Az elmúlt héten több szentéletű magyar embernek volt évfordulója és mutat példát számunkra. Április 28-án írtunk Boldog Salkaházi Sáráról, akinek a boldoggá avatási dekrétumát 15 éve írta alá XVI. Benedek pápa. és szombaton volt 3 éve, hogy 2018. május 1-jén Szombathelyen boldoggá avatta Angelo Amato bíboros Boldog Brenner Jánost, magyar ciszterci szerzetest, egykori rábakethelyi káplánt, aki az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja lett.
Mindszenty Józsefet még nem avatták boldoggá, de már kijár számára a „Tiszteletre méltó” jelző, mert 2019 februárjában Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé az esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését”. A XX. század magyar katolikus egyházának talán egyik legfontosabb személye, aki abban a korban volt egyházvezető, amikor üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt. Életútja egyértelműen mutatja meg, hogy a Rákosi-korszak és a nyilas diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt. Így imádkozott a nehéz időszakban: „Isten kegyelméből vagyok, aki vagyok és e kegyelem nélkül semmi sem lennék, és mivel minden jó az Úrtól jön, Neki akarok mindenért köszönetet mondani: a próbatételért, a vigasztalásért, a veszélyért és az exodusért, a méltánytalanságért és a derűért. Istennek hála, hogy szerény eszköz lehettem.” (Mindszenty József)
A hercegprímás Esztergomba való hazatérésének előzményei
Az 1989 őszén kikiáltott Magyar Köztársaság utáni 1990-es évben fontos változás történt Magyarország politikai életében. A március 25 és az április 8. közötti országgyűlési képviselőválasztás már nem az egypárti rendszerben történt. A választások után a keresztény értékeket is képviselő MDF szervezetei a sajtóban felvetették azt a gondolatot, hogy Mindszenty bíboros Mariazell helyett az esztergomi Bazilikában nyugodjon tovább, A bíboros végrendeletében az erre utaló mondat így hangzik „Ha Szűz Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba.” A régi szocializmust építő, és ateista eszmét hirdető rendszer összeomlott hazánkban. Az új parlament az 1956-os forradalmat már nem ellenforradalomnak, hanem forradalomnak és szabadságharcnak nyilvánította. Magyarország 1990 szeptemberében az Európa Tanács tagja lett, mint demokratikus köztársaság. Mindszenty Józsefet még ebben az évben, 1990-ben rehabilitálták, majd az Országgyűlés 1991. március 14-én mondta ki, hogy a néhai bíboros és sorstársai koncepciós per áldozatai voltak.
Mindszenty bíboros emléke és újratemetése
Évtizedekkel a halála után, az újratemetése előtti napokban érdekes felfedezés történt, mivel a szentség állapotát jelző módon találták a testét: azaz romlatlan volt. A gyászmenet az új koporsóba áthelyezés után indult el Esztergomba, ahol ünnepélyes keretek között fogadták a Mindszenty bíborost szállító autót, és mintegy ötvenezer ember töltötte be a bazilika előtti teret. Nem feketében, hanem lila miseruhában, a bűnbánat színeiben vonultak a bazilika előtt felállított oltárhoz a katolikus atyák, élükön Opilio Rossi bíborossal, aki a pápa személyes követeként a koncelebrálta a szentmisét és gyászszertartást. Elsőként mondott beszédet Antall József, egykori miniszterelnök, aki többek között erről is beszélt: „Most, amikor búcsúzunk Mindszenty Józseftől, amikor egy ország búcsúztatja nagy fiát, aki visszatért az ősi érsekség székhelyére, el kell, hogy némuljanak végre a kicsinyes viták. Mindszenty József hazatérése ehhez az átalakuláshoz, megújhodáshoz adjon erő.” Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja, az utolsó magyar trónörökös és Gödöllő díszpolgára beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a „materialista totalitarizmus nemcsak a fizikai létben végzett jóvátehetetlen pusztítást, hanem a lelkekben is”. Miklósházy Attila, a külhonban élő magyarság püspöke arra emlékezett, hogy a bíboros sírja már a mariazelli bazilikában is a külföldi magyarság jelképes központja volt, s most visszakerült Magyarországra. Az ünnepélyes gyászmise és világi megemlékezések után a sírhely megáldása és beszentelése következett, majd az esztergomi bazilikán belül elhelyezkedő prímások sírkápolnájában helyezték végső nyughelyére Mindszenty József bíboros, hercegprímás hamvait. A sírkamrát lezáró márványtáblára „Az élet megalázta – a halál felmagasztalta” jelmondatot vésték. 1991. augusztus 16-án Szent II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, annak első állomásaként lerótta tiszteletét Isten szolgája, Mindszenty József bíboros síremléke előtt.
