Ami késik, nem múlik? 2022-től jön a súlykorlátozó rendelet

Mint ismert, nagy vihart és városszerte széleskörű felháborodást váltott ki Gémesi György polgármester novemberi ténykedése. Először a helyi adókhoz nyúlt hozzá úgy, hogy megemelte azok némelyikének mértékét, majd egy sosem látott, brutális mértékűnek joggal nevezhető, 76 százalékos parkolási díj emelésről döntött egyszemélyben – élve a rendkívüli jogrend adta lehetőségével. Az óránkénti 250 forintos parkolási díj 440 forintra történő emelésével elértük a budapesti színvonalat.

A jóból is megárt a sok, mondhatnánk, de Gödöllőnek a rosszból sem volt elég, hiszen a polgármester szintén egyszemélyben döntött egy régebbi rendelet életbe léptetéséről. Nevezetesen arról döntött, hogy a korábban még vele együtt szavazókban is ellenérzést kiváltó súlykorlátozó rendeletet életbe lépteti 2021. január 1-jével. A döntés gyakorlatilag minden helyi vállalkozást érintett volna. Vagy a saját, 3 és fél tonnát meghaladó súlyú teherautói miatt, vagy a hozzájuk árut szállító gépjárművek miatt. Az átgondoltnak cseppet sem nevezhető rendelet számos gyakorlati buktatót is magában rejtett. Ugyanis a „túlsúlyos” gépjárművek csak fizetés ellenében hajthattak volna rá a védett utakra, amit előzetesen engedélyeztetni kellett volna. Erre pedig a jegyzőnek nyolc nap állt volna rendelkezésre. Önmagában ez is mutatja a rendelet lehetetlenségét, hiszen egy vidéki, mi több, külföldi kamion honnan tudta volna meg, hogy ez a rendelet egyáltalán létezik és mit, hogyan kell intézni. 

El tudják képzelni, hogy megáll a tiltó táblánál, besétál a hivatalba, ahol kitölti a magyar nyelvű papír alapú (!) dokumentumot? Mindezt a 21. században.

De nem menjünk ilyen messzire! Napjainkban gyakoriak a gyorsfutár szolgálatok, amelyek a weboldalakon vásárolt árut hivatottak kiszállítani felár ellenében. Vajon van ideje engedélykérésre egy futárszolgálatnak, amikor címenként 5-10 perc áll rendelkezésére, hogy letudja a napi penzumot? A sor folytatható.

Természetesen előbb-utóbb mindezt nem más, mint a helyben élők, azaz a gödöllőiek fizették volna meg. Úgy is, ha előzetesen valaki belekalkulálja ezt az árszabásába, és úgy is, ha valaki emiatt nem jön Gödöllőre.

A vállalkozások helyzetét súlytó rendelet persze a munkahelyeket is veszélyeztette volna, sőt, konkrét vállalkozások megszűnéséhez is vezethetett volna. Például: ki mosatja le 17-18 ezer forintért a kamionját, amikor 15 ezer forintért használhatja az útszakaszt? Persze a legkisebb élelmiszerüzletekbe is minimum 3 és fél tonnás autóval szállítanak árut, így könnyen megjósolható, ki fizette volna a végén a számlát…

Külön szót érdemel a rendelet bevezetés körülményeinek városi kommunikációja. A polgármester szerint vállalkozókkal történő konszenzusos megállapodás alapján jött létre a díjszabás. Szerkesztőségünk információi szerint csupán néhány vállalkozót hívtak meg a megbeszélésre, így a széles körű tájékoztatás és elfogadtatásról szó nincs.

Ami pedig a konszenzust illeti, bennfentesek állítása szerint a szűk körű találkozó a hangos szavaktól sem volt mentes.

Gémesi György alpolgármestere, Bajkó Norbert (akinek a vállára rakta a súlyt a rendelet kommunikálásával) állítása szerint a „súlyrendelet” mintegy 60 millió forintot hozott volna a költségvetésnek. Hogy ez sok vagy kevés egy 8 milliárd forintos költségvetéssel bíró városnak, ki-ki döntse el.

Az biztos, hogy a szállodaperben megszületett jogerős ítélet alapján fizetendő 675 millió forint egytizedére sem elegendő.

A polgármester törekvéseit a kormány rendeleti úton törte le, hiszen minden, 2020. október vége után hozott adó- és díjemelési rendeleteket annulálta. 2021. december 31-ig tilos emelni ezeket a tételeket.

A történet itt nem ér véget, s szinte biztos, hogy idén hallunk még erről az ügyről. Gémesi György december 30-án – szintén egyszemélyben – a rendelet bevezetésének határidejét 2022. január 1-jére módosította…