„Jó munkát!” végeznek a gödöllői cserkészek

„Légy résen!”, mert ők bizony tettre készek! A gödöllői 802. számú Szent Korona Cserkészcsapat már az 1920-as években megalakult, majd a világháború miatti beszüntetése utáni 40 év várakozást követően Máthé László élesztette fel újra, amint lehetett: ez volt az egyik legelső csapat a rendszerváltás után. Pár év múlva már közel 100 fővel működött, majd kisebb szünet után 2000-től komoly munkával mára az ország legnagyobb cserkészcsapata lett, ami egyrészt nagy öröm, másrészt a csapatotthon hiánya miatt komoly probléma is. Többek között erről is beszélgettünk Zámbó Sára csapatparancsnokkal és Vass Kristóf csapatparancsnok-helyettessel.

Hogyan válhat egy kisváros fiataljaiból az ország legnagyobb cserkészcsapata? Mi a 802-es titka?

Z.S.: Gödöllőn a cserkészek száz éve jelen vannak, 1933-ban itt volt a IV. Világjamboree, az évtizedek során pedig még négy másik cserkészcsapat is működött városunkban, de mára csak a mi csapatunk maradt meg. Ez a történelmi háttér is biztosan hozzásegített minket ahhoz, hogy az emberek nyitottak legyenek erre. Viszont ennél is sokkal fontosabb, és remélem, hogy ez az igazi siker titka, hogy értéket tudunk képviselni: egyre többen látják és érzik, hogy ez a gyermekeik számára is fontos lehet. Az elmúlt öt év robbanásszerű növekedésére senki sem számított. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy egyszer az ország legnagyobb csapata leszünk. A létszámbeli növekedés a vezetőinknek is óriási pozitív visszacsatolás arra vonatkozóan, hogy kiváló munkát végeznek. A gyerekek általában nem szavakkal fejezik ki a hálájukat, hanem egy mosollyal, öleléssel, vagy egyszerűen a barátaikat is elhívják cserkészkedni, hogy együtt élvezzék a kalandokat.

Mi a csapat küldetése, és a cserkészet milyen értékekre próbálja nevelni a fiatalokat?

Z.S.: Ha három szóban kellene választ adnom, akkor istenkapcsolat, fejlődés, tettrekészség. Minden évben van egy központi téma a csapatban, amely nagyobb hangsúlyt kap. Idén ez a lelkiség. Azért ezt választottuk, mert a törekvés, hogy közelebb kerüljünk az Istenhez, a cserkészet alapját képezi. Fontos, hogy biztos alapra építkezzünk. Mindezt persze rengeteg játékkal és közösségi programmal szeretnénk elérni, semmiképp sem kényszerítéssel. A második fontos tényező a gyerekek folyamatos fejlődésre ösztönzése, mely kezdetben játékok formájában jelenik meg, de az évek múlásával már tudatos önnevelésről beszélünk. A harmadik alappillér, hogy a gyermekek az életük aktív részesei legyenek, tegyenek azért, hogy ők irányítsák az életüket, merjék formálni a környezetüket, bátran kezdeményezzék a változást. Hisz az egyetlen dolog, ami változatlan az életükben, az a változás.

Zámbó Sára csapatparancsnok és Vass Kristóf csapatparancsnok-helyettes

Mivel lehet a négy fal közül és a virtuális világból meghívni az ifjúságot erre az életmódra?

Z.S.: A cserkészet elemi részét képezi a természetben való közös időtöltés. Emiatt nehezebb a komfortos szobából megszólítani a fiatalokat, de nem lehetetlen. Habár a személyes találkozások nem voltak lehetségesek az elmúlt időszakban, a közösség megmaradt. Más eszközökkel kell dolgoznunk, de a tartalom nem változik. A sok nehézség ellenére győztesként jöttünk ki a küzdelmekből. Most, hogy újra lehetségesek a személyes találkozások, a gyerekek sokkal jobban értékelik az emberi kapcsolataikat. Az ember ugyanis társas lény, elengedhetetlen számára, hogy valamilyen közösségben éljen. A cserkészet is a közösség élményével tudja megszólítani az erre nyitottakat.

Mit jelent Gödöllőn gödöllői cserkésznek lenni?

