Menedék Gödöllőn

Ottlik Géza (1912-1990) írónak és családjának 30 évig volt háza Gödöllőn, az egykori Király utca 11., ma Köztársaság út 63. szám alatt. Nem annyira ismert tény, hogy Ottlik, írói munkássága mellett kiváló bridzsjátékos volt, a téma hazai szakértője, világhírű nemzetközi szakíró, valamint a játék megújítója és többszörös magyar bajnoka. Már 31 éve, hogy 78 évesen, 1990. október 9-én Budapesten elhunyt.

Családja a nemesi címüket az Árpád-korig vezette vissza. Másfél éves volt, amikor elvesztette édesapját. Ottlikot katonai pályára szánták a családi hagyománynak megfelelően, ő így került Kőszegre, a katonai alreál iskolába, ahol 1923-1926 között volt diák. Ezt követően 1926-1929-ig a budai katonai főreáliskola tanulója volt, egy életre kiábrándult a katonai nevelésből. 1930-ban érettségizett, majd Budapesten fizika szakra járt. Első írásai 1931-ben jelentek meg. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott (ide sorolható: Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Vas István, Radnóti Miklós, Kádár Erzsébet), de a negyedik nemzedék tagjai között is otthon érezte magát (Rónay György, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János). Írói tevékenységét a maximalizmus jellemezte: keveset publikált, munkáit többször javította és átírta. Jelentős a műfordítói tevékenysége.

A gödöllői házat édesanyja vásárolta 1924-ben. A ház eredetileg vadászlak volt, a koronauradalom zsellérbirtokából kihasított telken épült, a falu szélén. Masszív, fűthető (így tél idején is lakható) épület volt, széles terasszal, hátul üveges verandával. Öt nagyméretű szoba volt a házban. A nagy ház mellett egy kisebb lakás is állt a kertben, mely hatalmas volt, egészen az erdőig nyúlt. A kertben volt kút (mivel ebben az időszakban még nem volt vezetékes víz Gödöllőn), melyből villanymotor emelte ki a vizet.

Két év eltelt, mire a család beköltözött a házba: 1926 nyarán Ottlik már itt töltötte a szünidőt. Szerette a gödöllői szünidőket, sok időt töltött barátjával, Kriesch Tamással, a művésztelep alapítójának, Körösfői-Kriesch Aladárnak a fiával.

Amennyiben volt rá lehetőség, Ottlik édesanyja bérbe is adta a házat: 1936-1937 májusáig Heckenast Gáborék laktak itt, az 1940-es évek elején Sziládi Gyula gödöllői csendőrparancsnok, 1944-45-ben pedig Mattyasovszky György, volt fővárosi rendőrfőkapitány. 

Ottlik Géza 1939. november 4-én házasodott meg, felesége Debreczeni Gyöngyi volt. A világháború után, az egyre nehezebbé váló megélhetési körülmények miatt a család 1946-ban kiköltözött a budapesti lakásukból (amelyet el is adtak) Gödöllőre. 1947-ben meghalt Ottlik édesanyja, a kecskeméti 72 hold földet és a gödöllői ingatlant a fia örökölte. A kecskeméti föld (amelynek a bérbeadásából származó jövedelem sokáig a család megélhetését biztosította) volt az oka, hogy 1948-ban Ottlikék kulák-listára kerültek, így megfosztották őket a szabad földhasználat, bérlet, bérmunka alkalmazásának jogától. A családra kivetett adók sok nehézséget okoztak, majdnem a gödöllői ingatlant is lefoglalták. Ottlikot végül Vas István írótársa közbenjárása mentette meg: lekerült a kuláklistáról. Ennek ellenére, mivel nem volt rendszeres jövedelme, igen nehéz helyzetben voltak. 1948 után kosztosdiákokat fogadtak: Szunyogh László, Zlinszky György és Várady-Brenner András, mivel nem akartak a premontrei konviktus helyett alakult népi kollégium diákjai lenni, Ottlikékokhoz kerültek. Az ő visszaemlékezéseikből ismerhetők Ottlikék mindennapjai. Az író későn kelt, amikor a diákok ebédeltek, ő akkor reggelizett. Hetente egyszer HÉV-vel ment be a fővárosba, ahol intézte a munkáit: ekkoriban főleg angol és amerikai regényeket, elbeszéléseket fordított. Gödöllőn írta az Iskola a határon regényének első változatát, a Továbbélőket.

Ottlik Géza (balra) és felesége társasággal 1949-ben, Gödöllőn

Feleségének a kosztos fiatalemberek segítettek a bevásárlásban, főzésben, mosogatásban, esténként pedig bridzspartikat tartottak. A bridzs legtöbbször barátaiknál, a Józsa-házban zajlott, ahol az a Heckenast Gábor lakott feleségével, Józsa Judittal, akinek családja valamikor az Ottlik-házat bérelte egy évig.

1953 után Ottlikék a hazai politika enyhülésével megpróbálták Budapesten újrakezdeni. Eladták a gödöllői házat, és az árából vettek egy lakást az Attila úton. Ottlik Géza gödöllői házán ma emléktábla őrzi az író emlékét.

ME