Nemrégiben a Gödöllői Királyi Kastély adott otthont az Európa Tanács (ET) magyar elnöksége keretében tartott, uniós igazságügy-miniszteri konferenciának. Miért erre a helyszínre esett a választásuk?
Két szempont játszott kulcsszerepet ebben a kérdésben. Egyrészt egy olyan helyszínre volt szükségünk, amely ugyanúgy alkalmas plenáris ülések biztosítására, mint egy-egy delegáció kisebb, úgynevezett bilaterális találkozóinak lebonyolítására. Tudtuk ugyanis, hogy ez az esemény az elnökség legnagyobb ívű rendezvénye lesz, ekkora méretű találkozót a Tanács történetében korábban ugyanis csak Franciaországnak és Németországnak sikerült megszerveznie. Viszont a Kastély már a 2011-es uniós elnökség során is sikeresen vizsgázott, így nem voltak kétségeink afelől, hogy most is megfelelő helyszín lesz. Másik fontos szempontunk volt azonban az is, hogy külföldi vendégeinket egy kicsit kihúzzuk a budapesti buborékból és megmutassuk nekik, milyen csodás helyek találhatóak a fővároson kívül is.
Mi volt a konferencia célja és melyek a legfőbb eredményei?
38 ország delegációja érkezett a kontinens különböző pontjairól Magyarországra. A konferencia elsődleges célja egy olyan platform kialakítása volt, amelyen a résztvevők szakmai párbeszéd útján oszthatják meg egymással tapasztalataikat az igazságszolgáltatás digitalizációja és a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán. A digitális technológia fejlődésével ugyanis az igazságszolgáltatás hatékonyságával és minőségével kapcsolatos elvárások is nőnek. Amikor 2019-ben Franciaország kezdeményezésére a digitális technológia lehetőségeiről és veszélyeiről folytattunk eszmecserét, még nem sejtettük, hogy mennyivel aktuálisabb lesz ez a kérdés a koronavírus-járvány alatt. Két évvel az első ilyen jellegű rendezvény után azonban már mindenki tudja, hogy a technológiai fejlődés adta lehetőségeket ki kell használni az igazságszolgáltatás területén is. A gödöllői igazságügyi miniszteri konferencián örömmel osztottam meg külföldi vendégeinkkel Magyarország e téren szerzett tapasztalatait, hiszen hazánk sikerrel tudott alkalmazkodni az új digitális kihívásokhoz és tudta áthelyezni állami szolgáltatásait a virtuális térbe.
Mik a visszajelzések a tagállamok részéről? Hogy érezték magukat a gödöllői kastélyban?
Rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk, minden közhely ellenére kijelenthetjük ugyanis, hogy olyan gyümölcsöző eszmecseréket folytattak egyes országok képviselői, amelyek további lendületet adhatnak az Európa Tanács tagállamai között már folyamatban lévő munkának és együttműködéseknek az igazságszolgáltatás területén. Abban pedig csak bízni tudunk, hogy a bennünket követő Olaszország is hasonlóan behatóan foglalkozik majd a technológiai fejlődés adta kihívásokkal és lehetőségekkel. Ne feledjük el, a munka tulajdonképpen még csak most kezdődött el.
Mik lehetnek a jövőbeni célok a hazai igazságügy digitalizációja kapcsán?
A Kormány azon dolgozik, hogy a digitális átállással a magyar igazságszolgáltatási rendszer minden állampolgár és vállalkozás számára a 21. század igényeihez méltó módon, gyorsan és hatékonyan váljon elérhetővé. Ennek érdekében az a célunk, hogy a különböző szolgáltatások minél tágabb horizonton váljanak elérhetővé a digitális térben is. Őszintén kijelenthetem, hogy ebből a szempontból az EU élvonalába tartozunk: 2018-ra megvalósult a teljes körű bírósági e-Ügyintézés, 2020-ban bevezettük a bírósági dokumentumokba betekintést biztosító e-Aktát, a Digitális Szabadság Bizottság megalakításával pedig már több mint egy éve keressük a választ olyan égető kérdésekre, mint a személyes adatok védelme vagy a szólásszabadság garantálása a digitális térben. Persze van még tennivaló, láthatjuk azonban, hogy az irány jó.
Mi a véleménye az utóbbi években Gödöllőn megvalósult állami beruházásokról, tekintettel elsősorban az uszodaépítésre és a Budapest-Hatvan vasútvonal teljes rekonstrukciójára?
Ez is csak azt bizonyítja, hogy a baloldali ellenzék által mantrázott szólamok, miszerint az „ellenzéki vezetésű városokban nem hajt végre fejlesztéseket a Kormány”, megint csak kitaláció, semmi köze a valósághoz. A Kormány elkötelezett a fejlesztések mellett, azért dolgozunk, hogy minden magyar település fejlődjön és felvirágozzon.
Miben látja a város fejlődési potenciálját és Ön szerint miben tud ehhez segítséget nyújtani a kormány?
Gödöllő kiváló adottságokkal rendelkezik, hiszen a vidékre jellemző nyugalom ugyanúgy jelen van, mint ahogy a nagyobb települések szolgáltatásai, ráadásul a főváros is karnyújtásnyira fekszik, ezeket pedig mind a gazdaság, mind pedig a kultúra terén érdemes a továbbiakban is kiaknázni. Mindemellett ne feledjük, hogy Gödöllő egyetemváros, Közép-Európa egyik legnagyobb agrártudományi egyeteme, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem otthona, melynek gödöllői campusa az elkövetkezendő időszakban soha nem látott fejlesztéseken megy keresztül az egyetemi modellváltásnak köszönhetően. A tervek szerint egy 21. századi modern campus jön létre, amivel nemcsak a hallgatók és oktatók, de az egész város nyerni fog.
Ön elvállalta az idei, gödöllői XX. Liszt Fesztivál fővédnöki szerepét. Miért tartotta ezt fontosnak?
A komolyzene iránti lelkes rajongásom talán már sokak által ismert, éppen ezért a felkérés is rendkívül megtisztelő volt számomra. Úgy gondolom, hogy a történelem egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője nem a beszélt nyelvben, hanem a zene nyelvén fejezte ki magyarságát, betűk helyett hangjegyeket vetve a papírra. Liszt Ferenc öröksége felbecsülhetetlen nemcsak a magyarság, de az egész emberiség számára is. Közös felelősségünk a ránk hagyott kulturális értékeket ápolni és megőrizni az utókor számára. A Liszt Fesztivál erre tesz kísérletet már hosszú ideje, úgy gondolom, nagy sikerrel.
Köztudott Önről, hogy kiválóan játszik hegedűn és gyermekei is hangszereken tanulnak. Honnan van ennyi energiája még a zenére is? Vállalna esetleg akár amatőr fellépést Gödöllőn?
A hegedű több mint 30 éve része az életemnek. Megszámlálhatatlan emléket, élményt és barátságot köszönhetek neki. Hegedülni számomra egyet jelent a harmóniával. A fiaim is tanulnak zenélni, bár még kicsik, régi vágyam, hogy összehozzunk egy otthoni kamarazenekart. Hihetetlen megtiszteltetés volt idén nyáron, amikor közösen játszhattam Balázs János Kossuth-díjas zongoraművésszel Fertődön. A színpadot viszont szeretném meghagyni a profiknak.