Z.S.: Gödöllőn az élő cserkésztörténelem részesei vagyunk, hisz Magyarország nemcsak 2021-ben látta vendégül a világot a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából, hanem 1933-ban a Cserkész Világtalálkozó is hazánkba hozta a fiatalokat a világ minden tájáról. A szervezésben akkor oroszlánrészt vállalt hazánk főcserkésze és miniszterelnöke, gróf Teleki Pál, akit a máriabesnyői temetőben helyeztek örök nyugalomra. A magyar cserkészet másik nagy alakja Sík Sándor. Az egykori cserkészvezetőnek, piarista tanárnak, költőnek szintén komoly gödöllői kötődése volt. Az Isaszegi úton nap mint nap elmehetünk gyermekkori otthona mellett. Mindezek alapján kicsit se túlzó az az állítás, hogy Gödöllő történetét mélyen átjárja a cserkészet. Rengeteg támogatást kapunk az itt élő polgároktól, a városban biztonságot adó, szeretetteljes közegben tudjuk végezni a feladatunkat.

Ez év tavaszán nagy fába vágta a csapat a fejszéjét, hogy új otthonuk legyen. Hogyan alakul a projekt?

V.K.: Az 1989-es újraalapítás óta ez a csapat legnagyobb projektje, egy hatalmas, kihívásokkal teli és izgalmas feladat. Április óta óriási tempóban és nagy szenvedéllyel dolgoztunk a villa kertjével és belső terével egyaránt. Először a kertet tettük élhetővé, hogy a gyerekek játszani tudjanak, majd feltártuk a régi kavicsos utat, a kidőlt fákat ledaráltuk, és a háncsot a bokrok alá szórtuk. A külső járóburkolatokat megszabadítottuk a gaztól és a növényzettől, az eldugult csatornát pedig kipucoltuk. De a legtöbb feladat a villa belsejében várt minket. Az öreg tetőszigetelés és a teraszokon eldugult csapadékelvezetők miatt a mennyezet beázott, és ledobta magáról a vakolatot. A legnagyobb kárt a nappali szenvedte el, ahol átvételkor már félig leszakadt az álmennyezet a beázások miatt. Ezt eltávolítottuk a szülők és a gyerekek segítségével, majd az őrsömmel a táskás vakolatot is levertük, ami idővel visszakerült, és hamarosan remélhetőleg az álmennyezetet is újjáépítjük. Kicseréltük a tizenkét vécétartály szerkezetét, és ma már mozgásérzékelő működteti a világítást, de beszereztünk két új bojlert is, hogy legyen meleg vizünk. A felázott pincében egy ipari párátlanító dolgozik öt hónapja, hogy a falakból kinyerje a vizet, csökkentve a páratartalmat a dohos szinten. A pincébe költözött a raktárunk nagy része. Folyamatos a villa szobáinak glettelése, festése és pár héten belül javításra kerül a lapos tetőszigetelés, valamint hamarosan beüzemeljük a feljavított fűtési rendszert, de ezt jövőre ki szeretnénk cserélni korszerű és gazdaságos technológiára.

Sokan gondolják úgy, hogy a plusz költségek miatt nem ideális erre a célra egy védettség alatt álló épület. Miért esett mégis erre a választás?

V.K.: A választ a cserkészet eszméiben kell keresni, hiszen a cserkész mozgalom nagyon fontosnak tartja a magyar értékek és a hagyományok ápolását. Mi úgy gondoljuk, hogy a Bezsilla-villa Gödöllő és az ország egyik legfontosabb építészeti öröksége, amely komoly történelemmel bír, így számunkra ez egy nemes feladat. Több évig kerestünk a csapat 400 fő feletti létszámához ideális ingatlant, lehetőleg a belvárosban, de sokáig nem jártunk sikerrel. Az épület jó pár éve elhagyatottan állt, és felkeltette az érdeklődésünket, hogy vajon mi lehet vele? Az ingatlan elhelyezkedése és az épület mérete tökéletesnek tűnt az ifjúsági nevelő munkához, egyben kiváló lehetőséget és kihívást vetített elénk, hogy plusz értéket adjunk a fiataloknak, ahol megtapasztalhatják a két kezük munkájának gyümölcsét a másikért, egy közösségért. Megkeresésünkre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pozitívan válaszolt, és hosszas tárgyalás után kaptuk használatba az ingatlant, remélve azt, hogy hamarosan ismét élettel és vidámsággal tölthetjük meg az épületet.

