Darányi Ignác földművelésügyi miniszter még ebben az évben meghirdette az Erzsébet királyné-emlékfák, emlékligetek és emlékerdők létesítéséről szóló programot. Gödöllőn emlékpark létesítését rendelték el. A kiválasztott területen a következő év folyamán 48000 csemetét ültettek el Räde Károly fővárosi főkertész tervei alapján. A térkompozíció központi helyére egy sziklacsoportot építettek.
A park létesítésével egy időben, 1898. november 6-án szoborbizottság alakult Gödöllőn, hogy a parkban szobrot állítsanak az elhunyt királyné tiszteletére. Minden társadalmi réteg helyet kapott a bizottságban: egyházak képviselői, iparosok, uradalmi tisztségviselők. A bizottság elnöke Kapczy Vilmos főszolgabíró lett, Ripka Ferenc pedig a végrehajtó bizottság elnöki tisztét töltötte be. Róna József szobrászművész, lemondva a tiszteletdíjáról, két tervet készített. 1900-ban elkészült a park, a szobrot pedig egy évvel később, 1901. május 19-én leplezték le. Az ünnepségen Ferenc József és a királyi család több tagja is megjelent. A park és a szobor emlékhely lett: sok koszorút helyeztek el a szobor lábánál. A szoborbizottság a megmaradt pénzből Erzsébet-alapítványt hozott létre, a kamatokból Erzsébet-emlékünnepségeket szerveztek és szegény iskolás gyermekeket támogattak.
1951-ben ledöntötték a szobrot, a tetteseket elkapták. A szobor visszaállítására 1964. július 13-án került sor, mindenféle ünnepélyes ceremónia nélkül. A felújított Erzsébet-szobor átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel, 2011. május 19-én került sor. A szoborba a két régebbi időkapszula mellé egy harmadik időkapszulát is elhelyeztek – az újraavatás tiszteletére.
