A szabadság iránti vágy olthatatlanul él mindannyiunkban, amit egykoron az 1956-os hősök is érezhettek, akik tettekkel bizonyították, hogy nem csak saját életük, hanem a másik ember szabadsága is ugyanolyan fontos és ezért cselekedni szükséges. Ez nem csupán szónoklást jelentett, hanem hitet és erőt, hogy az ember a Mindenható elrendeltetésére szabadnak született és a másikért vállalt önzetlen szolgálatával csodákra képes. Halottak napján hiszünk abban, hogy szeretteink egy szebb és jobb világba tértek, ahol nincs többé fájdalom. Gyertyát gyújtunk a temetőben, amivel kifejezzük, hogy az elhunyt hozzátartozóink örökké élnek. Ők már elnyerték az örök szabadság ajándékát, de lélekben velünk maradnak, amíg újra találkozunk. Mindkét ünnepünk legfőbb üzenete a remény: október 23-án az elnyomás utáni élet, míg november első napján az örök életbe vetett hitünk reménye.
Gödöllő, a „szabadság” városa
Az elmúlt két év eseményeit sokan, sokféleképpen értelmezhetik a szabadság szó hallatán. 2019. október 23-án Gödöllő polgármestere nyolcadszor esküdött fel a város vezetésére, majd ünnepi beszédében ezt mondta: „Nem tisztem és feladatom ítéletet mondani emberi sorsok felett, de azt ki kell mondanom, hogy a hatalom megszerzésének és megtartásának eszközei azóta sem változtak; annak ellenére, hogy én még mindig hiszek abban, hogy lehet tisztességesen csinálni.”
Mindez pár órával azután történt, amikor szintén a gödöllői változást sürgető, mindössze 34 szavazatot kapott Bajkó Norbert képviselőt alpolgármesterré választotta, és ettől kezdve a választást egyébként összességében elvesztő lokálpatrióta csapat minden egyes ellenzéki előterjesztést leszavazott, miközben a Szövetség Gödöllőért képviselői a város működése érdekében a határozatok 95 százalékát elfogadták.
Mondhatnánk persze, hogy a politika már csak ilyen, „oszd meg és uralkodj!”, de a fenti idézet össze sem vethető ezzel. A választók szabadságba vetett hite az urnáknál érezhető volt,
de a regnáló városvezetés inkább a „tutit” választotta a hatalma megtartása érdekében, a gödöllői emberekért vállalt valódi együttműködés és szolgálat helyett.
Az idei ünnepségen is kaptunk fontos üzenetet, ahol a város első embere így beszélt: „Abban hiszek, hogy a kisközösségek ereje és annak összessége vihet sikerre egy országot, hogy mindannyian tudunk tenni valamit ennek a közösségnek az érdekében. A szabadság jelenti a lélek szabadságát, jelenti a szeretet szabadságát, a gondolat szabadságát, a döntés, a művészet, a kultúra és a sajtó szabadságát.” Milyen igaz mondatok, de vajon mi van mögötte? A Szövetségben a Gödöllőiekért Egyesület több platformon szeretné segíteni a kisközösségeket, jótékonysági eseményeket szervez, felkarolja a fiatalokat, a művészetet, a kultúrát, és számos más fontos értéket Gödöllőn. Gondolatainkat a GDL.hu Pelikán újságban és online módon próbáljuk eljuttatni minden helyi lakosnak. De folyamatosan szembesülünk a valósággal, hogy ez nincs ínyére a helyi hatalomnak.
Folyamatosan törlik a posztjainkat és azokat a személyeket is, akik próbálják eljuttatni bizonyos közösségi felületeken az objektív és tényeken alapuló híreket a lakosságnak.
Pedig milyen sokan érezték át a Bezsilla-villa felújításának fontosságát, és ehhez milyen csodálatos és sok mosollyal teli közösségi sport- és egészségnapot szerveztünk a lakosságnak! De a város olimpiai bronzérmes vívójának az interjúja sem juthatott el mindenkihez, pedig még rokonságban is áll a polgármesterrel. A szabadság legkisebb jelét sem látjuk, miközben a provokáció és megbélyegzés soha nem látott mértékben burjánzik, bár szavak mentén azt halljuk, hogy a város nem lehet a politika terepe.
Mondd a másikra, amit csinálsz és nem lesz gond, mondják a „bölcs” politikusok. A reklám szerint: „igyál még egyet és fogd rá a nyuszira”! Lehet, hogy a politika erről szól, de az emberek ebből nem kérnek. A szabadság ugyanis nem azt jelenti, hogy bárki és bármit megtehet. Érdemes elgondolkodni, hogy ezen érvelés mentén vonható-e párhuzam a városvezetés egyes szereplőivel. Miközben a mérleg másik serpenyőjében ott van azok tábora, akik ezt nem néz(het)ik jó szemmel.
A jövőnk szabadsága
A polgármester kampánya elkezdődött, bár „papíron” nincs is köze a jövő évi választásokhoz.
Kétségünk sem lehet, hogy a város vezetése újfent több mint 30 ezer gödöllői lakos szolgálata helyett a saját önös érdekei mentén, akár eljárást és pert maga után vonó döntéstől, vagy politikai provokációktól sem visszariadva próbál megfelelni egy adott hatalmi törekvésnek, miközben kommunikációjában a helyi ellenzékre mutogat.
De a szabadság nem önző, egyedül nem lehetünk szabadok, közösség és a másikért való tenni akarás nélkül nincs értelme. A provokációknak nem felülve továbbra is hisszük, hogy a rossz politikai színjátékot csak és kizárólag jó tettekkel és az emberekért vállalt szolgálattal lehet legyőzni. Ünnepeink ezzel az üzenettel vérteznek fel, a szavak pedig cselekedetek nélkül mit sem érnek a szabadságunkba vetett reményünk oltárán.
