Divatos sövénynövények – A Smaragd tuján túli lehetőségek

Kertünk igen meghatározó eleme a sövény. Talán minden újdonsült kerttulajdonosnak első számú terve egy sövény telepítése. Szeretnénk eltakarni a kíváncsi szemek elől otthonunkat, árnyékolnánk vagy csupán keretet adnánk szeretett udvarunknak.

A ‘90-es évek legnagyobb sláger növénye a Smaragd tuja (Thuja occidentalis ’Smaragd’) volt, így nehezen találkoztunk olyan kerttel, amelynek ez ne lett volna meghatározó eleme. Amikor egy növény ilyen nagy számban fordul elő, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlen egy kártevő, vagy betegség felbukkanása, és mivel ez a fajta magas számban van jelen a díszkertekben, könnyen fertőzi tovább társait, és fogékonyabbá is válik a kártevőkre.

Így járt a Smaragd is, ami jelenleg a boróka tarkadíszbogár egyik legkedveltebb növénye. Ez a kártevő többnyire a legyengült nagyméretű növényeket támadja meg, lárvái a fa tápanyagszállító háncsszövetét kezdik rágni. Vegyszeres védekezéssel az imágó gyéríthető rajzáskor, amely azonban tavasztól-őszig elhúzódik, így nem mindig hatékony. Lárvái ellen csak mechanikai módon tudunk védekezni úgy, hogy amikor látjuk a tuján, hogy valamelyik ága nem üde zöld, hanem olajos zöld, majd később sárgás- barna, akkor ezeket a részeket le kell vágni, majd elégetni. Célszerű az újonnan ültetett sövények magasságát 2-2,5 (maximum 3) méteren megállítani, hiszen ez az a magasság, ami könnyen átlátható és kezelhető. Fokozottan figyelnünk kell növényeink tápanyag utánpótlására és öntözésére, hiszen, ha a növény egészséges, kevésbé kitett ennek a bogárnak. Havonta nézzük át tüzetesebben növényeinket, ha látunk elszíneződő ágakat, cselekedjünk, vagy ha a növény már túl fertőzött, akkor sajnos az egyetlen megoldás az, ha eltávolítjuk kertünkből. Terjedésének megakadályozásában minden kerttulajdonosnak fontos szerepe van, hiszen elég egy elhanyagolt kert is ahhoz, hogy a díszbogár jól érezze magát.

További lehetőségünk, hogy más növényfajta után nézünk. Ha ragaszkodunk a tujafélékhez, két rendkívül jó sövény alapanyag a Thuja plicata ’Atrovirens’ és a Thuja occidentalis ’Brabant’. Ez a két fajta sűrű elágazású, nyírható, visszavágás után könnyen megújul. Növekedési erélyük gyors, hasonló a közkedvelt leylandi ciprushoz.

A Cupressocyparis leylandii, azaz a leyland-ciprus és fajtái az elmúlt évek felkapott sövényévé vált. Kifejezetten gyorsan fejlődik, valamennyivel ellenállóbbnak tűnik egyes tujaféléknél. Azonban sajnos kiskertekbe való alkalmazásra nehezen ajánlható. Kevesen számolnak végleges magasságával, illetve gyakori hiba a rosszul megválasztott tőtáv. Ez a növény magasságát tekintve elérheti 10-15 métert, szélessége pedig akár 4-5 méter is lehet növényenként. Így a 80 centiméter – 1 méter széles tőtávval ültetett, nem megfelelően karbantartott leyland-sövény kifejezetten rossz koncepció.

Másik kedvelt tűlevelű örökzöld a tiszafa (Taxus sp.). A növény előnye, hogy fajtáiból rendkívül széles választék elérhető (keskeny, oszlopos, sárga…stb.) a növény pedig könnyen alakítható. Sokan tartanak a tiszafától, hiszen magköpenyét kivéve a fa minden része mérgező. Amennyiben félünk, hogy gyermekünk, kisállatunk kívánatosnak érezheti a tiszafa piros bogyóit, azoknak felhívnánk a figyelmét arra, hogy a növény kétlaki, így hímivarú fajtáját választva nem kell azzal számolnunk, hogy a növény termést hoz. A tiszafa hátránya, hogy örökzöldek között lassú növekedésűnek számít, előnye viszont, hogy betegségekre jelenleg kevésbé fogékony.

Aki nem ragaszkodik a tűlevelű sövényhez, azoknak figyelmébe ajánlanék két lomblevelű örökzöldet; a Photinia fraseri (korallberkenye) és a Prunus laurocerasus (babérmeggy) fajtáit. A korallberkenye alapvetően zöld, széles levelű növény, melynek friss hajtásai vörös árnyalatúak. A két leggyakrabban előforduló fajta a ’Red Robin’, amely eléri a 3-4 méter magasságot, illetve törpe verziója a ’Little Red Robin’ (60 cm – 1 m). A babérmeggy igen széles fajta választékkal rendelkezik, mind külalakban, mind végleges méretben, így kis utánajárással könnyen megtalálhatjuk a mi igényünknek legalkalmasabb változatot.

Mivel ezek a növények az elmúlt időben igen felkapottak lettek, számolnunk kell azzal, hogy szintén felbukkannak olyan betegségek, kártevők, amelyek kifejezetten ezekre a növényekre veszélyesek. Erre sajnos nincs garancia. A klímaváltozás a növényi fertőzésekre is hatással van, hiszen általunk nem vagy kevésbé ismert növényi problémák jelennek meg, amelyek erre a térségre eddig nem voltak jellemzőek. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy fokozottan figyelünk növényeinkre, és időben konzultálunk szakemberrel.

Egyházi Luca | Specialmix Kft.