Az apró siker is siker, még ha az 30 év távlatából csak tyúklépésben mérhető. Polgármesteri előterjesztés született, amely az óvodák és bölcsődék „egységes” kezelését irányozza elő. Indoklásban olvasható a felismerés, miszerint ezáltal költségek takaríthatók meg. Ez igaz, bár hozzátesszük, hogy ezekben a nevelési intézményekben elsősorban szakmai munka folyik, és nem a legnagyobb költségvetéssel rendelkeznek, ezáltal a megtakarítás lehetősége is szerényebb eredményeket vetít előre, de fontos, hogy elinduljon a folyamat. Ugyanakkor gondoljunk csak bele, ha már ez a kis lépés is komoly felismerés a költséghatékonyság irányába, akkor milyen megtakarítás lett volna elérhető a múltban városi viszonylatban?
Másfél éve csupán ígéret
A Szövetség Gödöllőért képviselői az önkormányzati választás során egyértelmű célként és feladatként tűzték ki a Gödöllő Holding létrehozását. Felismerve az ebben rejlő hatékonyság növelésének lehetőségét, különösen érthetetlen, hogy eddig miért nem tett ez irányban erőfeszítéseket a gödöllői városvezetés. Tény, hogy ez egy mai és modernebb gondolkodást feltételez, de látható, hogy politikai hitvallástól és nézetektől függetlenül számos példát találunk erre szerte az országban.
Ez ugyanis nem politikai, sokkal inkább gazdasági kérdés. „A választások után polgármester úr egy szimplán üzemeltető önkormányzat működési képét festette elénk. Azt mondta, hogy közel 90%-ban már a következő évi költségvetés is eldöntött, abban csak nagyon csekély mozgástér van.” – mondta el lapunknak Török Sándor. A képviselő folytatta:
„Ezt mi másképp látjuk. A kérdés az, hogy milyen gazdaságfejlesztési stratégiával rendelkezik a város. Ha csak üzemeltetünk, akkor még igaz is lehetne a mondat, hogy az idei költségvetés bevételének kilenc tizedét már előre elköltöttük. Ha viszont 100 forint üzemeltetésre fordított kiadáson ésszerűsítve megtakarítható 15-20 forint, tegyük azt meg! Vajon miért nem szándékozott eddig a városvezetés ezzel a kérdéssel foglalkozni?”
A kérdés költői, de nagyon aktuális, hiszen polgármester úr városvezetőként és önkormányzati szövetségi elnökként folyamatosan arról beszél, hogy a kormány kivérezteti a településeket, miközben a 2008-as válság után ez a kormány konszolidálta Gödöllőt is. Ennek köszönhetően nemcsak fejlesztésekre, hanem önként vállalt feladatokra is jutott bőven az elmúlt években, ezzel is felduzzasztva az önkormányzat érdekeltségébe tartozó gazdasági cégeket.
„Már a 2020-as költségvetési egyeztetésen is jeleztük, hogy foglalkozni kellene a gazdasági intézmények szinergiáinak kihasználásával, mert komoly kiadási költség átfedések vannak. Akkor azt a választ kaptuk, hogy két szakember alpolgármester dolgozik a kérdésen, és hamarosan lesznek lépések.”
– emlékezett vissza Kolozs Csaba képviselő, de beszélt a közelmúlt történéseiről is.
„Bő egy év múlva, a 2021 februári költségvetés konzultációján újra megkérdeztük, hogy áll a holding kérdése. A polgármester szerint a bölcsődék és óvodák működésének átalakítása után kezdenek el foglalkozni a témával.” A mondás szerint a „jó munkához idő kell”,
de a fentiek fényében különösen elgondolkodtató, hogy az elmúlt 30 év városüzemeltetési tapasztalat és a közel 8 milliárd forintos konszolidáció után miért kell a jelenlegi helyzetben is a kormányra mutogatni, amely nem egy beruházást hozott Gödöllőre az elmúlt 10 évben – ezáltal is folyamatosan növelve a helyi iparűzési adóbevételt.
„Gémesi György szerint a kormány feladata az ország gazdaságélénkítése, az önkormányzatnak a várost kell működtetni, és csak a felhalmozott bevételek fordíthatók fejlesztésekre. Ezért is érdekes, hogy a kormány beruházásai miatt a folyamatosan emelkedő adóbevételeire alapozva kívánja felépíteni az új városházát, de a helyi gazdaság élénkítése, a város üzemeltetésének hatékonysága, a gödöllői cégek helyzetbe hozása és egy hosszútávú stratégia megalkotása nincs napirenden.”
– állapította meg Török Sándor. Kolozs Csaba hozzátette:
„A város sajnos a gödöllői vállalkozásokat nem motiválja arra, hogy piaci verseny alapján ők nyerjék el az önkormányzat által megrendelt szolgáltatásokat. Példaként: ha több tucat informatikai vállalkozás működik a városban, a hivatal mégis miért Tahitótfaluról rendel drágán szolgáltatást, hisz így az utána fizetendő adó sem marad helyben? Egy holding ernyő szervezet több intézmény könyvelési, jogi, pénzügyi, és egyéb szolgáltatásait összefogva egységesen tudná megversenyeztetni a cégeket úgy, hogy a helyi protekcionizmussal a befizetett helyi adóforintok a város kasszájába vándoroljanak vissza. Arról nem is beszélve, hogy a gyors rendelkezésre állást is megkövetelő karbantartási munkákra sincs jobb és rugalmasabb megoldás, mint a helyi cégek foglalkoztatása.”