Gödöllő egyik legimpozánsabb épülete a Bezsilla-villa.

Gödöllő egyik legimpozánsabb épülete a Bezsilla-villa. Az épület megrendelője ifj. dr. Bezsilla István (1899-1982) ügyvéd volt. Korának aktív közéleti szereplője, Pest megye főügyésze, a Gödöllői Takarékpénztár igazgatósági tagja és a községi képviselőtestületnek is tagja volt. A villa terveit Rákos Pál iparművész-építőmester készítette, aki a kor divatos neobarokk építészeti felfogásával ellentétben modernista házat tervezett. Ebben jelentős szerepet játszott Bezsilla felesége, Deisinger Anna, akinek családja tulajdonolta a Fratelli Deisinger kávé és tea gyarmatáru nagykereskedelmi vállalatot. Rákos a modernizmus nagy vívmányait alkalmazta: sík felületek, korszerű építőanyagok, szalagablakok, hatalmas üvegfelületek, lapostető, párkányok, tetőterasz, télikert. Így válhatott ez az épület (valamint annak kvázi mása a Törökvészi úton) a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselőjévé.

Van már tapasztalat arra, hogy az emberek segítettek, összefogtak a cserkészekért? Hova várják az adományokat azoktól, akik a jövőben támogatni kívánják a gödöllői fiatalok értékalapú nevelését?

V.K.: Szerencsére sok helyről, köztük magánemberektől, cégektől és a várostól is kaptunk anyagi támogatást. Jó érzés, hogy sok embernek fontos a nevelő munkánk, és ezt elismerve támogatják önkéntes tevékenységünket. A járvány miatt eddig két eseményt tudtunk a villa „köré” szervezni. Az első alkalom egy nyílt nap volt, amit két cserkész szülő szervezett. Itt nyerhettek betekintést a gyerekek szülei, hogy hol fognak zajlani a foglalkozások. A második alkalom a szeptember 18-ai III. Jótékonysági Sport- és Egészségnap volt, ahol a villa felújítására gyűjtött a Szövetségben a Gödöllőiekért Egyesület. Ugyan folyamatosan kapunk támogatást, de a villa teljes felújítása nagyon költséges. Nagyon hálásak vagyunk minden adományért.

Számla tulajdonosa: Gödöllői Cserkészetért Egyesület 
Számlaszám: 16200223-10077922-00000000
Közlemény:  Adomány

Van-e bármilyen elszívó hatás, amellyel szembesülniük kell? Ha igen, mit tudnak tenni ellene?

Fiatalok vagyunk, így természetes a változás, amit persze nehéz elfogadni. De meg kell értenünk, hogy a cserkészet nem cél, hanem egy eszköz a kezünkben. Sok gyermeknek a csapatban nem az őrse az egyetlen élő közössége, tehát másokkal is kapcsolatot tart. Az aktív cserkészként eltöltött 10-15 év alatt változnak a prioritások és az egyének is, ezért néha hátrébb kerül a cserkészet a listán, de mindenképp fontos megjegyezni, hogy a cserkészet egy életforma. Ha egyszer beszippant a rendszer, akkor életed végéig a részese leszel. Bízunk és hiszünk abban, hogy példánkkal és tetteinkkel olyan élményt adunk az ifjúságnak, ami a közösségben tartja őket egészen életük végéig. A legjobb példát erre azok az őrsök adják, ahol már minden tag egyetemre jár vagy dolgozik, az őrsvezetőnek már családja van, de ennek ellenére a tagok tartják egymással a kapcsolatot. Ez a közösség így olyan biztos pont marad az életükben, ahová mindig vissza lehet térni.

Emléktábla avatás a Bezsilla-villa udvarán
2021. október 23-án 14:45 órakor

  • Köszöntő
  • Zámbó Sára és Vass Kristóf leleplezi az emlékművet
  • Az atyák áldása és a kő felszentelése
  • Zámbó Sára cserkészparancsnok ünnepi beszéde
  • Zárás, a cserkészhimnusz eléneklése a jelenlévő cserkészekkel