A történet 2017. szeptember 21-én kezdődött, amikor az előző képviselőtestület tagjai hosszas vita után végül egyhangú szavazással egyetértettek abban, hogy körforgalom kerüljön kiépítésre az uszoda bekötéséhez, amelynek másik három kihajtója keleti és nyugati irányban az Ady Endre sétányra, dél felé pedig az Isaszegi útra vezet(ne). Simon Gellért, egykori ellenzéki képviselő ehhez hozott még egy jó hírt: jelezte, hogy Vécsey László országgyűlési képviselő elérte, hogy 50 millió forintos plusz forrás álljon rendelkezésre a csomópont közúti kapcsolatainak kiépítésére. Nem telt bele két hét sem, és az ígéret valóság lett: az 1717/2017. számú kormányhatározatban október 3-án megjelent az összeg „Gödöllő Város fejlesztési feladatainak támogatása” címen, „a gödöllői uszoda közúti kapcsolatainak fejlesztése” támogatási cél megjelölésével. Mivel az Ady sétány a város tulajdona, ezért Gödöllő kapta meg a célzott támogatást, hiszen ott a város tudja a beruházást végrehajtani. Képviselő úr megígérte, hogy az uszoda beruházója által elkészített csomópont terveit és a teljes tervdokumentációt ingyenesen a város rendelkezésére bocsátja.
A helyzet adott volt, mert amennyiben Gödöllő Város Önkormányzata az állami 50 millió forintos támogatás mellé biztosítja a másik részét, akár körforgalmú csomópont is épülhet a helyi lakosság megelégedésére.
Az összeg lehívása azonban sajnálatos módon a mai napig nem történt meg! A pénz 2018 év végéig, azaz több mint egy évig rendelkezésre állt, de a város polgármesterét szemmel láthatóan nem érdekelte a beruházás. Szinte semmi sem történt az ügyben, közben pedig az uszoda épült, szépült, lassan mindenki erről beszélt, és kezdett kirajzolódni, hogy olyan új közösségi tér készül, amit mindenki magáénak érez majd.
2020. június 2-án a városi uszoda közúti csomópont fejlesztésének ügyében Gödöllőn egyeztetett Magyari László, a Magyar Közút Pest megyei igazgatója, Kovács Norbert, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) főigazgatója, a BMSK Beruházási Ügynökség (BEÜ) projekt vezetője, Vécsey László országgyűlési képviselő, valamint Gémesi György polgármester és munkatársai. A város vezetője garanciákat kért a gödöllői uszoda beruházáson túlmutató, jelentős közlekedési csomópont fejlesztésére. A résztvevő felek együttműködési szándékukat fejezték ki egy későbbi csomópont fejlesztés és- tervezés megkezdéséhez, ha a város a közút tulajdonosaként hozzájárul ahhoz – ami megfelelt az uszoda aktuális jóváhagyási terveinek, és amit a rendelkezésre álló fedezet is biztosított -, hogy egy kanyarodósáv nélküli lámpás csomópontot alakítsanak ki. Polgármester úr mint házigazda ígéretet tett, hogy elkészíti a jegyzőkönyvet (a megbeszélésről hangfelvétel is készült), így azt mindenki megkapja és aláírja. Azonban június 17-ig egyetlen résztvevő sem kapott jegyzőkönyvet, viszont mindenki kapott egy levelet, amit Gémesi György Palkovics László miniszter úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjének címzett, és amelyben leírt egy valóságot nem tükröző megállapodás tervezetet, mely az ITM felé határidős kötelezettségvállalásokat tartalmazott. Ezt másnapi válaszában az NSK hivatalos levélben cáfolta meg, miszerint a résztvevők közül senki sem folytatott az ITM nevében tárgyalásokat, ezáltal nem is kezdeményezhetett szerződéskötést. A város első embere olyan vállalásokra hivatkozott, melyeket az egyeztetésen jelenlévő személyek egyike sem mondott. Külön megemlítik, hogy az uszoda közvetlen környezetében folyó beruházások, így a vívócsarnok és a vasútállomás fejlesztésének befejezéséig egyik fél részére sem állnak rendelkezésre a létesítmények látogatottságára és a forgalomterhelésre vonatkozó adatok az érintett csomópont terheltségét illetően. Ennek hiányában állapodtak meg abban, hogy a jelenlegi helyzetben az uszoda kivitelezéséből rendelkezésre álló forrásból a közlekedési lámpákkal ellátott, kanyarodósáv nélküli csomópont fejlesztés azonnal megvalósítható. Ha a többi beruházás, különösen a vasútállomás, a P+R parkoló és a vívócsarnok építése befejeződik, akkor részletes forgalomszámítási adatokkal és forgalomszervezési megoldásokkal elindulhat a tervezési folyamathoz szükséges együttműködés a csomópont fejlesztés érdekében. Ezzel kapcsolatban minden jelenlévő személy egységesen, az előzetes együttműködési szándékát fejezte ki.
