I. Az operatív program indokoltsága
Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja, hogy csökkentse a régiók fejlettségbeli különbségeit és megteremtse a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit valamennyi tagállamában. A kitűzött cél, azaz a közösségi kohézió elérése érdekében az egyes régiók gazdasági konvergenciája mellett nélkülözhetetlen a szociális és jólétbeli egyenlőtlenségek felszámolásának támogatása. A Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon.
II. Az operatív program tartalma
A HOP öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában: egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitika (amelyekhez a kultúra és a sport is hozzájárul).
III. Az operatív program felépítése
Az OP hat prioritási tengelyből áll:
- Egészségügyi fejlesztések
- XXI. századi köznevelés
- Társadalmi felzárkózási fejlesztések
- Szociális fejlesztések
- Az anyagi nélkülözés (Rászoruló személyek támogatása)
- Család- és ifjúságügyi fejlesztések
1. prioritási tengely: Egészségügyi fejlesztések
A lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza az ország kilátásait, gazdasági versenyképességét, ezért kiemelten fontos, hogy javuljon a magyar emberek egészségi állapota, tovább javuljanak a betegek gyógyulási esélyei és növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma.
– az alapellátás szerepének megerősítése a szolgáltatások elérhetőségének javításával, a dolgozók kompetenciáinak, szaktudásának növelésével, az alapellátás prevenciós tevékenységének megerősítésével;
– prevenciós programok az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés támogatása érdekében;
– a szervezett szűrési rendszer továbbfejlesztése;
– az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megerősítése, többek között hiánypótló szolgáltatások kialakításával;
– a járó- és fekvőbeteg-ellátás, valamint a mentés infrastrukturális feltételeinek és eszközellátottságának javítása;
– az egészségügyi humánerőforrás megerősítése többek között a hiányzó szakemberek biztosításával, korszerű képzésekkel, továbbképzésekkel, a munkakörülmények javítása, a szakdolgozók munkaterhelésének csökkentésével és életkörülményeinek javításával az életpálya modell kialakítása révén;
– az e-egészségügy rendszerének továbbfejlesztése, telemedicina szolgáltatások széleskörű elérhetőségének támogatása;
– a rendszeres, egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése.
2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés
A 21. század új kihívásai, a digitalizáció térhódítása, a pedagógusokkal szembeni elvárások és a tanulók attitűdváltozása új feladat elé állították a köznevelési rendszert, valamint átalakították az információszerzési és a tanulási módszereket. A következő időszak elsőszámú feladata a köznevelési intézmények, a pedagógusokat, és tanulók felkészítése az új kihívásokra.
– az oktatás és a képzés minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának növelése;
– a köznevelés digitális infrastruktúrájának, eszközparkjának és szolgáltatásainak megújítása;
– a pedagógusok digitális és digitális oktatási kompetenciájának fejlesztése, valamint a digitális tartalmak kiterjesztése, hozzáférhetőségének javítása;
– a tanulók digitális kompetenciáinak és idegen nyelvi készségének megerősítése;
– a nem-formális és informális tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
– a minőségioktatáshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a köznevelési intézmények hátránykompenzációjának erősítése, a korai iskolaelhagyás megelőzése;
– az iskolai eredményesség javítása a művészeti neveléssel, tehetségtámogatással;
– a pedagógiai szakszolgálati intézmények, a gyógypedagógiai intézmények szakmai és infrastrukturális fejlesztése;
– az értelmi, érzelmi illetve testi fejlődés harmonikus egyensúlyának támogatása, az egészségtudatos életmód elterjesztése.
3. prioritási tengely: Társadalmi felzárkózási fejlesztések
A társadalmi felzárkózási fejlesztések célja a szegénységben élők arányának csökkentése, a szegénység újra termelődésének megakadályozása, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése komplex programokkal és a társadalmi befogadás erősítése, különös tekintettel a roma népességre.
