiumi férőhelyet is szeretnénk építeni. Európa egyik legkomolyabb felsőoktatási objektumává válunk az 5-6 éves fejlesztési program végére. Bízom abban, hogy hamarosan több daru lesz az egyetem területén, mint épület.

Segíti az egyetem a kastély teljes rekonstrukcióját is?

A kastély ugyanannak az alapítványnak a kezelésében van, mint az egyetem. A kapcsolat ebből adódóan szoros és több területen is összekapcsolódik, hiszen a tájépítész vagy turizmus képzéseknél a kastély gyakorlati helyszínéül szolgálhat. Az egyetemet érintő 200 milliárd forintos fejlesztésben a kastély nincs benne, arra egy további, 25 milliárd forintos csomag került kidolgozásra, amely a kastély hátralévő rekonstrukcióját jelentené. Régi személyes vágyam a babati istállókastély felújítása. Ez is része a terveknek és a gödöllői turizmus ékköve lehet az itteni vonzerő tovább növelésével.

Milyen kapcsolatot tartanak fenn az egyetem egyik előszobájának is számító Premontrei Gimnáziummal, amely egy mini kampusszá alakul a nagy kampusz mellett?

Folyamatos kapcsolatban és együttműködésben vagyunk a premontreiekkel. Köztudott, hogy az egyetem épülete eredetileg a rend ingatlanja volt. Javasoltam apát úrnak, hogy jó lenne, ha a rend meg tudná vetni a lábát az épületben, ennek előkészületeit megkezdtük. Szó van arról, hogy a régi kápolnát – amely jelenleg színházterem – felújítjuk és egyetemi kápolnaként működik majd. Tervezzük 2023-ra, amikor az épület 100 éves lesz, hogy az egyetemi épület déli oldalában a gödöllői premontreiek történetét bemutató múzeumnak is helyet adunk. Így a múltat, jelent és jövőt szervesen összekapcsoljuk.

Egy játékra invitálom. Mondok pár szót, mi jut eszébe róla?

Magyar Wageningen? Ez a jövő!

Csányi Sándor? Főnök, mentor, hosszútávú garancia az egyetem számára.

Lázár János? Folyamatos figyelem, agytorna és inspiráció. 

Gödöllő? Család, otthon. 

5 éves terv? Világszínvonal.

Magyar élelmiszertermelés? Önellátás, önrendelkezés, minőség.

2021 vége? Talán egy kis pihenés! Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánok!