Wageningen (1. rész)

Wageningen megközelítőleg Gödöllő nagyságú és lélekszámú kisváros, Hollandia középső részén, Gederland tartományban, az Alsó- Rajna északi partján fekszik. Múltja szorosan illeszkedik Hollandia változatos történelméhez, ami, ha nem is tartalmaz a magyarországi törökjáráshoz hasonló mértékű pusztítást, számos megpróbáltatásról (viszályok, háborúk) tanúskodik.

Területét az évszázadok alatt különböző néptörzsek, uralkodóházak birtokolták. A térségéhez tartozó területen már a IX. században is léteztek települések, maga Wageningen 1263-ban kapta meg a városi jogokat. (Emlékeztetőül: Gödöllő 1966-ban). Középkori történelme is igen változatos, küzdelmekkel teli volt. Szolgáljon ehhez példaként egy önkényesen kiragadott rész. A XV. században a francia Burgund család után a Habsburg-ház uralkodott, ezután V. Károly spanyol király kapta meg a németalföldi tartományokat, majd őt követte II. Fülöp. A szerelmi szál mellett, erről az időszakról szól Verdi közismert, csodálatos operájának, a Don Carlos-nak cselekménye (F. Schiller drámája nyomán) is. Carlos (II. Fülöp fia, valóságos történelmi személy) ugyanis szimpatizál a szabadságharcát vívó Németalfölddel, ami szembe állítja apjával és a főinkvizítorral. (Az operában Carlos és a szintén szabadságpárti Pósa márki szabadságkettőse felejthetetlen élmény!)

Végül is 1579-ben megalakult az Utrechti Unió, benne Gederlanddal és az ország későbbi nevét adó Hollandiával. A XVII. században Hollandia virágzó tengeri hatalommá vált, amit az angolokkal, franciákkal, spanyolokkal vívott háborúk szakítottak meg.

Hollandia az I. világháborúban semleges maradt, és azt nagyobb károk nélkül átvészelte. A hollandok a II. világháborúban is megpróbáltak semlegesnek maradni, de az országot 1940. május 14-én elfoglalták a németek, így az ország és Wageningen szintén megszenvedte a háborút. A város középső részét teljesen letarolta egy német tüzérségi támadás.

1945. május 5-6-án ebben a városban írták viszont alá az egész Hollandiára vonatkozó hatalomátadási megegyezést a felszabadító szövetséges hatalmak és a német haderő között, és ezzel befejeződött Hollandia megszállása.  A hollandok ezt a dátumot minden évben megünneplik. Ugyancsak Wageningenből indultak a szövetségesek és a németek megállapodása nyomán a Hollandia északi tartományaiban éhező lakosság számára élelmiszert szállító repülőgépek (Manna-művelet).

A II. világháború után Hollandia (és benne Wageningen is) egy sokszínű, rendezett, jóléti állammá, illetve várossá fejlődött. Az alapjában barátságos holland embereknek természetesen (mint minden nemzetnek) megvannak a tartományoktól is némileg függő nemzeti sajátosságaik. Például egy apróság, de érdekes lehet. Nem praktikus például megkérdezni egy hollandot, hogy van, mert arra gondol, talán látszik rajta valami rendellenesség!

A következő, második részben, testvérvárosi kapcsolataink csíráiról, Wageningen nevezetességeiről és személyes élményeimről írok.


Dr. Máté András