– hátrányos helyzetű személyek vállalkozóvá válásának és munkalehetőségeinek bővítése területileg is célzott, egyénre szabott szolgáltatások biztosításával, vállalkozások és társadalmi vállalkozások elindításának segítésével;
– közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedési esélyeinek növelése;
– a foglalkoztathatóság növelése, az alacsony képzettségűek tanulási lehetőségeinek biztosítása, valamint a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának elősegítése;
– foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetűek (kiemelten a roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése;
– a telepszerű körülmények között élők társadalmi integrációja, lakhatási helyzetük javítását célzó intézkedés komplex programokkal;
– egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése a legszegényebb településeken, humán és infrastrukturális jellegű beavatkozások összehangolt, integrált módon történő biztosításával;
– gyermekes családok szegénységének csökkentése, integrált járási gyermekprogramok és a koragyermekkori felzárkózást segítő szolgáltatások fejlesztésével;
– oktatási esélyteremtés, a köznevelési intézmények esélyteremtő szerepének erősítése;
– együttműködő társadalom erősítése, támogató-megtartó helyi közösségek, szemléletformálás;
4. prioritási tengely: Szociális fejlesztések
A szociális fejlesztések a sérülékeny csoportok társadalmi befogadásának erősítésére, lakhatásának és ellátásának biztosítására, valamint foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.
– megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének javítása;
– sérülékeny csoportok (főként a gyermekek, fogyatékos személyek és idősek) szociális védelemének javítása, valamint a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása;
– a gyermekek családban történő nevelkedésének támogatása, nevelőszülői hálózatok megerősítése;
– fogyatékos személyek és idősek családban maradását elősegítő szolgáltatások fejlesztése;
– szociális szolgáltatások és intézmények fejlesztése és funkcióváltásának támogatása;
– szociális- és a gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése
5. prioritási tengely: Rászoruló személyek támogatása
A prioritáson tervezett beavatkozások célja, hogy az anyagi nélkülözést enyhítő programok folytatásával és tovább fejlesztésével a juttatások célzottsága és hatékonysága javuljon, a célcsoportra irányuló egyéb fejlesztésekben rejlő szinergiák pedig kiaknázásra kerüljenek.
– alapvető élelmiszerekből összeállított csomagok rendszeres biztosítása az alacsony jövedelmű, vagy jövedelemmel nem rendelkező rászoruló személyek számára;
– meleg étkezés rendszeres biztosítása hajléktalan személyek számára; alapvető fogyasztási cikkek rendszeres biztosítása;
– élelmiszerfelesleg gyűjtése és továbbítása az élelmiszerbiztosításhoz kapcsolódó anyagi támogatások kiegészítéseként;
– kísérő intézkedések biztosítása (pl. az életvitelhez és a társadalmi felzárkózáshoz hozzájáruló intézkedések, az egészségi állapot megállapításához szükséges vizsgálatok) más intézkedésekhez kapcsolódóan
6. prioritási tengely: Család- és ifjúságügyi fejlesztések
A demográfiai kihívások hátterében a születések számának csökkenése, és ezzel párhuzamosan a társadalom idősödése áll. Ezen folyamatok kedvező irányba fordítása a munka és a magánélet jobb egyensúlyának előmozdítása, valamint a rejtett munkaerő-piaci tartalékok aktiválása révén érhető el
– a családi élet és a munka összeegyeztethetőségének támogatása többek között az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével;
– bölcsődei férőhelyek számának növeléséhez kapcsolódóan szakemberállomány biztosítása;
– a családok szerepének megerősítése, családbarát értékek közvetítése, valamint az egyszülős és mozaikcsaládok támogatása komplex intézkedési csomag biztosításával;
– generációk közötti kapcsolatok erősítése fizikai, szellemi aktivitást igénylő programok biztosításával;
– tehetséggondozáshoz hozzáférés biztosítása; élménypedagógiai programok és fizikai aktivitásra építő programok megvalósítása; önkéntesség kultúrájának népszerűsítése;
– a családok és fiatalok védelmének biztosítása érdekében kríziskezelő szolgáltatások fejlesztése
