Nem én vagyok a fontos, hanem a másik, ez karácsony üzenete is

Bő egy évvel a választások után eljön az első számadás ideje is. Ennek kapcsán beszélgettünk Kolozs Csaba önkormányzati képviselővel, volt polgármester-jelölttel.

14 hónap sok idő? Akkor kezdődött a közéleti szerepvállalása.

Számomra a közért való tenni akarás nem abban merül ki, hogy valaki önkormányzati képviselővé válik. Ugyanakkor a gödöllőiek jelentős része úgy gondolta, hogy itt az ideje a változásnak, és megbízott a város megújításával, ami sok munka, és 14 hónap alatt közösen sokat is léptünk előre.

Mi a motivációja?

Egy szóval: Gödöllő. Édesanyámtól tanultam gyermekként, hogy ha valamit kapunk, akkor azt ne csak megköszönjük, hanem az életünk során valamilyen módon próbáljuk meg vissza is adni. Az elmúlt két évtizedben a jó Isten kegyelméből sokat kaptam, így édesanyám intő szavai visszacsengenek a fülemben. Amikor ennek eljött az ideje, főleg a közösségünk fiataljainak segítésére, támogatására gondoltam, és ez magával hozta, hogy ma már az egész városra kötelességem odafigyelni, a támogatóinkkal együtt.

Sok barátra tett szert az elmúlt időszakban?

Meglepett, hogy sokan csatlakoznak hozzánk a változás reményében. Főként fiatalok, akiknek fontos a jövőjük, ez nagy dolog a mai világban. De a tapasztalatot és a bölcsességet nyújtó idősebb korosztály is a közösségünk része. Több vállalkozó is támogatja törekvéseinket, látják, hogy van tervünk és koncepciónk, nem csupán sodródunk az árral.

Jó ötlet volt ringbe szállni?

Ez nem ötlet, hanem kötelesség kérdése. Ha azt látom, hogy a városom rossz irányba halad és a gödöllői közösség megbíz azzal, hogy változtassunk ezen, mert a mostani városirányítás megfáradt, akkor ez egy olyan megbízatás, amelyet végre kell hajtani. Ez a szülővárosom,  a gödöllőiek képviselete komoly és megtisztelő feladat.

Nehéz volt a ciklus első éve?

Sok tapasztalatot hordoz magában, de összességében pozitív az eredmény, hiszen döntési jogkör nélkül, ellenzékből is sikerült tenni például azért, hogy 20 év ígéret után valóban legyen majd M3-as autópálya lehajtó, ami az elkerülő út első szakasza. Nem szeretném átpolitizálni, hiszen a sikereket szerényen kell értékelni, de míg politikai ellenfeleink aláírást gyűjtöttek ezért a kampányban, addig mi tárgyalásokat folytattunk ennek érdekében, pedig még nem tudhattuk, hogy mit hoz a jövő.

Csak csettintenek, és jön a pénz?

Szó nincs erről. Látja a kormány is, a gödöllőiek változást akarnak, és lehet azért lobbizni, hogy a város is tegyen hozzá a fejlődés érdekében. De ha nincs erre hajlandóság, akkor sem esünk kétségbe. Korrekt hozzáállás és kompromisszumok, tárgyalások kellenek a sikerhez. Ehhez nem kell a felelősség és kompetencia nélküli tanácsnoki poszt.

Mi tesszük a dolgunkat, és ellenzékből sem hagyjuk, hogy Gödöllő behozhatatlan hátrányokat szenvedjen el a városvezetés öncélú és átlátszó politikai játszmái miatt.

Mondhatjuk, Önök megvalósítják azt, amire a lokálpatrióták kérték a lakosság szignóját?

Így is lehet fogalmazni, bizonyos szemüvegen át nézve így látszik. De inkább a közért szeretnénk tenni. A személyes érdekek és a klientúra fenntartása nem lehet egy közösség és a város szolgálatának középpontjában.

