Papírkép volt, van. Lesz?

30 éves az Aranysün. A rendszerváltással induló, fotóelőhívással és fotózáshoz kapcsolódó eszközök értékesítésével foglalkozó üzletet mindenki ismeri a központban, hiszen a vállalkozás állandó vásárlói között generációk sora vonul fel. A tulajdonossal, Tóth Tamással beszélgettünk a kezdetekről, a jelenről és a jövőről.

Tóth Tamás

Mikor indult a vállalkozása, és miért éppen ezzel kezdett el foglalkozni? Honnan jött az Aranysün név?

Április elsején volt 30 éves az üzlet. Azért kezdtünk el anno ezzel foglalkozni, mert nagyon szerettünk fotózni, illetve akkoriban viszonylag hiánycikknek számított a gyors fotókidolgozás. Volt, ahol egy egész hetet kellett várni, mi viszont a kezdetekkor vettünk egy fotólabort, amelynek segítségével akár egy órás fotókidolgozásra is képesek voltunk. ‘Aranysün’-nek azért neveztük el, mert az „arany” jelző utal a szolgáltatás magas minőségére, a süniből pedig tetszetős logót tudtunk készíteni.

Hogyan tudja ilyen régóta tartani a lépést a technológia rohamos fejlődésével?

A fotókidolgozást még analóg formában kezdtük, aztán ahogy beindult a digitális fotókidolgozás, az országban elsők között váltottunk digitális laborokra. A technika rohamos fejlődésével, az egyre jobb beépített kamerával rendelkező mobiltelefonoknak köszönhetően a kompakt fényképezőgépek iránti kereslet jelentősen lecsökkent. A professzionális fotózás iránt azonban továbbra is töretlen az érdeklődés, így az ügyfeleink száma sem csökken.

Mennyire divat még papírképeket előhívatni?

Nagyjából 2005 óta csökkent le a papírképek száma, de úgy tűnik, ez átmeneti időszak volt, hiszen manapság újra divat a kép-
előhívás. Mostanában kimondottan sokan jönnek be fotókat előhívatni akár 5-10 évre visszamenőleg is. A digitális adathordozón tárolt képek mégiscsak sérülékenyek, illetve elveszhetnek, a papírképek viszont hosszútávon is fennmaradnak. Nem véletlen, hogy sokan déd- vagy ükszüleikről is találnak még előhívatott fényképeket. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy sokan a telefonnal készült képeiket is szeretnék előhívatni. Ezért azt tudom mondani, hogy sok munkánk van ezzel kapcsolatban, folyamatosan foglalkozunk fotókidolgozással.

Úgy látja, hogy a jövőben is lesz igény a fotóelőhívásra?

Azt gondolom, hogy a papírképekre mindig szükség lesz, legalábbis még egy jó ideig biztosan. Ahogy már említettem, a telefonokkal valóban egyre jobb képeket lehet készíteni, azonban ezek az eszközök a legtöbb esetben főképp gyakorlásra jók. Aki jobban érdeklődik a fotózás iránt, és rendelkezik az ehhez szükséges látásmóddal, egy idő után váltani fog professzionális tükörreflexes gépre. Márpedig, amíg nem csökken a fotózás iránt tanúsított érdeklődés, addig a képek előhívása sem fog kimenni a divatból.

Véleménye szerint hol fog tartani a
képalkotás 10 év múlva?

Tíz éven belül utat tör magának a háromdimenziós képalkotás. Akár a fantasztikus filmekben látott futurisztikus képalkotási módszerek is megjelenhetnek. 

Ha újrakezdhetné, most is ugyanerre vállalkozna?

Valószínűleg igen, mivel nagyon szeretem, amit csinálok. Az viszont mindenképpen különbség a ‘90-es évekhez képest, hogy a mai gépek igen borsos áron szerezhetőek be, így át kell gondolni, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetés. Ha ma indítanék vállalkozást, kiemelt szerepet tulajdonítanék az online felületeknek, a közösségi médiának. Jelen állapotban én nem fordítok erre igazán nagy energiát, ráadásul nincsenek olyan fiatal kollégák, akik ezzel foglalkoznának.

Vállalkozása mellett ön Fundamenta bankárként is tevékenykedik, hogy látja jövőjét a két szakmában?

Nekem mindkettő fontos. A fotós üzlet 30 éves, mindig a szívem csücske marad. A Fundementa személyi bankári tevékenységemet pedig azért tartom fontosnak, mert biztos vagyok benne, hogy segíteni tudok ezáltal azoknak az embereknek, akik nem feltétlen értenek a pénzügyekhez. Egyébként úgy érzem, hogy folyamatosan követni kell az eseményeket, fejleszteni magunkat, mert kis lemaradás is nagy veszteséggel jár.

PB