Adaptív jelzőlámpák: a rugalmasság visszatér
Az idei első számban bemutattuk, milyen utat járt be a forgalom-szabályozás és -irányítás, milyen meghatározó innovációk jelentettek ugrásszerű fejlődést, és az automatizálás merev kiszámíthatósága hogyan lépett az emberi forgalomirányítás rugalmasságának helyébe. Vajon mi hozta el a következő fordulatot?
A 2000-es évek elején terjedt el a gondolat, akkor még a mobiltelefonok GSM technológiájából kiindulva, hogy érzékelőkkel lehet figyelni a forgalmat, és az adatok alapján igazítani a jelzőlámpák időzítésén. Alig tíz évre rá a rohamosan fejlődő számítógépek már alkalmassá váltak kábelekkel bekötött kamerák képeinek elemzésére, amelyeknek ára abszolút megfizethető. A ma alkalmazott technológia, amely például Amszterdam vagy Szingapúr több száz forgalmas csomópontját kiszolgálja, képes arra, hogy a városszéli csomópontok forgalma alapján előre jelezze a belvárosi csomópontok forgalmát. Az így érzékelt változásokhoz néhány percenként hozzáigazítja a lámpák működését, nem csupán időzítésben, de akár új kapcsolási sorrendek létrehozásával is. Az elérhető várakozás-csökkenés átlagosan 15-20%, de egy-egy régen hangolt csomópontban akár 50% is lehet.
Budapesten a VI. kerületben már 2011-ben zajlottak kísérletek ezzel a technológiával, és jelenleg a Budapest Közút Zrt. honlapja szerint 47 forgalomszámláló kamera működik a város területén. Eközben Gödöllőn még a 2018-ban kifizetett Közlekedési Koncepció tanulmány is 2005-ös (!) forgalomszámlálási adatokra alapoz, kivéve az Ady Endre sétányon 2014-ben elvégzett egyedi mérést, holott a Magyar Közút Nonprofit Zrt. honlapja szerint Gödöllőn két forgalomszámláló kamera is működik. A minden évben közzétett adatokból kiderül, hogy míg 2014 óta az országban átlagosan 25%-kal nőtt a forgalom, addig a Dózsa György út forgalma 13%-kal, a 3-as út gödöllői forgalma csupán 7%-kal nőtt – de nem csökken, mint ahogy a gödöllői koncepció anyag állítja. Működik ugyanakkor összehangolt lámpavezérlés, az egyik a Tessedik utcánál és a Szabadság téren lévő lámpákra, a másik a Dózsa György úton a Kossuth utcai és Thegze utcai lámpákra. Ezek továbbfejleszthetők lennének adaptív vezérlésre.
Úton az okos gyalogátkelők felé
A zebrák hét évtizedes történetében sokáig csak két sikeres újítás volt: a nyomógombra váltó lámpa, és az útburkolati kiemelés. Gödöllőn sajnos egyik eszköz sem terjedt el. Azonban az olcsó LED-es lámpák megjelenésével immár az útburkolati fényjelzés is lehetővé vált, amelynek villogó fehér változatával Gödöllőn is találkozhatunk a Petőfi tér közelében.
A világ nagyvárosaiban már a pirosan vagy zölden villogó jelzés terjed, mely teljesen egyértelműen jelzi, hogy melyik irányból szabad átmenni a csomóponton. A Közel-Kelet gazdag országaiban már megjelent az ad-hoc gyalogátkelést jelző villogás is, amely pl. tengerparti utakon jelent könnyebbséget és biztonságot a gyalogosoknak. Bécsben 2019-ben pedig a nyomógombot kiváltó kamerás rendszert telepítettek: ha egy gyalogos a zebrától 8 méteren belülre ér, a lámpa megkezdi az átváltást.
– szem –
