Adatgyűjtés és nyitott használat

A nyaralásból visszatérve Gödöllőre, egy igazi „okos város” témával gondoltuk indítani az őszt. Lássuk, itt helyben hogyan élhetnénk az adatalapú működés előnyeivel: milyen adatokkal gazdálkodhatnak egy településen, és mit jelent a nyitott adathasználat (open data).

Adatok a városból

Napjainkban az adat az új olaj, szoktuk mondani. Ahhoz, hogy egy szolgáltató olajozottan működjön, az adatok megbízható gyűjtése, tárolása és felhasználása ma már elengedhetetlen. Egy város esetében pedig számos szolgáltató és maguk a lakosok is profitálhatnak abból, hogy közkinccsé tesszük a különböző forrásokból származó információkat.

A magyar „okos város guru”, a 2019-ben létrehozott Lechner Tudásközpont (www.lechnerkozpont.hu) példatárában a nyilvános adatszolgáltatás címkére keresve már 82 találat van a világból, amelyből 13-at hazánkból gyűjtöttek. A példák között a nagyvárosok irányítóközpontjaitól a kisebb városokban mért baleseti statisztikákig sokféle területen gyűjthetünk inspiráló példákat. Legtöbbjükben közös, hogy a város, katalizátorként működve, az adatokat a hasznosítás érdekében teszi közzé, egy helyen sokféle adatot, és ösztönzi az ezeken alapuló új vagy továbbfejlesztett szolgáltatások megjelenését.

Milyen adatok?

Adódik a kérdés, mit lehet és mit érdemes nyilvánosságra hozni. Hosszú a lista: demográfia, közműhálózat (elhelyezkedés, rákötési helyek, kapacitások, fogyasztás…), közlekedés (lámpák, sebességmérők, úthibák, terelések, forgalmi helyzet, bérelhető járművek…), baleseti és bűnügyi statisztikák, kamerák és webkamerák, ingatlanárak, időjárás, levegőminőség, internet lefedettség. És így tovább.

Az adatok olyan mennyiséget öltenek, hogy önálló kutatási terület az okos városok adatainak kategorizálása és összehangolása. Az Unióban ezzel foglalkozott például a CITYkeys fejlesztési program a Horizon2020 kereteiben (www.citykeys-project.eu). Az adatok egy része időszakosan frissül, például évente vagy akár tízévente. Más részük azonban napi szintű vagy akár valós idejű is lehet.

Mi jó származhat ebből?

A lakosok és a vállalkozások számos módon használhatják a közzétett adatokat. A fent említett példatárban találhatunk várost, ahol a könyvtárból lehet kölcsönözni levegőminőség érzékelőket; a mérések eredményéből pedig nem csak a magánszemély okul, hanem a Helsinki Egyetem is pontosabb előrejelzéseket tud tenni. Az amszterdami Urban Knowledge (városi tudás) portál a szakembereket, civil szervezeteket és az érdeklődőket is segíti megismerni, hogyan zajlik az élet a városban: milyen a területkihasználás, milyen irányúak a költözések, hogyan változnak a közlekedési szokások vagy épp a kikapcsolódás. Ehhez egy helyre gyűjtötte össze a nyilvános adatokat feldolgozó elemzéseket. Egy másik projektben a költségvetési tervezésbe vonják be a lakosokat.

Az első lépés Gödöllőn

A 2021-es év a mi városunkban is fordulópont lehet, mert első lépésként létrejött egy nyitott adatszolgáltató oldal (www.godollo.hu/terinformatikai-rendszer). A térképen kereshető az összes közmű utcaszinten, az egyes városrészekre vonatkozó szabályozások és fejlesztési tervek, a domborzat, és az adott terület felhasználási adatai, valamint az országos Ortofotó adatbázis műhold- és 3D modellképei. A rendszer felhasználási lehetőségeire vonatkozóan nem ad támpontot a honlap, és lapzártánkig még nem is reklámozták a szolgáltatást. A jelenlegi tartalommal valószínűleg – az építész és hivatali szakemberek mellett – az ingatlant vásárlók vagy az építkezők találják majd hasznosnak az oldalt.

– szem