Modellváltás – Vagyonkezelő alapítvány működteti a gödöllői egyetemet és a királyi kastélyt

Modellváltás zajlik a hazai felsőoktatásban. A döntéshozók elavultnak, gazdaságilag pazarlónak, versenyképtelennek ítélték az „állam a tulajdonos” konstrukciót, ezért úgy határoztak, hogy kuratóriumi irányítású vagyonkezelő magánalapítványok működtetésébe adják az egyetemeket, főiskolákat.

A megújulás a gödöllői központú Szent István Egyetemet (SZIE), valamint a Gödöllői Királyi Kastélyt is érinti, miután február 1-jétől a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány feladata lesz a két intézmény működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges anyagi források biztosítása.

Cél a korszerű és versenyképes agrárképzés- és kutatás feltételeinek megteremtése 

A gödöllői központú Szent István Egyetem (SZIE) vonatkozásában az átalakítási folyamat első lépcsője augusztus elejéig lezárult. A vidéki (Keszthely, Gyöngyös, Kaposvár, Szarvas) és a budai agrárképzési bázisok integrációjával létrejött az új Szent István Egyetem, és januárra megtörtént a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tizenegy intézményének, illetőleg négy gazdasági társaságának a csatlakozása is.

A dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor irányításával végzett szervezőmunkával egyidőben az érintett minisztériumok illetékesei és a parlamenti képviselők is dolgoztak. Ennek eredményeként az országgyűlés december 15-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, aminek értelmében 2021. február 1-jétől kuratóriumi irányítású vagyonkezelő alapítvány (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány) veszi át a gödöllői központú Szent István Egyetem (SZIE) működtetését, amely Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven él tovább.

Bő két héttel később, január 4-én dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kinevezte a gödöllői központú egyetemet fenntartó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait. Az alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Csányi Sándor közgazdász, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója lett. Tagjai: dr. Nagy István agrármérnök, agrárminiszter, Prof. Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja, Prof. Dr. Horn Péter Rector emeritus, az MTA rendes tagja és Lázár János, országgyűlési képviselő, Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-ért felelős kormánybiztos.

Az alapítvány kuratóriumának tagjai

A szaktárca honlapján megjelent indoklás szerint a magyar agrárium felemelése iránt elkötelezett, jelentős szakmai, üzleti-vezetői és politikai tapasztalatukkal a meglévő akadémiai tudást gazdagítani képes személyek dolgoznak majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában. Az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése, a korszerű és versenyképes képzés és kutatás feltételeinek megteremtése. A jelenlegi, elavult, a párhuzamos finanszírozás miatt nem kellően hatékony és pazarló rendszer felszámolása azért is vált időszerűvé, mert az agráriumban egyedülállóan sokoldalú, számos tudományterület vívmányait ötvöző tudás közvetítésére van szükség.

Megnőtt az esélye, hogy megújulnak a királyi kastély romos épületrészei

December közepe előtt még nem mindenki számára volt nyilvánvaló, mi több, egyeseket meglepetésként ért, hogy a februártól a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Alapítvány – mint a gödöllői kastélyt működtető gazdasági társaságban többségi tulajdonos (84,2%) állam képviselője – biztosítja a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. működéséhez és fejlesztéséhez szükséges feltételeket és forrásokat. 

A döntés az illetékesek szerint három dologgal is magyarázható: így egységesíteni tudják az állami tulajdonban lévő műemlék-együttes felügyeleti rendszerét, mielőbb megkezdhetik a még nem felújított épületrészek romos állapotának felszámolását, és ezáltal bővülhet a hasznosítási lehetőségek (konferenciaturizmus, társadalmi események) tárháza. Ráadásul, az egyetem kezelésében is van rekonstrukcióra szoruló épített örökség (babati istállókastély), illetőleg az egyetem és a kastély közötti együttműködés jól szolgálhatja a város és a térség agrárturisztikai vonzerejének növelését.

A szikár tények meggyőzőnek tűnnek. De nem Magyarországon élnénk, ha a politikai hovatartozás nem befolyásolná az éves szinten súlyos tízmilliárdokat felemésztő modellváltás megítélését. A változás természetéből fakad, hogy bizonytalanságot (is) rejt magában. Az idő múlása az egyetlen, ami cáfolhatja vagy igazolhatja a gödöllői intézmények jövőjével kapcsolatos döntéseket. 

-fega- 

Legújabb cikkek a Közélet kategóriából

Cserkészet világnapja

A mai napon ünneplik a világ cserkészei a Thinking Dayt, vagyis a cserkészet világnapját. A legnagyobb…

Tadeusz Kościuszko Tábornok

Kétszázötven éve született a világ legismertebb kelet-európai szabadsághőse, a lengyel Tadeusz Kościuszko tábKétszázhetvenöt éve született a…