S hogy miért éppen ezen a napon?
Nem nehéz kitalálni, hiszen ezen a napon született Kodály Zoltán, akinek köszönhetjük a világon széles körben elterjedt zeneoktatási programot, a Kodály-módszert – és mint zeneszerző, minden korosztály és minden kórusfajta számára írott kiváló kórusműveit.
Így tehát mindig megemlékezünk tanító „Mesterünkről”, és bemutatjuk legjobb kórusainkat,amelyeknek felkészültsége elérhetetlen lett volna módszere és művei nélkül.
Sokan nem is gondolunk rá, milyen színes világ a kóruséneklés.
Kicsinyek kórusa, gyermekkarok, leánykarok, ifjúsági kórusok, kamara kórusok, nőikarok, férfikarok, felnőtt vegyeskarok – mindegyik más hangzással, más műsorral, megjelenéssel.
Bár a mai korban, amikor az „én” sikere, teljesítménye erőteljesen előtérbe került, és a csoportos siker elsősorban a sportban jelent kiemelt örömet, elismerést, sokkal nehezebb a kóruséneklésre bírni gyereket, felnőttet egyaránt. Hiszen sok energiát kell belefektetni, rendszeresen kell próbára járni, hosszú időbe telik a betanulás. A végén viszont ott a siker, úgy a saját belső élmény, mint a közönség fogadtatása.
Városunkban is igen színes a kép. Számos iskolai kórus van, kicsinyek kórusától, osztály kamara kórusokon át a nagy kórusig. Szép eredményeket is érnek el a KÓTA minősítő hangversenyein. Emlékezetesek karácsonyi, ünnepi hangversenyeik is. A Chopin Zeneiskolában is működik kórus – ez a zeneiskolákban viszonylag szokatlan –, amely szükség szerint a városi zenei életben is szerepet kap. A Cibri Énekegyüttes a népzenei hagyományt tartja fenn.
Jelentős színfolt a város kulturális életében az egyházi kórusok működése. Itt új elnevezéssel is találkozunk, az úgynevezett schola (szkóla)- kórussal. Ezek a gyerekekből vagy például a Szentháromság templomban férfiakból álló csoportok kifejezetten az Istentiszteleteken szolgálnak. A szent cselekményhez szorosan kapcsolódó szövegű egy- és többszólamú énekeket, imákat szólaltatnak meg. Gyerek csoport a Szentháromság templomban, a Máriabesnyői Bazilikában és a Premontrei templomban működik.
Ugyanakkor a baptista, evangélikus, katolikus, református gyülekezeteknek felnőtt kórusuk is van, ezek részben „szolgálnak”, részben a főbb ünnepeken tartanak egyházzenei áhítatot, Isten dicsőítést.
A város két „húzó” csoportja a Cavaletta Nőikar és a Gödöllői Városi Vegyeskar. Számos kórus-koncertet adnak évente, de a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral is együtt dolgoznak, akár Schubert, vagy Liszt miséjére akár Gémesi Gergely: A mennyek kapuja oratóriumának ősbemutatójára gondolunk. A két kórus közösen szólaltatta meg Mozart: Requiemjét és Orff: Carmina Burana részleteit is. Mindkét együttes több évtizede működik és a városi hangverseny élet állandó résztvevői.
Sajnos, a 2020-as év sok nehézséget hozott mindennapjainkra. Számos hangverseny elmaradt, és az éneklés öröme bizony minden énekesnek nagyon hiányzik.
A karantén főleg a közösségi életet bénítja meg. Az együtt zenélés, a közös munka élménye szinte pótolhatatlan. Bár a Gödöllői Városi Vegyeskarnak készült egyénileg felénekelt „karantén” dala, de mennyire más volt ugyanez a Református Líceum udvarán „élőben”…
Programjaikat meghatározza, hogy a város három együttese jubilál: a Gödöllői Vegyeskar 50, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar 40, a Cavaletta Nőikar 30 éve alakult meg.
A Cavaletta Nőikar jubileumi hangversenye, majd Liszt Ferenc Koronázási miséje, illetve augusztusban Beethoven C-dúr miséje elhangozhatott a Vegyeskar és a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral közösen. Nagyon várják az újrakezdés idejét és remélik, néhány hónap múlva újra sok élményt tudnak nyújtani a zenét szerető közönségnek.
Pechan Kornél
