Azt már tudjuk, hogy ez a betegség nem influenza. Változatos tüneteket produkál, néha egészen súlyos állapotokat idézhet elő, még fiatal, egészséges emberekben is. Háziorvosként gyakran találkozom egészen megdöbbentő esetekkel. Mivel egyértelműen hatásos gyógyszere nincs a betegségnek, ezért hatalmas várakozás kísérte a hatásos vakcina elkészültét. Ebből most már több fajta áll rendelkezésre, továbbiak engedélyezése hamarosan megtörténik.
A cikk megírásának pillanatában hazánkban a Pfizer/BioNTech, illetve kisebb mennyiségben a Moderna vakcinával oltanak. Mivel ezek az eddigi oltásokhoz képest teljesen más típusú oltások, és a magyarázatokban gyakran elhangzik az RNS vakcina megnevezés, talán ezért is gerjesztenek annyi ellenérzést, félelmet. Az oltás mRNS technikával készült, és tudni kell, hogy nem egy hirtelen „összedobott” készítményről van szó. Kutatói és feltalálói – büszkeségünkre köztük magyar kutatók is – kb. 10-15 éve foglalkoznak az ilyen típusú (harmadik generációs) védőoltások kifejlesztésével.
Az eddig ismert védőoltásokkal szemben (pl. az influenzaoltás) itt nem elölt vagy gyengített vírust juttatnak a szervezetbe, hanem az ún. mRNS (hírvivő RNS) segítségével saját szervezetünket utasítják egy fehérje elkészítésére, melynek hatására immunválasz alakul ki. Így, amikor „élesben” találkozunk a vírussal, azt már felfegyverkezve fogadjuk, és a vírus nem betegíti meg a szervezetünket. A bejuttatott mRNS néhány nap alatt lebomlik. Az mRNS nem befolyásolja a DNS működését, nem okoz változást az ember génjeiben, nem öröklődik.
A megfelelő, kb. 95%-os védettség eléréséhez 2 oltásra van szükség, a másodikat 21 nappal az első beadása után kell megkapni és ez után egy héttel alakul ki a teljes védettség.
Gyakori kérdések:
Kinél ellenjavallt az oltás? Aki 6 hónapon belül átesett a fertőzésen, a terheseknél és a gyerekeknél. Érthető, hiszen rajtuk nem végeztek kísérleteket.
Allergia kérdés: minden gyógyszer, beadott oltás és injekció kiválthat allergiát, annak legsúlyosabb formájában is, ez a hirtelen, ún. anafilaxiás reakciót. Minden esetben az oltást beadó orvos dönt arról, hogy a jelentkező, amennyiben szenved valamilyen allergiában, oltható-e. A beadás után fél órát a váróban kell tartózkodni megfigyelés céljából.
Mennyi ideig véd az oltás? Ezt még nem lehet tudni. Belátható, hogy mivel új oltásról van szó, hosszabb távú utánvizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy ez kiderüljön. Jelenlegi tudásunk szerint ez az oltás a jelenleg felbukkant vírus-mutánsok ellen is véd.
Talán a legizgalmasabb kérdés: be vagyok oltva, de a vírust továbbadhatom-e egy olyannak, aki nincs oltva? Erre a kérdésre sincs még egyértelmű válasz. Mai friss hír szerint valószínűleg lényegesen lecsökken a továbbadás esélye. Mivel erre még nincs elegendő bizonyíték, így az oltottokra továbbra is vonatkoznak a már ismert szabályok, maszkviselés, távolságtartás, fertőtlenítés, stb.
Miért is oltassuk magunkat? A „nyájimmunitás” szó többször elhangzik. Nagyon fontos, hogy amennyiben egy adott közösség nagy százaléka (mintegy 70%-a) oltott, akkor a vírus terjedése lényegesen lelassul. Tudni kell, hogy a vírus valószínűleg itt marad velünk (sajnos), de mivel nem betegít meg minket, illetve gátat vet a járványos terjedésnek, fokozatosan visszatérhetünk a normális életünkhöz. Gondoljunk azokra a védőoltásokra, melyeket kisgyermekkorban kaptunk, a kanyaró, a mumpsz, a torokgyík… Magyarországon csak elvétve bukkan fel egy-egy eset. Az oltásra való regisztráció történhet elektronikusan vagy postai úton. Fontos a regisztráció, hiszen az oltási igények ismerete mindenképpen szükséges az azt szervezőknek, az intézményi kapacitások, folyamatok tervezéséhez.
Kérem, hogy információt mindig csak hiteles forrásból szerezzenek, hiszen kizárólag ezek ismeretében tudnak felelősségteljes döntést hozni!
dr. Biacsi Zsuzsa háziorvos
