Mielőtt áttekintjük az önkormányzat (egyelőre) verbális „csarnoképítési láz”-ának történetét, érdemes megjegyezni, hogy a város viszonylag kényelmes helyzetben volt mindaddig, amíg az egyetemi sportcsarnokban megbízható körülmények között lehetett sport- és egyéb rendezvényeket tartani.
A városi sportcsarnok építése 2015. szeptember 10-én azért került napirendre, mert a Gödöllői Sport Klubnak a 2015/2016-os dotációs időszakban sikerült 485,5 millió forintos, az építkezéshez felhasználható TAO-támogatásra vonatkozó jóváhagyó határozatot beszerezni a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségétől (MKOSZ). Eredetileg úgy tervezték, hogy a kézilabda-pálya méretű, 440 fő néző befogadására alkalmas, további kiszolgálóterekkel ellátott csarnok kivitelezési költsége megközelíti a 900 millió forintot. Azonban forráshiány miatt szükségessé vált a méretek – ezzel arányosan a költségek – csökkentése, így a lelátó kapacitása 250 főre mérséklődött, a becsült építési költség pedig 631 millió forintra. A kiírt közbeszerzési felhívásra egyetlen ajánlat érkezett, amelynek készítője bruttó 1,514 milliárd forintért vállalta a kivitelezést, de nem kettő, hanem egy év alatt. Ez finanszírozási gondot okozott, ezért a városi költségvetésben ezen a jogcímen nevesített 500 millió forintos közpénzhez további 400 millió forintot adtak volna hozzá, a Városháza felújítása, bővítése előirányzat terhére. Mivel a megismételt közbeszerzési eljárás (több mint 2 milliárd forintos ajánlat) sem hozott áttörést, Gémesi György 2017. július 18-án közölte: ilyen összegű anyagi forrás nem áll a város rendelkezésére erre a célra, ezért a 2019 őszéig tartó önkormányzati választási ciklusban nem javasolja napirendre venni a sportcsarnok kérdését.
Annak tudatában döntött így a polgármester, hogy az MKOSZ a 2016/2017-es támogatási szezonra is kibocsátott egy, a gödöllői városi sportcsarnok létesítését szolgáló TAO-s jóváhagyó határozatot, amelynek összege 640 millió forint volt.
Ennél a pontnál érdemes megállni egy pillanatra! A törvény értelmében a tárgyi eszköz beruházást az adott beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő
4. támogatási időszak végéig üzembe kell helyezni, a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege magyar állam részére történő megfizetése terhével. Az időpont 2020. június 30-a volt.
Ez, ma már tudjuk, nem történt meg. A koronavírus-járvány azonban – nincs rá jobb szó – a beruházás megvalósulásának a „segítségére sietett”, ugyanis a 2020. április 15-i kormányhatározat lehetővé tette a sportfejlesztési program további egy évvel történő meghosszabbítását. A dátum tehát 2021. június 30-ára módosult.
- 2011. szeptember 7.: HÁROM csarnok építési terve három helyszínen!
- 2015. szeptember 10.: Belvárosban EGY csarnok csökkentett méretekkel!
- 2017. március: Csúszik a beruházás, a határidő 2020. június 30!
- 2017. július 18.: 2019-ig nem kezdődhet el a beruházás! (forrás hiányra hivatkozva)
- 2019. december 12.: Új helyszínen indul a beruházás fél év alatt!
- 2020. április 15.: A pandémia miatt plusz egy év segítség, az új határidő: 2021. június 30!
- 2020. szeptember 24.: Szerződés a GSK-val, a határidő változatlan!
- 2021. április 30.: Már 906 millió forint áll rendelkezésre a TAO forrás mellé!
- 2021. június 30.: Szalagátvágás???
