Pályázati lehetőségek a 2021-2027 közötti időszakban II. – A Humánfejlesztési Operatív Program

Magyarország a 2021-től kezdődő pénzügyi ciklusban minden korábbinál több, 51,3 milliárd eurónyi Európai Uniós fejlesztési forrást használhat fel. Cikksorozatunkban röviden összefoglaljuk a támogatási rendszer alapvető céljait.

I. Az operatív program indokoltsága

Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja, hogy csökkentse a régiók fejlettségbeli különbségeit és megteremtse a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit valamennyi tagállamában. A kitűzött cél, azaz a közösségi kohézió elérése érdekében az egyes régiók gazdasági konvergenciája mellett nélkülözhetetlen a szociális és jólétbeli egyenlőtlenségek felszámolásának támogatása. A Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon.

II. Az operatív program tartalma

A HOP öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában: egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitika (amelyekhez a kultúra és a sport is hozzájárul).

III. Az operatív program felépítése

Az OP hat prioritási tengelyből áll:

  • Egészségügyi fejlesztések
  • XXI. századi köznevelés
  • Társadalmi felzárkózási fejlesztések
  • Szociális fejlesztések
  • Az anyagi nélkülözés (Rászoruló személyek támogatása)
  • Család- és ifjúságügyi fejlesztések 

1. prioritási tengely: Egészségügyi fejlesztések

A lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza az ország kilátásait, gazdasági versenyképességét, ezért kiemelten fontos, hogy javuljon a magyar emberek egészségi állapota, tovább javuljanak a betegek gyógyulási esélyei és növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma.

– az alapellátás szerepének megerősítése a szolgáltatások elérhetőségének javításával, a dolgozók kompetenciáinak, szaktudásának növelésével, az alapellátás prevenciós tevékenységének megerősítésével;

– prevenciós programok az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés támogatása érdekében;

– a szervezett szűrési rendszer továbbfejlesztése;

– az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megerősítése, többek között hiánypótló szolgáltatások kialakításával;

– a járó- és fekvőbeteg-ellátás, valamint a mentés infrastrukturális feltételeinek és eszközellátottságának javítása;

– az egészségügyi humánerőforrás megerősítése többek között a hiányzó szakemberek biztosításával, korszerű képzésekkel, továbbképzésekkel, a munkakörülmények javítása, a szakdolgozók munkaterhelésének csökkentésével és életkörülményeinek javításával az életpálya modell kialakítása révén;

– az e-egészségügy rendszerének továbbfejlesztése, telemedicina szolgáltatások széleskörű elérhetőségének támogatása;

– a rendszeres, egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése.

2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés

A 21. század új kihívásai, a digitalizáció térhódítása, a pedagógusokkal szembeni elvárások és a tanulók attitűdváltozása új feladat elé állították a köznevelési rendszert, valamint átalakították az információszerzési és a tanulási módszereket. A következő időszak elsőszámú feladata a köznevelési intézmények, a pedagógusokat, és tanulók felkészítése az új kihívásokra.

– az oktatás és a képzés minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának növelése;

– a köznevelés digitális infrastruktúrájának, eszközparkjának és szolgáltatásainak megújítása;

– a pedagógusok digitális és digitális oktatási kompetenciájának fejlesztése, valamint a digitális tartalmak kiterjesztése, hozzáférhetőségének javítása;

– a tanulók digitális kompetenciáinak és idegen nyelvi készségének megerősítése;

– a nem-formális és informális tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.

– a minőségioktatáshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a köznevelési intézmények hátránykompenzációjának erősítése, a korai iskolaelhagyás megelőzése;

– az iskolai eredményesség javítása a művészeti neveléssel, tehetségtámogatással;

– a pedagógiai szakszolgálati intézmények, a gyógypedagógiai intézmények szakmai és infrastrukturális fejlesztése;

– az értelmi, érzelmi illetve testi fejlődés harmonikus egyensúlyának támogatása, az egészségtudatos életmód elterjesztése.

3. prioritási tengely: Társadalmi felzárkózási fejlesztések

A társadalmi felzárkózási fejlesztések célja a szegénységben élők arányának csökkentése, a szegénység újra termelődésének megakadályozása, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése komplex programokkal és a társadalmi befogadás erősítése, különös tekintettel a roma népességre.

