A magyar elnökség volt az első olyan elnökség, amelynek a feladatait az Európai Unió alapszerződése pontosan rögzíti. A rendezvények többsége vidéken zajlott, hogy a delegációk mozgása ne bénítsa meg Budapest közlekedését; a fő helyszín a Gödöllői Királyi Kastély lovardája és barokk istállója volt, amelyet ezen alkalom miatt újítottak fel, s amely azóta is konferenciák és koncertek páratlan rendezvényhelyszíne.
Az alacsonyabb szintű rendezvényeket tartották budapesti helyszíneken, például a Néprajzi Múzeum aulájában és dísztermében, a Vidékfejlesztési Minisztérium Színháztermében, a Belügyminisztérium Márvány aulájában, a Honvédelmi Minisztérium Stefánia Palotájában, illetve a Budapesti Gazdasági Főiskola Markó utcai épületében.
A szakértői találkozókDebrecenben (agrárminiszteri ülés), Balatonfüreden (távközlési miniszterek konferenciája), néhány nem miniszteri szintű rendezvény is vidéken kerül megrendezésre – például Siófokon, Visegrádon, Pápán, Egerben, Szarvason.
Az előzetes tervekben egy csúcsértekezlet, egy külügyminiszteri értekezlet, a kormány és az Európai Bizottság találkozója mellett 17 informális miniszteri találkozó és 217 miniszteri szintnél alacsonyabb, de magas szintű rendezvény szerepelt. Összesen 35-40 ezer külföldi résztvevő érkezésére számítottak.
Az Európai Unió 27 tagállamának miniszterei közül szinte mindenki megfordult a gödöllői kastélyban az informális tanácskozásokon. Voltak kiemelt biztonsági fokozatú események is, mint például a belügyi-, a honvédelmi- vagy a külügyi tárca vezetőinek találkozóira gondolunk.
A legnagyobb horderejű összejövetel a június 7-én zárult Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) külügyminiszteri értekezlete volt, amit villámcsapás szakított félbe. Pont akkor, amikor Orbán Viktor miniszterelnök szónokolt.