Akkoriban még a szociális területen való segítségnyújtás helyeződött az előtérbe. Mára sajnos a hivatalos kapcsolat ellaposodott, közel sem a régi fényében tündököl.
Sok gödöllői család a mai napig élénk családi kapcsolatokat ápol az erdélyi magyarokkal, viszont a helyi városvezetés a sajátos felfogású „keleti nyitás” politikájával inkább az egzotikus utak lehetőségét is magában rejtő tájakra koncentrál.
Csíkszereda, Csík vármegye székhelye Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt folyó teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. A település hűvös éghajlata alapján a Kárpát-medence egyik hidegpólusa. A várost főként fenyőerdő övezi, kivételt a Somlyó-hegy képez, amelyet bükk- és vegyes erdő borít. Különös jelentőségű a nagyvadállomány. A védett fajok közé tartoznak a többi között a barna medve, a hiúz és a siketfajd.
Csíkszereda azonban jóval több mint egy város: a körülötte elterülő, Csík- kezdetű falvakkal együtt a székelyföldi katolicizmus központja. Csíkszentdomonkosban született például a székelység legnagyobb hatású egyházi vezetője, Márton Áron – akit a romániai kommunista diktatúra meghurcolt és bebörtönzött. Márton Áron óriási hatását tökéletesen tükrözi, hogy Erdély és Székelyföld katolikus templomaiban a misék záróáldását követően a hívek együtt imádkoznak „nagy püspökük” szentté avatásáért, amelynek előkészületei már hosszú évek óta folyamatban vannak. Híres zarándokhely a csupán néhány kilométerre fekvő, Csíkszeredához tartozó Csíksomlyó.
A csíksomlyói búcsú a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer (becslések szerint fél millió) résztvevő jelenlétében megtartott búcsú részint Csíksomlyó kegytemplomában zajlik, és mindig tartanak szabadtéri szentmisét a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben.
Idősebb olvasóink emlékezhetnek, hogy a ‘90-es évek derekától Gödöllőről is rendszeresen indultak zarándokbuszok a csíksomlyói búcsúba városi szervezésben, és viszont, a gödöllői családok is számtalanszor látták vendégül a csíksomlyói, csíkcsicsói, csíkszeredai és egyéb „Csíkország-béli” családokat otthonaikban az ezredforduló környékén. Igazi pezsgő kapcsolatok voltak ezek, amelyek segítettek hidat építeni székely honfitársainkkal. Sajnálatos, hogy a városvezetés új szemléletmódjában ma már inkább más „testvérvárosok” élveznek prioritást.
Csíkszereda és környéke mezőgazdaságilag is fontos terület, az itt élők jelentős része mind a mai napig hagyományos gazdálkodással keresi kenyerét. Az elmúlt évtizedek iparosodásának köszönhetően mára olyan brandek nőhettek ki a térségben, mint a csíkszentsimoni székhelyű, Magyarországon is egyre kedveltebbé váló „Csíki sör”, amely pont az idei évben lépett be egy másik iparágba is, életre hívva a „Csíki csipszet” amely hagyományos székely alapanyagokkal (pl.: parajdi só, házi sajt, stb.) ízesített székelyföldi „pityókából” készül.
Csíkszereda és egész Hargita megye Székelyföld egyik legszebb természetföldrajzú területe. A Hargita közelsége, a végeláthatatlan fenyőerdők, a semmiből felbukkanó kristálytiszta források, a kénes mofeták, valamint a jótékony hatású borvízforrások közkedvelt kirándulóhellyé teszik a térséget magyarországi és romániai turisták számára egyaránt. Érdemes rászánnunk néhány napot a szabadidőnkből, ellátogatni Székelyföldre, és magunkba szívni a csíki mentalitást, valamint a harapni való hegyi levegőt, amelyek után garantáltan jól fog esni egy Igazi Csíki Sör, akár egyenesen a tartályokból a csíkszentsimoni gyárban!
GB