Az előterjesztések 90 százalékát megszavaztuk, soha nem tettünk keresztbe, ha az intézményeink működéséről volt szó, mivel azok a gödöllői embereket szolgálják.

De a tény, hogy van egy erős ellenzéki képviselet, már eleve féket jelent a város vezetésének. A választások előtt a barátok, közeli ismerősök próbáltak szeretettel tükröt tartani a város első emberének és csapatának. Nem foglalkoztak velük, többségük mára nem kívánt személy lett. Mi ugyanezt tesszük, de már közéleti szinten, amire kénytelenek reagálni.

Például?

Ha a városban élő polgárok számára fontos sport ügyét nézzük, szembeötlő, hogy évekig nem valósultak meg a beruházások. Csak ígéreteket kaptak a szakosztályvezetők, többen féltek, hogy kicsúsznak a TAO elköltési időből, vagy épp a szakszövetség támogatását nem élvezik évek múltán, mert nem történik semmi. Majd jött 2019 ősze és az idei évben elindultak az építkezések, igaz, „profi” kommunikációs gépezettel, mondván, hogy hiszen ők ezt akarták évekkel ezelőtt is, csak persze a milliárdos kötvényekhez és a számlán tartott pénzekhez eddig nem akartak hozzányúlni. A lényeg, hogy a cél végül megvalósul, és a sportolni vágyó gödöllőiek végre jól járnak.

Ennyi lenne az egész?

Az is szembetűnő, hogy a városvezetéshez közelállók által bérelt önkormányzati lakások díja hirtelen 2019. év végétől érte el a piaci szintet, előtte harmad- és féláron jutottak hozzá.

Nem érdekel minket az egyéni politikai érdekeket kisajátító kommunikáció, mert nekünk csak Gödöllő számít, és ez a valódi szolgálat lényege. Célunk, hogy a város legyen a gödöllői emberekért, és ne fordítva, ezért küzdünk a jövőben is.

Akkor ki ellen harcol a városvezetés? Civilként legalábbis egyfajta szembenállást látunk kívülről.

Polgármester úr és stábja folyamatosan politikai irányba tereli a közhangulatot Gödöllőn, de mi ebben nem vagyunk partnerek.

Ő harcol a magyar kormánnyal, gyakorlatilag beszállt a 2022-es választás előkampányába, miközben az a kommunikáció, hogy számára csak Gödöllő a fontos. Felütötte a fejét stábjában a gyűlölet és a hazugság kommunikálása, főleg a közösségi médiában, állandóan provokálják a közösségünket, sok embernek kinyílt a bicska a zsebében. A válaszunk erre az, hogy helyette a közösséggel foglalkozunk, és nem reagálunk a provokációkra. Tudjuk, hogy ez nem könnyű, de mi most a város jövőjét alapozzuk meg a sok apró munkával. Nem hagyhatjuk, hogy erről az útról letérítsenek. A gödöllőieknek biztosan nem az acsarkodás kell, számunkra pedig a hatalom szeretete visszatetsző, sokkal inkább a szeretet hatalma a fontos.

Ez utóbbi különbözteti meg a két oldalt?

Nem szeretem ezt a szót használni, mindenki Gödöllő oldalán szeretne dolgozni, inkább nézetbeli, gondolkodásbeli különbségekről beszélek. Tény, a szeretet alapú hatalom a másiknak akar jót, míg a hatalomhoz ragaszkodás pejoratív értelmet ad a szeretetnek és nem mindig a másik javára cselekszik.

Van erre konkrét példa az idei évből?

