Lesz-e nyilvános vitája a tényeken alapuló „vitának”?

Év elején érdekes levélváltásnak lehettünk tanúi, amely Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, valamint Orbán Balázs miniszterhelyettes és parlamenti, stratégiai államtitkár között történt.

A virtuális vita úgy kezdődött, hogy a MÖSZ vezetője a „magyar önkormányzatok kivégzésével teszi egyenlővé” az adóemeléseket ellehetetlenítő kormányzati döntést, és közleményt adott ki december végén az iparűzési adó megfelezésével kapcsolatban is.

Erre Orbán Balázs január 4-én tollat ragadott, és levelet írt: „Egyes ellenzéki városvezetők állításával szemben fontos leszögezni: az iparűzési adó kis- és közepes vállalkozások számára való megfelezésével a Kormány egy fillért sem von magához az önkormányzatoktól. A források a kis- és közepes vállalkozásoknál maradnak. Az intézkedés a Kormány számára nem bevételt, hanem kiadást jelent, mert 50 milliárd forint visszapótlására automatikusan kerül sor… a 2021. évi központi költségvetésben 865 milliárd forint szerepel az önkormányzati támogatásokra vonatkozó soron, ami 17 százalékkal, azaz 126 milliárd forinttal több, mint a tavalyi évi 739 milliárdos keret.” Levelét így zárja: „Tudjuk, hogy a politikai viták hazánkban rendkívül eldurvultak, a tények tisztelete már nem erény. Mégis, Elnök úr, mint rendszerváltó demokrata és mint regnáló polgármester – a nemzeti kormánnyal szemben érzett ellenszenvétől függetlenül – lehetett volna üdítő kivétel. Kár, hogy nem így történt!”.

A levélre Gémesi György január 6-án válaszolt, és sajnálatosnak nevezte, hogy előtte nem keresték meg sem őt, sem az általa képviselt településeket, amit „inkorrektnek” minősített. Azt nem tudjuk, hogy a decemberi petíció előtt volt-e hasonló „korrekt” és hivatalos megkeresés a MÖSZ-től a kormány felé. Az iparűzési adó csökkentésével kapcsolatban így érvel városunk polgármestere: „Az Önök kormánya az iparűzési adó felezésével, a bevételi lehetőségeink csökkenésével (gépjárműadó, parkolási díj, stb.) az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségét nagymértékben csökkenti… Az iparűzési adó megfelezésével – ami, mint tudja, bevétel alapján képződik – egyrészt az önkormányzatokat hozzák lehetetlen helyzetbe, másrészt azt a lehetőséget veszik el a településektől, hogy pont azokat a vállalkozásokat segítsék meg, amelyeknek egyáltalán nincs vagy jelentősen csökkent a bevételük.” Itt azért hozzá kell tenni, hogy a vállalkozások a mérleggel lezárt évük után fizetnek iparűzési adót, vagyis mindenkit, a vendéglátó és idegenforgalmi szektorokat is érinti és nagyban segíti az intézkedés. Feltesz egy kérdést is: „Mi indokolja, hogy a 25 ezer fő alatti településeket automatikusan és alanyi jogon kompenzálja a Kormány, miközben a 25 ezer fő feletti települések egyedi elbírálás alá esnek majd?” Levele végén egyetért azzal, hogy a politikai viták eldurvultak és úgy fogalmaz, hogy „Magam is azon vagyok, hogy ez ne így legyen”, majd nyilvános vitára invitálja a levél címzettjét.

Orbán Balázs január 11-én kelt viszontválaszában így fogalmaz: „2011 és 2014 között összesen több mint 1300 milliárd forint adósságtehertől szabadítottuk meg az önkormányzatokat, emellett újra rajzoltuk az állami és az önkormányzati feladatok rendszerét, feladatfinanszírozást és adósságféket vezettünk be. Soha nem látott mértékű hazai fejlesztési forrásokat kaptak a magyar települések, míg a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források folyamatosan bővülnek… Gödöllő helyzetéről érdemes külön is szót ejteni. Az Ön által irányított várostól az állam a 2011 és 2014 között lezajlott adósságkonszolidáció során 7,8 milliárd forint adósságot vállalt át, továbbá az elmúlt tíz évben a hazánknak járó uniós forrásokból közel 33 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a városban. Gödöllő helyi adóbevétele 3,5 milliárd forintot tett ki 2020 novemberéig, ugyanez a mutató 2010-ben még csupán 2,8 milliárd forint volt, így az emelkedés több mint 25%-os. 2020-ban az Ön által vezetett város pénzeszközei 3,6 milliárd forintra rúgtak, ennek teljes egésze kereskedelmi banki számlán volt található, a város továbbá 1,2 milliárd forint állampapír állománnyal is rendelkezik. Mindezek alapján nagy örömmel állapíthatjuk meg, hogy Gödöllő kivételesen jó pénzügyi, gazdasági helyzetben lévő, magas adóerő-képességű város… A járványügyi védekezésből és a terhek elosztásából az egész társadalomnak, a gazdasági élet minden szereplőjének és a magyar államnak – benne a kormányzati és az önkormányzati szektornak – is ki kell vennie a részét. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a baloldali pártok politikai lövészárkokat ásnak az önkormányzatokban. Szomorúan látom, hogy Ön ezen politikai árokásáshoz aktívan hozzájárul. Végezetül, a vitára vonatkozó javaslatát természetesen elfogadom, a vitának nyilvánosnak kell lennie.”

Itt tartunk most, február lévén az már biztos, hogy januárban nem volt vita. Ugyan mindennek megvan a helye és ideje, mégis talán most az emberek fontosabbak, az adót náluk kell hagyni, és nem a hivatalokba önteni, ahol kérdés, hogy milyen fejlesztéseket szolgál, Gödöllőn éppen a városháza építése a legfontosabb ügy.

Természetesen, amint van hírünk a nyilvános vita dátumáról és helyszínéről, beszámolunk Önöknek.

Az eredeti levelezést alább olvashatják:

 Orbán Balázs január 4-én kelt levele:

 Gémesi György levele Orbán Balázsnak:

 Orbán Balázs válasza Gémesi Györgynek:

Legújabb cikkek a Közélet kategóriából

Cserkészet világnapja

A mai napon ünneplik a világ cserkészei a Thinking Dayt, vagyis a cserkészet világnapját. A legnagyobb…

Tadeusz Kościuszko Tábornok

Kétszázötven éve született a világ legismertebb kelet-európai szabadsághőse, a lengyel Tadeusz Kościuszko tábKétszázhetvenöt éve született a…