A történet nem lenne teljes, ha nem szólnánk arról, hogy a 2019 őszi önkormányzati választási kampány során Kolozs Csaba, a Szövetség Gödöllőért polgármester-jelöltje sajtótájékoztatón jelentette be azt a szándékot, hogy a Szent István Egyetem, két sportági szakszövetség és a városi sportegyesületek összefogásával – a 640 millió forintos TAO-s pénz bevonásával – felújítják a gödöllői egyetem sportcsarnokát. Utóbb kiderült, a választási eredmény nem kedvezett ennek az elképzelésnek. Annyi viszont történt, hogy 2019. decemberében a képviselőtestület elé került a sportcsarnoképítés ügye. Hosszas tárgyalás után a városatyák végül egyhangúlag döntöttek arról, hogy a TAO-forrást a VÜSZI Kft. Dózsa György úti telephelyén létesítendő kosárlabda-munkacsarnok megépítésére kívánják bevonni. Bárdy Péter alpolgármester arra tett a Királyi Váróban ígéretet, hogy gyorsan lépnek, mert így alá tudják írni az együttműködést a Gödöllői Sport Klubbal (GSK), még a télen elkezdhetik a kiviteli tervek előkészítését, és tavasszal indulhat a munka. Jöttek a téli hónapok, sajnos közben a vírus is elérte hazánkat, és mivel nem volt látható jele a „kapavágásnak”, ezért tavaly nyáron Epres György sportügyi tanácsnok és dr. Péterfi Gábor képviselő (mindketten Szövetség Gödöllőért)
rákérdeztek a jegyzőnél: hol tart a kosárlabda-munkacsarnok beruházás ügye? Dr. Kiss Árpád válaszában – mások mellett – leírta: „A folyamatot áttekintve megállapítható, hogy a jelenleg fennálló körülmények ismeretében a csarnok 2021. június 30-ra, azaz, a szövetség által meghatározott határidőre megvalósítható.”
Arra viszont senki sem számított, hogy csak a 2020. szeptember havi testületi ülésre hozza be a város vezetője a GSK-val történt együttműködési megállapodás előterjesztését a beruházás lebonyolításáról, vagyis őszig nem történt semmi az előző év decemberi határozat elfogadása óta. Természetesen a pandémia közbejött március közepén, de ekkorra már kész tervekkel indult volna a beruházási folyamat.
Péterfi Gábor képviselő meg is kérdezte az előterjesztés tárgyalásakor: „Mi történt az elmúlt kilenc hónapban? Miért nem az együttműködési szerződés módosításáról egyeztetünk? Hol vannak a kiviteli tervek, hol tart az építési és engedélyezési eljárás? Mi értelme volt a decemberi előterjesztésnek, amit annyira fontosnak érzett mindenki?”
Ehhez érdemes egy másik mondatot is megnézni, amit a jegyző írt 2020. július 3-án: „A jogszabályban rögzített módosítások, illetve a GSK és a szövetség között folytatott személyes egyeztetések alapján a GSK elnöksége a tervezési folyamat felfüggesztésének megszüntetéséről döntött.” De ha nem is volt együttműködés, akkor miről döntött a GSK, milyen tervezési folyamatot függesztettek fel és mikor? A slusszpoén ehhez, hogy ugyanebben az előterjesztésben volt egy másik határozati javaslat is, ahol olyan megállapodás történt az önkormányzat és a GSK között, ami 640 millió forintos államháztartáson kívüli, kamatmentes, visszatérítendő felhalmozási támogatásról rendelkezett. A 2021. február 11-én elfogadott költségvetésben ez úgy köszönt vissza, hogy „félretettek” csaknem 606 millió forintot, azzal a feltétellel, hogy a klubnak 2022. december 31-ig vissza kell fizetnie az összeget a közkasszába. Sőt, 2021. április 30-án ezt az összeget megtoldották 300 millió forinttal a költségvetés módosításakor, így mára több, mint 900 millió forint áll parkolópályán sportcsarnok építési címen. A pénzügyi manőver világossá tette, hogy a TAO-s keret feltöltése nem annyira sürgős, mi több, háttérbe is szorulhat, hiszen a projekt megvalósításához megvan a fedezet.
Az építkezés jelenlegi, kapavágás-mentes állapota láttán erősen kérdéses, miként tartható az üzembe helyezés június 30-i határideje. Úgy is fogalmazhatunk: veszni látszik a TAO, aki meghívót kapna a gödöllői kosárlabda-munkacsarnok idei, első féléves átadására, ellenőrizze annak komolyságát…
IGF