Bízunk abban, hogy a Szövetség Gödöllőért képviselők javaslata előbb-utóbb nyitott fülekre talál a város vezetésében, és nemcsak ígéret hangzik el arra, hogy ezzel a lehetőséggel – 30 évvel a rendszerváltozás után – majd foglalkoznak. Várjuk a fejleményeket és a hatékony működést.
Végül lássunk két példát az országból, ahol egy baloldali és egy jobboldali városvezetés is sikerrel alkalmazott egy holding létrehozását. Ez is bizonyíték arra, hogy egy városi közösség gazdaságának hatékony üzemeltetése nem pártpolitikai és ideológiai kérdés, szimplán szakmai hozzáértés szükséges hozzá.
Miskolc Holding: a hatékonyság mindenekelőtt
A Miskolc Holding Zrt.-t, a város egyik legnagyobb szolgáltatóját és a gazdasági élet egyik meghatározó szereplőjét 2006-ban alapította Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat baloldali többséggel rendelkező testülete. Fő céljuk a gazdaságfejlesztés, ingatlangazdálkodás és a projektmenedzsment volt.
A Holding 100%-os tulajdonába tartozik, és stratégiai iránymutatást ad a város lakóit közszolgáltatással való ellátását biztosító tíz cégnek (ezek a közszolgáltatások például a tömegközlekedés, víz-és távhőszolgáltatás, közterületek karbantartása, zöldfelületek gondozása, állatkert, parkolás, stb.). Cél, hogy átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon az önkormányzat gazdasági társaságainak működése, továbbá biztosítható legyen az egységes stratégiai irányítás és kontroll, illetve lényeges a vállalat-csoportban rejlő szinergiák kiaknázása és a város működésében kialakult párhuzamosságok megszüntetése. Fontos, hogy megvalósulhasson az önkormányzati vagyon vállalkozói szemléletű kezelése annak érdekében, hogy javuljon az önkormányzati gazdasági társaságok szolgáltatási és közszolgáltatási színvonala, valamint a lakossági szolgáltatást nyújtó gazdasági társaságokat a holding koordinálja, erősítse az együttműködést, és teremtse meg a hatékonyabb tulajdonosi joggyakorlás kereteit.
Dukai Zoltán, a Miskolc Holding vezérigazgatója a működés előnyeire világított rá. „Az önkormányzat nem 8-10 cég fölött gyakorolja a tulajdonosi jogát, hanem létezik egy olyan professzionális cég, amely összefogja és koordinálja a tagvállalatok szakmai és pénzügyi tevékenységét. Ez elkerülhetetlen a mai szakmai és menedzsment környezetben, ha az önkormányzat a nagyobb veszteségeket el kívánja kerülni. A holding rendszer további előnye a szolgáltatások közössé tétele több területen, és nagy előny, hogy központi rendszerbe építi például a számvitelt, a tervezést és kontrollingot, a likviditásmenedzsmentet, a HR és bérszámfejtést, a beszerzést, a követeléskezelési cash-pool-t vagy a külső finanszírozás igénybevételét.”
Egyértelműen látszik, hogy ezzel a működési modellel a gazdaságos működtetés feltételei sokkal inkább megvalósulnak, mint ha a tulajdonban lévő társaságok külön-külön önállóan működnének.
Az országban elsőként Debrecenben
Debrecen 1998 óta polgári városvezetéssel működik, minősített többséggel, amely lehetővé teszi, hogy a racionalitás mentén, elvtelen alkuk megkötése nélkül hozzanak a város számára előnyös döntéseket.
Debrecen az országban elsőként, 2000-ben tömörítette holding szervezetbe az önkormányzat vállalkozói vagyonát és nyere-
ségorientált gazdasági társaságait. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt., mint holdingközpont 10 városi intézményt irányít, melyek között közművek, ingatlankezelő cég, közlekedési vállalat, szálloda és fürdő komplexum üzemeltető, informatikai szolgáltató, média portfóliót kínáló társaság és projektcégek is megtalálhatók. Olyan közösségi tulajdonú cégcsoport jött létre helyi szinten, amely a piacon a közös beszerzéseinél hatékonyan tudja érvényesíteni a méretgazdaságossági előnyöket. A pénzügyi piacon is egységesen lép fel a holding, de kedvező kondíciók mellett akár hitelt is fel tud venni, illetve belső finanszírozási rendszert működtet. A cash-pool rendszerben a tagvállalatok egymást is tudják finanszírozni, így csökkentve a külső forrás igényt és a kamatkiadásokat. A cégcsoport irányítása egységes a közös igazgatóságnak köszönhetően, amelyet döntéseiben a kialakított központi kontrolling rendszer támogat.
Kocsik-Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: ha csak a közvetlenül számszerűsíthető előnyöket számoljuk, az a holdingalapítást követő első évben volt a legpontosabban mérhető: a Zrt.-nek már 2001-ben több mint 200 millió forint többletnyeresége volt. A cégcsoport mára az egységes irányításnak is köszönhetően, takarékossági lépésekkel tudta ellensúlyozni a pandémia gazdasági következményeit. A tőkeerő segítségével lehetőség van a város számára fontos új tevékenységek és fejlesztések megvalósítására. Kiemelkedő példa az új ipari park kialakítása és működtetése, ahová folyamatosan jönnek a hazai és nemzetközi cégek, akik munkahelyeket teremtenek, növekvő iparűzési adót fizetnek, és innovációt hoznak a városba – fenntartva Debrecen lendületét.
Önkormányzati cég is lehet sikeres, a vagyonkezelőnek és a városvezetésnek is fontos törekvése, hogy nyitni kell új üzleti lehetőségek felé, és minél több piaci szereplőt be kell kapcsolni az együttműködésbe.
(szerkesztőség)