Több olyan döntés született, amire az volt a polgármester úr kommunikációja, hogy a kormány kivérezteti az önkormányzatokat. A parkolás díját megemeli 76 %-kal, mert a kormány idén nem engedte beszedni a parkolás összegét veszélyhelyzetkor. Az, hogy a kormány elveszi, túlzás, valójában az embereknél hagyja a pénzt. Közben a város megemeli a díjat, extra terhet vet ki februártól a gödöllői polgárokra, amelyet nem von majd vissza, de a saját beruházásait folytatja. Az adókat eleve nem kell emelni, mert az intézményi normatív állami támogatások megérkeznek. Egy politikai játék szemtanúi vagyunk: támadjuk a kormányt, féltjük az önkormányzatokat, miközben a költségvetési egyensúly rendben van. Arról nem beszélve, hogy a város még most is haszonélvezője a hat évvel ezelőtti, közel nyolcmilliárd forintos adósság konszolidációnak. Ez nem egy objektív, politikamentes, csak a gödöllői emberekért dolgozó városvezető képét mutatja.

Mely döntést tartja a legrosszabbnak?

Egyértelműen az 1,3 milliárd forintos városháza bővítést. Biztos, hogy az összeg nem áll meg itt. Óriási összeget emésztett fel az idáig vezető téves út, a vagyonvesztésről nem is beszélve.

A legjobban az fáj, hogy olyan pénzügyi kötelezettségei lesznek a városnak, amelyek hosszú évekre korlátozzák a város lehetséges fejlődését. Most arra van szükség, hogy egy valóban szolgáltató önkormányzat legyen. Komoly pandémia van, sokan sajnos személyes tapasztalattal is rendelkeznek a koronavírusról, és annak hatásairól. Ilyenkor minden erővel arra kellene koncentrálni, hogy a bajban lévőket megsegítsük, hisz ez a közösség érdeke. Például az adók emelése helyett annak mérséklésével vagy felfüggesztésével. Sok családnak megkönnyebbülést jelentene például a kommunális adó elengedése. Érthetetlen, hogy miért nincs ezirányú jóakarat és belátás a városvezetésben.

Pedig az önkormányzati rendszer az eddiginél több forrást kapott, az állam kárpótolta, nem?

Igen, így ennek megfelelően korrigálni kellett a számokat és mindenre jutott pénz. Közben olyan állami gigaprojekteknek lehetünk majd élvezői, mint az uszoda és a vasútfelújítás, de a hamarosan épülő jégcsarnok vagy a Református Líceum fejlesztése is jó hír, hogy csak a jelentősebbeket említsem.

Akkor miért kongatják a vészharangokat?

Megkezdődött a 2022-es országgyűlési kampány. Csak tudja, hogy ha az embernek családja, gyermekei vannak, akkor nem azt mondja, hogy először apunak kell egy luxusautó, de utána lesz pénz mindenre. Először magán húzza meg a nadrágszíjat, helyére teszi a prioritásokat.

Nem én vagyok a fontos, hanem a másik, ez karácsony üzenete is. Nem lehet mindent politikai síkra terelni és félrevezetni harmincezer embert, mert egy városvezetőnek tervei vannak a politikában.

Sok sikert kívánok neki, ha ezt gondolja a legfontosabbnak, de aki bort iszik, az gondoljon a másikra is, ne csak ő érezze jól magát. Persze számolni kell a következményekkel is, mert a magyar ember okos és igazságszerető.

Mit hoz a jövő?

Racionális ember vagyok és tudom, hogy döntési jogkör nélkül nagyon kemény úton lehet csak csodákat elérni. Az utat folytatni kell, kihívásokkal teli időszakok jönnek, nem engedhetjük, hogy a városvezetés önmaga fenntartásáért további terhet, adókat és az életet megnehezítő döntéseket hozzon a gödöllőiek kárára, ahogy eddig tette. Fel kell vállalni a konfliktusokat, és nem megalkudni olyan döntésekkel, amelyek nem a gödöllőiek érdekeit helyezik előtérbe. Tudom, hogy képesek leszünk végigvinni közös ügyünket, a célunk egy sokkal élhetőbb Gödöllő, mert erre szövetkeztünk a város lakóival. Karácsony közeledtével csak azt üzenem, hogy a gyűlöletre mindig szeretet lesz a válaszunk.

(szerkesztőség)