Egy költségvetés margójára

Közeledik az idei költségvetés tárgyalása, ezért érdemes tágabb kitekintést adni. Várható, hogy Gémesi György - a saját látásmódját követő kommunikációval - véghez viszi akaratát. De vajon mi várható? Erről kérdeztük Kolozs Csaba és Török Sándor önkormányzati képviselőket. A város múlt-jelen-jövő összefüggéseiről érdekes képet kapunk.

Az állami normatív támogatásokat megkapta a város a járványidőszakban is, így az önkormányzat a kötelező feladatait el tudja látni, nem szükséges megszorításokat kezdeményezni. „Bízunk benne, hogy a város vezetése a „kifosztott önkormányzati kassza” kommunikációt nem arra fogja használni, hogy az idei költségvetés egyik elemeként létszámleépítést tervez, és elküld embereket” – kezdte mondandóját Török Sándor képviselő.

Sokatmondó, hogy a város vezetőjétől soha nem lehetett hallani köszönetet, amiért

a kormány 2014-ben 7,8 milliárd forint adósságot vállalt át Gödöllőtől, így azonnal több milliárd forinttal nőtt a város anyagi mozgástere.

„Az elmúlt 10 évben érkezett komoly mértékű kormányzati és uniós fejlesztések is hozzájárultak a helyi adóbevételek növekedéséhez. A vírus okozta veszélyhelyzetben a közös teherviselés ezért korrektnek mondható.” – folytatta Kolozs Csaba. „Gémesi György folyamatosan elégedetlenségét fejezi ki a szolidaritási adó fizetése miatt. Jómagam örülök, hogy olyan településen élek, ahol nem segélyt kérünk az államtól. Az ország szegényebb településeinek adókompenzációja fontos eleme a vidék fennmaradásának. Egyébként ez az adónem csökkenthető lenne beruházások formájában, amennyiben Gödöllő élne vele.”

2020 elején Gödöllő pénzállománya 3 milliárd forint felett volt, pedig a város vezetése évekkel előtte lebontotta a régi városházát, vett egy másik épületet, a hivatal nagy részét bérleménybe költöztette. A vagyonvesztések ellenére mégis volt lehetőség a főtér átépítésére, majd a tavalyi évben az új városházának szánt épület bontása és átépítése is elindult, amelyre a szerződéseket megkötötték, így ezt nem tudják leállítani.

„Már a tavalyi költségvetés tárgyalásakor is kértük a városháza átépítésére szánt összeg tartalékba helyezését. Helyette módosító indítványokkal próbáltuk elérni, hogy a gödöllői polgárok mindennapjainak elősegítése érdekében határozzunk az összeg egy részéről” – emlékeztet Török Sándor.

„Tavaly a városházára kétszer 300 millió forintos kötelezettségvállalást szavazott meg a lokálpatrióta frakció a 2021-es és a 2022-es költségvetés terhére. Javasoltuk, gondolják át, milyen terhet rónak a városra, mert olyan összegről beszélünk, ami jelenleg nincs, és nem tudtuk, hogy mennyi lesz. Jeleztük, nyakunkon a pandémia, ebből gazdasági értelemben is baj lehet.

Kolozs Csaba alternatív költségvetés készítését javasolta, de cinikusan szakmaiatlannak neveztek bennünket. Cáfolom, hogy a COVID miatt nem lehetett már visszatáncolni, hiszen a szerződést májusban írták alá a kivitelezővel, amikor az egész ország zárva volt, és beláthatatlan recesszióba került a gazdaság.”

Kolozs Csaba további baljós jeleket lát. „Tavaly 640 millió forintos kamatmentes támogatást ítélt meg a nyolc fős többség a sportcsarnok építésére. A szállodával kapcsolatos kérdésünkre sem kaptunk választ. Erről azóta egy polgári peres eljárás keretében kiderült, hogy

több százmilliós kár is érheti a gödöllői önkormányzatot a több éve húzódó eljárás miatt.”

Vannak más takarékossági tényezők is, melyeket a város évtizedek óta nem tesz meg, így ezek lehetnének a költségvetés sarokpontjai. Török Sándor és Kolozs Csaba ezt így látják. „A testület megalakulása után jeleztük, luxus, hogy Gödöllő intézményeinek gazdasági háttere nincs összehangolva, így a könyvelés, kontrolling, adózási feladatok, biztosítás, IT, adminisztráció, számlázás, marketing, de akár a beszerzési folyamatok is külön entitásként működnek. Nem használjuk ki a szinergiákat, pedig több városban is remek tapasztalatok vannak a holding típusú cégcsoportok működésére. Nem történt előrelépés, pedig komoly összegeket lehetne megtakarítani. Sokatmondó, hogy a bölcsődék és óvodák összevonásával foglalkoztak, ahol minimális költségmegtakarítás érhető el, miközben több száz milliós városi intézményeknél nincs összehangolt hatékony munkafolyamat.

Az elmúlt 10 évben a konjunktúra időszakát éltük, és sok gazdaságélénkítő döntést kellett volna látni a városban. Polgármester úr szerint ez a kormány dolga, a városnak pedig az üzemeltetéssel kell foglalkoznia.

Véleményünk szerint proaktívan kell támogatni a helyi gazdaságot, és idevonzani új vállalkozásokat, akik itt termelnek, egyúttal munkát is adnak a helyi polgároknak, nem helyes passzívan várni a támogatásokra. Stratégiákra lenne szükség, és

a mindenkori kormánnyal is fontos volna az együttműködés, ez Gödöllő érdeke, hiszen országosan is vannak tervek, melynek részévé lehetne tenni a városunkat is.

Nem fontos egyetérteni minden kormányzati döntéssel, de partnerként kell tekinteni rá, és kiaknázni minden lehetőséget a város számára.”

(szerkesztőség)

Legújabb cikkek a Közélet kategóriából

Cserkészet világnapja

A mai napon ünneplik a világ cserkészei a Thinking Dayt, vagyis a cserkészet világnapját. A legnagyobb…

Tadeusz Kościuszko Tábornok

Kétszázötven éve született a világ legismertebb kelet-európai szabadsághőse, a lengyel Tadeusz Kościuszko tábKétszázhetvenöt éve született a…