2021. április 9-én Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára és Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke közti vita során városunk első embere elfogadta, hogy a közös teherviseléssel együtt járnak bizonyos forráselvonások, és jelen járványhelyzetben a vállalkozóknál hagynak adóforintokat. Azonban nem örül annak, hogy a kormány nem engedi a helyi adók emelését vagy éppen új díjak bevezetését a városban.
A közös teherviselés számára azt jelenti, hogy át kell csoportosítani az adókat, meg kell emelni a parkolási díjakat és az építményadót, valamint behajtási díjat kell bevezetni a 3,5 tonnát meghaladó gépjárművek esetén.
Csak a helyzet az, hogy az adóemelés és az új behajtási díj bevezetése évek óta folyamatosan napirenden van.
Miközben az önkormányzat elbontja a városházát, majd pár év múlva újat épít több milliárd forintos közpénzen, a nem létező sportcsarnok fedezetére közel egymilliárd forintot parkoltat a közkasszán, addig az a legnagyobb probléma, hogy nem lehet a helyi embereket és a vállalkozókat még jobban megadóztatni?
Gémesi György a vita után azzal érvelt közösségi felületén, hogy nehéz úgy vitázni, ha a miniszterhelyettes úr a GDL újságból tájékozódik. A provokációt értjük, a magazinunk említését külön köszönjük, hisz tudjuk, hogy az egyesület jelenléte zavarja a városban. A valóságban Orbán Balázs az adatokat a városvezető alapítványi lapjából, a Gödöllői Szolgálat újságból vette, amit vitapartnerének és a kamerának is megmutatott, sőt ezt konkrétan meg is említette.
2021. április 20-án a Szolgálat tovább bonyolítja a költségvetés számait a „Miért kell és mire megy el az iparűzési adó?” címmel megjelent cikkében. A magas adóerőképesség egyrészt öröm, másrészt viszont ezzel emelkedett a szolidaritási adó összege is. Tehát az adóerőképesség emelkedése miatt van magasabb összeg, és nem egyedileg Gödöllőt szankcionálják, mint ahogy azt írja: „az állam megemelte a Gödöllőre kirótt szolidaritási adót”. Nevesíti is 730 millió forint feletti összeggel, de azt már „elfelejti” feltüntetni, hogy az állam új elemként közel 552 millió forintos önkormányzati támogatás jogcímmel ellentételezi ezt.
kompenzációról véletlenül sem tesznek említést.
Végezetül 2021. április 30-án, a törvényben elrendelt utolsó napon kijött a 2020. évi zárszámadás, amiben természetesen szerepel az iparűzési adó bevétel is.
2020-ban 2,9 milliárd forint feletti adóbevétel érkezett, amely több, mint a járvány előtti évben volt!
Az iparűzési adó számait március 16-án már ismerte az önkormányzat. Ehhez képest április végéig, egészen a zárszámadásig folytatódott a „Ha nincs IPA, akkor nincs útfelújítás”-kampány, ráadásul Gémesi György április 9-én az ismert magas számok ismeretében vitázott Orbán Balázzsal az önkormányzatok kivéreztetéséről.
Összességében mondhatnánk, hogy minden jó, ha a vége jó, hiszen kiderült, hogy a 2020-as évet Gödöllő városa 3,777 milliárd forintos maradványösszeggel zárta, így a 2021. évi költségvetési számok is módosításra kerültek, melynek következtében május elsejétől mindenki megkapja azon juttatásokat, melyeket az állam „megszorító intézkedésére” hivatkozva idén lenullázott vagy elvont a város vezetése. Az intézmények munkavállalóihoz visszakerülnek a cafeteria juttatások, a bértámogatások, valamint egyes alkalmazottak teljes munkaidőben dolgozhatnak, sőt bizonyos cégek támogatása már a válság előtti állapotot tükrözik.
Viszont az eljárás álszent, mivel közben semmi sem történt. A városvezetés blöff-partijába csöppentünk bele, ami azért nagy baj, mert a „játéknak” Gödöllő Város Önkormányzatának alkalmazottai, kulturális, sport és civil szervezetei, művészeti csoportjai, valamint intézményei voltak a közvetlen elszenvedői.
Finoman szólva is inkorrekt cselekedet a városban dolgozó költségvetési szervek munkavállalóit létbizonytalanságban tartani egy politikai játék kedvéért.
Jó lenne, ha a városban élők mindennapjai kerülnének végre fókuszba, és ezzel foglalkozna Gödöllő vezetése.
SZG