– hátrányos helyzetű személyek vállalkozóvá válásának és munkalehetőségeinek bővítése területileg is célzott, egyénre szabott szolgáltatások biztosításával, vállalkozások és társadalmi vállalkozások elindításának segítésével;

– közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedési esélyeinek növelése;

– a foglalkoztathatóság növelése, az alacsony képzettségűek tanulási lehetőségeinek biztosítása, valamint a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának elősegítése;

– foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetűek (kiemelten a roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése;

– a telepszerű körülmények között élők társadalmi integrációja, lakhatási helyzetük javítását célzó intézkedés komplex programokkal;

– egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése a legszegényebb településeken, humán és infrastrukturális jellegű beavatkozások összehangolt, integrált módon történő biztosításával;

– gyermekes családok szegénységének csökkentése, integrált járási gyermekprogramok és a koragyermekkori felzárkózást segítő szolgáltatások fejlesztésével;

– oktatási esélyteremtés, a köznevelési intézmények esélyteremtő szerepének erősítése;

– együttműködő társadalom erősítése, támogató-megtartó helyi közösségek, szemléletformálás;

4. prioritási tengely: Szociális fejlesztések

A szociális fejlesztések a sérülékeny csoportok társadalmi befogadásának erősítésére, lakhatásának és ellátásának biztosítására, valamint foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

– megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének javítása;

– sérülékeny csoportok (főként a gyermekek, fogyatékos személyek és idősek) szociális védelemének javítása, valamint a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása;

– a gyermekek családban történő nevelkedésének támogatása, nevelőszülői hálózatok megerősítése;

– fogyatékos személyek és idősek családban maradását elősegítő szolgáltatások fejlesztése;

– szociális szolgáltatások és intézmények fejlesztése és funkcióváltásának támogatása;

– szociális- és a gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése

5. prioritási tengely: Rászoruló személyek támogatása

A prioritáson tervezett beavatkozások célja, hogy az anyagi nélkülözést enyhítő programok folytatásával és tovább fejlesztésével a juttatások célzottsága és hatékonysága javuljon, a célcsoportra irányuló egyéb fejlesztésekben rejlő szinergiák pedig kiaknázásra kerüljenek.

– alapvető élelmiszerekből összeállított csomagok rendszeres biztosítása az alacsony jövedelmű, vagy jövedelemmel nem rendelkező rászoruló személyek számára;

– meleg étkezés rendszeres biztosítása hajléktalan személyek számára; alapvető fogyasztási cikkek rendszeres biztosítása;

– élelmiszerfelesleg gyűjtése és továbbítása az élelmiszerbiztosításhoz kapcsolódó anyagi támogatások kiegészítéseként;

– kísérő intézkedések biztosítása (pl. az életvitelhez és a társadalmi felzárkózáshoz hozzájáruló intézkedések, az egészségi állapot megállapításához szükséges vizsgálatok) más intézkedésekhez kapcsolódóan

6. prioritási tengely: Család- és ifjúságügyi fejlesztések

A demográfiai kihívások hátterében a születések számának csökkenése, és ezzel párhuzamosan a társadalom idősödése áll. Ezen folyamatok kedvező irányba fordítása a munka és a magánélet jobb egyensúlyának előmozdítása, valamint a rejtett munkaerő-piaci tartalékok aktiválása révén érhető el

– a családi élet és a munka összeegyeztethetőségének támogatása többek között az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével;

– bölcsődei férőhelyek számának növeléséhez kapcsolódóan szakemberállomány biztosítása;

– a családok szerepének megerősítése, családbarát értékek közvetítése, valamint az egyszülős és mozaikcsaládok támogatása komplex intézkedési csomag biztosításával;

– generációk közötti kapcsolatok erősítése fizikai, szellemi aktivitást igénylő programok biztosításával;

– tehetséggondozáshoz hozzáférés biztosítása; élménypedagógiai programok és fizikai aktivitásra építő programok megvalósítása; önkéntesség kultúrájának népszerűsítése;

– a családok és fiatalok védelmének biztosítása érdekében kríziskezelő szolgáltatások fejlesztése