Mind az épületekre, mind a közvetlen környezetükre a zsúfoltság jellemző, szűkek a közlekedők, az erkélyek, kevés a tárolóhely, parkolóhely, kicsi a házhoz tartozó zöld terület. Nincsen, illetve csekély a lehetőség lakáson belüli tárolásra, ezért a tárolás kitüremkedik a lépcsőházba, valamint az erkélyre, loggiára; a korábbi kötelezően létesült közös tárolók megszűntek, vagy azokat egyéb célokra hasznosították. A lakások szűkössége miatt a bezártság különösen nehezen elviselhető. A kijárási korlátozások közepette a szabad levegőnek, a napsütés közvetlen élvezetének lehetetlensége valódi hiányként jelenik meg. Ezen a helyzeten a lakásokhoz tartozó erkélyek, loggiák nagymértékben enyhíthetnek.
A lakótelepek kialakításáról és az itt kialakult életmódról elmondhatjuk, hogy csak a lakást érzik a tulajdonosok magukénak. Ez számos hátránnyal jár, főleg akkor, amikor a bezártság egyfajta kényszer. Ha kapcsolatot teremtenek az erkélyen, a lépcsőházban, a ház körüli kertben, akkor megismerik egymást a szomszédok, a környező házakban lakók és megannyi együttműködési lehetőség alakul ki, kezdve azzal, hogy az egyik bevásárol a másiknak, odáig, hogy a gyerekek csapatára felváltva vigyáznak családok. Az elmagányosodás önmagában is súlyos probléma, de ha máshova nem lehet menni, akkor a ház elé még ki lehet ülni a kiskertbe beszélgetni, a szomszéd néni kenyere, sütije pedig jól esik, ha a pékségbe sem jut el az ember. Ezek a pénzben nem mérhető társadalmi hasznok felértékelődnek akkor, amikor mindenki nehéz helyzetben van.
Ennek a problémának egyik enyhítési lehetősége egyben jelentős értéknövekedéssel is bír. Az erkély, amely átmenet a magánterület és a közterület között, lehetőséget ad arra, hogy kint legyünk, kapcsolatot teremtsünk a külvilággal. Megnöveli a lakóteret és megfelelő védettség esetén ellenőrizhető gyermekjátszóteret biztosít a szabadban, akár egy gyermekmedence is kihelyezhető. Pihenéshez, kiüléshez, alváshoz, olvasáshoz, közös étkezéshez, de ruhaszárításhoz is használhatjuk a szabad teret. Növénytelepítésre is alkalmasak az erkélyek a mellvéden, de akár balkonkert, sőt kisebb konyhakert is létesíthető rajtuk (pl. fűszerkert, gyógynövénykert kis helyet igényel).
Jó tájolás szükséges a napsütés, a jó kilátás szemszögéből. A lakó-, dolgozó-, hálószobából nyílóan célszerű kialakítani. A kényelmes nagyság, többcélú használhatóság, a belátás, a zajhatás, és időjárási behatás elleni védettséget biztosítani kell. Az erkélyek a homlokzatra utólag is ráépíthetők, illetve rászerelhetők, függeszthetők (ld. rimaszombati példa 2014-ből). A homlokzati paneleken – mivel ezek nem teherhordók – erkélyajtót lehet kialakítani a mellvéd kibontásával. A legegyszerűbb megoldás az acélszerkezetű erkély felfüggesztése a homlokzatra. Célszerű a könnyed kialakítás, viszont fontos szempont a legalább részben tömör mellvéd létesítése a szélvédettség érdekében.
Érdemes elgondolkodni azon, hogyan építsünk utólag erkélyeket a panellakásokhoz, és nemcsak a járványra gondolva! Egy-egy lakóközösség egységes tervek alapján készíthet erkélyekkel felszerelt, egyedivé varázsolt homlokzatot, ezzel a lakások használhatóságát nagyban növelhetik! Az erkélyes lakások kelendőbbek, drágábban értékesíthetők, mint az erkély nélküliek, ugyanakkor nem terheli meg annyira a családi kasszát a kialakítása, így a jelen tanulmányban vázolt beruházásra nagyobb hajlandóság várható a tulajdonosok részéről. Ezzel nem csak az itt lakók élettere nő meg, nem csak a kapcsolatuk lehet jobb a külvilággal, de egyben az épületek homlokzata megszépül, az árnyékolások megvalósulhat egy zöld fallal, a növények telepítésével a klímára is hatással lehetünk, így az egész lakótelep egy barátságosabb, élhetőbb hely lehet, kevés ráfordítással. Ezt a hajlandóságot kellene felébreszteni és állami/önkormányzati támogatással motiválni.
A másik lehetőség még ekkora pénzbeli erőforrást sem igényel, csupán az önkormányzatok és a társasházak lakóinak összefogását. A lakóépületek körüli közterületet a házakhoz rendelve, kis kerítéssel leválasztva lehetősége nyílna az itt lakóknak a környezetük szebbé, barátságosabbá tételére, akár kis kert vagy közös sütögető hely, saját homokozó, stb kialakítására. Sok helyen ez a nélkül is megtörténik, hogy a körzetület a házé lenne és gyönyörű példákat látni, azonban szervezetten, tömegesen lenne szükség és igény erre.
Számos jó külföldi példa áll rendelkezésre mintául az erkélyek, homlokzat utólagos megépítésére. Ezek közül csak egyet említve, Cité du Grand Parc, Bordeaux, Franciaország:
Télikerteket és erkélyeket építettek kívülről az épületekre, melyek az alapterület megnövelése mellett lehetőséget adnak arra, hogy több fényt és jobb kilátást élvezhessenek az itt élők.
Bordeaux panorámája egyedi, eddig nem látott módon tárul elénk ebből a magasságból, ugyanakkor gazdaságos és fenntartható lakásokat eredményezett a felújítás. A projekt általános gazdaságossága azon a választáson alapul, hogy átalakítja a meglévő épületet anélkül, hogy fontos beavatkozásokat hajtana végre a tartószerkezeten. A meglévő ablakokat nagy üvegezett tolóajtók helyettesítik, amelyek a ház minden helyiségét összekapcsolják a téli kerttel. Ez a gazdasági megközelítés lehetővé teszi az erőforrások nagyvonalú kiterjesztésekre történő koncentrálását, amelyek kulcsfontosságúak a lakások minőségének és méretének javításában. Ezek az átalakítások kiszélesítik a felhasználási lehetőségeket és a lakótelepen belüli mobilitást, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a lakók saját szabadtéri térrel rendelkezzenek.
A hazai építész társadalom érdeklődését is felkeltette a téma, kezdi áthatni a szakembereket az a felismerés, hogy nem csak nagy a épületek, parkok stb. tervezése és kivitelezése lehet szép és hasznos feladat. Amennyiben elkészül 4-5 típusterv, annak alapján a fővárosban lévő lakótelepeket tömegesen lehetne megújítani, ez költséghatékonyabb is lenne, mint a mostanában zajló, egyes lakóházak részleges felújításai.
A finanszírozás a közös terherviselés elvén alapulva, elképzelhető pl. 20%-os önerő mellé az önkormányzat lehetőségeihez mérten adhatna 20% visszatérítendő, kamatmentes hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, 20% állami támogatás mellett így 40% piaci hitelt kellene felvenni, melyet akár az MNB nyújthatna kedvezményes, hosszú lejáratú konstrukcióban.
(BM)