A városatyák a tavalyi veszélyhelyzet utáni első testületi ülésen, 2020. szeptember 24-én tárgyalták a nyár elején egyeztetett javaslatot. Ezen az ülésen Kolozs Csaba képviselő megkérdezte, hogy miért nem hívták le az 50 millió forintos állami forrást, de először mintha nem értették volna a kérdést, majd később a választ azzal ütötte el a városvezető, hogy szerinte ezt a beruházónak kellene odaadni. Az 50 millió forint nem kellett, de szinte pont három évvel a kormányhatározat után a csomópontra a város „nagyvonalúan” legfeljebb 20, azaz húszmillió forintot tud elkülöníteni, mert sajnos nincs több forrása erre a feladatra. Vagyis a város nevében a polgármester lemondott 50 millió forintról, majd a felelősséget az államra hárítva 20 millió forintot ad a városi büdzséből arra a csomópontra, amelynek a legfőbb közútja, az Ady Endre sétány gödöllői tulajdonban van. Ehhez pedig időkeretet is adott, a beruházónak 2022. október 30-ig kötelessége megépíteni a körforgalmat vagy a jelzőlámpás kanyarodó sávval ellátott kereszteződést. Sőt, Bajkó Norbert alpolgármester további ultimátumszerű módosítással arra tett javaslatot, hogy a 20 millió forintot csak akkor adja oda a város, ha a körforgalom valósul meg. A lokálpatrióta klubos többség gyorsan „megvette” a javaslatot. A beruházóval, a közúttal és az országgyűlési képviselővel a nyár elején közösen aláírt együttműködést pillanatok alatt felülírta a polgármester csapata, mintha a nyáron meghozott szakmai tények és ígéretek mit sem érnének a számára.
Egy további fontos információ az 50 milliós „ingyen” támogatáshoz: 2021. március 12-én Gödöllő Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be két minisztériumhoz az Ady Endre sétány felújítására (a Török Ignác utca és Isaszegi út közti szakaszon), melynek önereje 52.445.958 forint.
Vagyis: pályázatra van 52,5 millió forint fedezet, míg pályázat nélkül, a kormány által már 2017-ben megítélt és 2018 év végéig lehívható 50 millió forint nem kell a városnak, ugyanakkor a körforgalom kialakítására csak 20 millió forint támogatást tud adni az önkormányzat. Érti ezt valaki?
Mindezek után 2021. április 13-án bekapcsolták a lámpás kereszteződést, amit az állam az együttműködésben foglaltakhoz mérten elkészített. A fentiek alapján érdekes fejlemény, és már csak hab a tortán, hogy Gödöllő város honlapján és közösségi felületén még aznap az autók feltorlódásáról írtak. Fontos hozzátenni, hogy a csúcsforgalmon kívüli időszakban az uszoda forgalma csupán 3%-kal járul hozzá a csomópont terheléséhez, ráadásul több alvégi lakos örül a fejlesztésnek, mert a Honvéd utcáról könnyebben tudnak kikanyarodni az Ady Endre sétány belváros felé vezető sávjára.
Összegzésként elmondható, hogy természetesen a csomópont körforgalmi fejlesztése mindannyiunk érdeke, ennek szakmai feltételei tiszták, de ezek nem politikai kérdéskörbe tartoznak. A városi vívócsarnok és a vasútállomás fejlesztéséből fakadó közúti terhelés ismerete, a forgalomszámítási adatok vizsgálata a körforgalom beruházásának alapfeltételei. Épp emiatt érthetetlen, hogy ahol szakmai összefogásra van szükség, ott a városvezetés miért a politikai manipulációt választotta, hiszen az uszoda a gödöllői embereknek épül.
SZG
