A nemzeti összetartozás napja

„Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény, Hogy volt nekünk egy országunk e földön, Melyet magyar erő szerzett vitézül, S magyar szív és ész tartott meg bizony. Egy ezer évnek vére, könnye és Verejtékes munkája adta meg Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.” (Juhász Gyula- Trianon, részlet)

A nemzeti összetartozás napján, az 1920. június 4-én létrejött trianoni békediktátum aláírásáról emlékezünk meg. Az emléknapról szóló törvényt az Országgyűlés 2010-ben fogadta el, és ezzel kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. 

A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, aminek az előkészítése az első világháború után 1,5 évig tartott, majd 1920. június 4-én került aláírásra. A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy 2/3 részét, és ezáltal egy 320 000 km2 területű, 20 milliós középhatalomból, egy 90 000 km2 területű, 7 millió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte Erdélyt és Partiumot, Csehszlovákia Kárpátalját, és Felvidéket, a délszláv állam pedig Délvidéket. Ezzel a nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a magyarság kisebbségbe került, és diszkriminatív bánásmódban részesült. Emellett a tetemes jóvátétel, és a hadsereg 35 000 főben való maximalizálása szintén gúzsba kötötte az országot, és a béke számos egyéb gazdasági és katonai szempontból sértette a nemzet szuverenitását. 

A nemzeti összetartozás napja kapcsolatot teremt a külhoni, és az anyaországi magyarság között. Bár a határok elválasztanak minket, de a nemzeti öntudat összeköt. A békediktátum következtében a határok családokat választottak szét, magyar ajkú emberek váltak idegenné, kisebbséggé a saját hazájukban egyik napról a másikra. Ennek ellenére ők büszkék maradtak a magyarságukra, és a mai napig őrzik hagyományainkat, kultúránkat, és a történelmünk egy részét. Nem kérdés számukra, hogy gyermekeiket magyarnak neveljék még akkor is, ha ez nem mindig egyszerű, és időnként sok megpróbáltatással jár. Ennek köszönhető, hogy ma is sok határon túli város teljes lakossága magyar nyelvet beszél. Az országhatárok ugyanis nem esnek egybe a nemzet határaival. A határ két oldalán két ország – de egy nép: mi mindannyian magyarok vagyunk. Egy nemzethez tartozunk, és ezt közösen kell megőriznünk. 

A nemzeti összetartozás napján számos megemlékezést tartanak az ország minden pontján. Magyar idő szerint 2021. június 4-én, 20:21 perckor újra fellobban az összetartozás tüze szerte a nagyvilágban. Tavaly 6 kontinensen, közel 6000 tűz lobbant fel a békediktátum emléknapján, ezzel is kifejezve, hogy mi magyarok -legyünk bárhol a világban- összetartozunk. 

Az összetartozás tüzéhez csatlakozni a https://gyujtsukmeg.ma/ oldalon lehet.