Az újra temetésnek hatalmas nemzetközi visszhangja volt. A temetés nem pusztán egyházi esemény volt, hanem erős politikai töltésű megnyilvánulás: a visszaszerzett függetlenség, a szabadság és demokrácia, az új Magyarország építése hangsúlyaival. A szocializmus utáni Magyarország még egyetlen temetésnek sem adott ilyen fontosságot, mivel azt az állami temetés rangjára emelte. Mindszenty József bíboros hamvainak hazatérése, az érsek ünnepélyes temetése „a magyarok nagy többsége szemében a kommunizmus végét jelenti országukban„.
Fontos májusi dátumok a prímás életében és azóta
- 1946. május 5: Mindszenty József százezres férfizarándoklatot vezet Máriaremetére. Három érseki éve alatt bejárta csaknem az egész országot. Óriási tömegek hallgatták.
- 1972. május 20-23-ig: Mindszenty József lelkipásztori látogatása Németországban
- 1974. május 6-tól június 29-ig: szabadulása után, több, mint 80 évesen elindul és találkozik az amszterdami magyarokkal, majd tovább utazik egy lelkipásztori körútra az Egyesült Államokba
- 1975. május 6: Mindszenty József égi születésnapja. 83 évesen tért meg teremtőjéhez a bécsi Irgalmasok Kórházában
- 1975. május 7: Szent VI. Pál pápa megemlékezése az elhunyt magyar bíborosról:
„Mindszenty bíboros egyedülálló papi és lelkipásztori egyéniség volt. A Gondviselés akaratából nemes hazája ezeréves egyháztörténetének egyik legnehezebb és legbonyolultabb korszakában élt.”
- 1975. május 10: Gyászmise a New York-i Szent Patrik-katedrálisban
- 1975. május 15: végakarata szerint Mariazellben temették el, a kegytemplom Szent László kápolnájában
- 1985. május 5: Máriacelli Mindszenty-zarándoklat, melyet köszöntött Ronald Reagan amerikai elnök is:
„Veletek együtt imádkozom, hogy a bátorság, a hit és a kitartás, melyet Mindszenty bíboros mutatott, példa legyen mindannyiunk számára, és abból erőt merítve, mi is védjük azokat az örök elveket, melyet ő oly lovagiasan védett.”
- 1990. május 11: Veremund atya, a mariazelli zarándokhely Benedek-rendi elöljáróságának vezetője az osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozata alapján Mindszenty József hamvait hamarosan visszaszállítják hazájába
- 1990. május 18: a magyar bíróság kimondja Mindszenty József ellen lefolytatott kirakatper semmisségét
- 1991. május 1: hajnalban megkezdődik a sír feltárása, a test szemtanúk szerint igen jó állapotban maradt fenn
- 1991. május 2: a bíboros testét új koporsóba helyezik és ünnepélyes gyászmisét tartanak Bécsben
- 1991. május 3: a hamvakat egyházi, világi és társadalmi szertartás keretében átadják a hegyeshalmi határátkelőnél
- 1991. május 4: az esztergomi bazilikában hívők tízezrei jelenlétében, ünnepélyes gyászmise és világi megemlékezések kíséretében helyezik végső nyughelyére Mindszenty József bíboros, hercegprímás hamvait
- 1993. május 8: Elindul az évről évre megrendezett esztergomi Mindszenty-zarándoklatok hagyománya. A zarándoklat jelmondatául a bíboros szavait választották:
