Farsang karantén előtt-alatt-után

Az egyik legfelszabadultabb farsang-élményem egy osztrák hegyi kisvárosban ért. Hamvazószerda előtti nap, húshagyó kedd volt éppen.

A városka főterén – ahogy kell – ott volt a templom, a piactér és a kicsinyke városháza, a Rathaus. Még állt a templom előtt a betlehem, a pásztorok egyikének kezébe borosüveget tettek, a háromkirályok is mintha kapatosak lettek volna. A városháza tárva-nyitva állt, a polgárok ki-be jártak ezen a „nyílt napon”, a polgármester a kapuban mérte nagy lelkesen a gőzölgő forralt bort. Vidáman beszélgettek az emberek a havas hidegben, a sapkák, kucsmák feltolva, az arcok kipirultak, a kabát kigombolva. Időnként doboló, trombitáló csoportok húztak át a téren, a polgármestert is ijesztgetve, aki kényszeredett mosollyal tűrte az őt ért atrocitásokat. A látvány és a hangulat lefegyverző volt. Sötétedés előtt autók gyűltek össze a főtéren, a kocsikba kicsit többen szálltak be a megengedettnél, üvegek a kézben, hangos éneklés, kurjongatás, nyitott ablakon át ordítva üdvözölték a farsang utolsó estéjét. És a kocsik elindultak a hegyek felé, a magasabban lévő hüttékbe, ahová nem tudtam követni a mulatságot, ami ott aztán egész biztosan még magasabb fokozatba kapcsolt. Ebben a farsangi élményben benne volt a görög-római mulatságok kereszténység előtti felszabadult vadsága, valami a bacchanáliákból, szaturnáliákból is. 

Most járvány van, nincsen mód farsangi mulatozásra. Viszont ez az időszak az ünnep olyan bensőséges mélységeinek a megélésére késztethet bennünket, amiket a zajosság, az önfeledt vidámság elfed. Azt mondják, hogy a bohóc valójában egy tragikus személyiség, a tréfái akkor hatásosak, ha az emberi lét tragikus voltára is figyelmeztet. A farsang is ilyen: el akarunk felejtkezni a tél miatti bezártságról, a sötétről, a hosszú éjszakákról, a lassan elfogyó életünkről. A gondűzés, a tavaszvárás is a szerepel a farsang filozófiájában. Ezt meg tudjuk élni a családi, szűkebb baráti körben is, annak a bensőségében, amit ezek a kisebb közösségek nyújtanak. Elő lehet venni a társasjátékokat, azokat, amik izgalmat, örömet, versengést is nyújtanak. Le tudnak ülni egymás mellé nagyszülők, gyermekek és unokák is. És közben meglephetjük egymást a farsanghoz kötődő finomságokkal: a farsangi fánkkal (amit a nagymama és unokája közösen készítenek), főzhetünk illatos forralt bort. Ezzel meg lehet kínálni a szomszédokat is, a kapuba kiszólítva egymást. Számtalan lehetősége van a kisebb közösségekben való mulatságnak: hallgathatunk zenét, amit ki lehet vinni az utcára, megszólítva ezzel az arra haladót is. A lényeg, hogy bátran nyissunk a többiek felé, higgyék el, hogy ez a farsang is kínál – csak másfajta – élményeket. Éljünk az új lehetőségekkel, legyünk találékonyak!

A járványnak reményeink szerint húsvét után vége szakadhat, ünnepeljük ezt meg például egy jól sikerült polgári bállal! A bál ünnep, célja az, hogy fesztelenül találkozzunk, bemutatkozási, részvételi alkalom is. A mai „középosztály” nem nagyon jár szórakozni, ünnepelni – elszokott ezektől az alkalmaktól, kicsit kikopott ez a találkozási forma. Szálljunk szembe ezzel a „hagyományhiánnyal”, legyen alkalma mindenkinek, a magányosaknak, az időseknek is, hogy eljöjjenek egy bálra! Hívjunk meg fiatalokat is, adjunk nekik feladatot, tartsák ők is szívügyüknek, hogy a szülők, nagyszülők generációjával együtt legyenek! Persze legyen tere az ő más ritmusuknak, szemléletüknek is! A nemzedékek összekapcsolása is lehet a bál célja. Olyanokat is meg kell hívni, akiknek esetleg nincsen elég pénzük arra, hogy egy bálon részt vegyenek – nekik van talán a legnagyobb szükségük rá, ezért a tehetősebbek finoman támogassák őket! Fontos, hogy legyen a bálnak konkrét témája, kerete, legyen benne színvonalas, a résztvevők által előadott műsor, szépen felkínált vacsora, ahol a „lakoma” mellett fontos a beszélgetés lehetősége is. Kell teremteni csendesebb zugokat, például gyertyafényes teaházat. Szükség van tréfás és színvonalas vetélkedőkre is.

Készüljünk, és bízzunk benne,
hogy lesz még lehetőségünk farsangi mulatságra is! 

(LT)

Legújabb cikkek a Vélemény kategóriából

A vagányságról

Milyennek látjuk elfogulatlanul a magyar fiatalokat? Természetesen sokfélének, de a hangos kisebbség ellenére a túlnyomó többség…

A közösségek életciklusai

Amiről ebben az írásban szólunk, az minden közösségre vonatkozik, legyen szó egy munkahelyről, egy iskolai osztályról,…