/

A hagyomány folytatódik – Egyesületek Gödöllőn a két világháború között

1919 őszén visszaállították a dualizmusban érvényben lévő egyesülési jogot, amely különösen az egyesületek számára biztosított szabad mozgásteret mindennapi működésükhöz. A későbbi szigorítások ellenére is fokozatosan nőtt az egyesületek száma, amelyek a teljes társadalmat meg tudták szólítani az elittől a legalsóbb rétegig.

A szervezeti hierarchia tetején a Nemzeti Casino állt, míg a legalján a városi munkásság és parasztság különböző egyesületei. A két világháború közötti időszakban Gödöllőn virágzott az egyesületi élet, hiszen több tucat bejegyzett egyesület létezett a településen. Ezek az egyesületek voltak a civil, valamint a társasági élet központjai, és egytől egyig más-más funkcióval bírtak. A most létrejött egyesületünk is ezeknek a csoportosulásoknak a szerves folytatása, gyakorlatilag egy helyen tömöríti a múlt civil egyesületeit: célunk a közösségért való önzetlen munka, a rászorulók felkarolása, a tehetségek gondozása, egyetemes értékek közvetítése és nem utolsósorban a közösségben való szórakozás is.

A Grassalkovich-család háromgenerációs története után az állam a kiegyezést követően visszavásárolta, és Ferenc József, illetve Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta az egész területet a kastéllyal egyetemben. Emiatt a település hatalmas fejlődésnek indult, kiépült a vasútvonal, és 1911-től HÉV-vonal is összekötötte Budapesttel a települést, aminek nagyon nagy hatása lesz az itt működő egyesületek életére. 

Az 1930-as népszámlálás szerint 11 258 fős volt Gödöllő népessége, amelyből 7070 katolikus, 2992 református, 505 evangélikus, és 320 izraelita vallású volt.  Gödöllőn, akárcsak az egész országban, a két világháború között virágzott az egyesületi élet. Az egyesületekről szóló hírek és információk kimeríthetetlen tárháza a Gödöllői Hírlap, valamint a Gödöllő és Vidéke. Röviden minden jelentősebb egyesületet számba veszek. A gödöllői egyesületek tagjai, valamint az általam sokat kutatott 44. Rákóczi Cserkészcsapat és Mária Kongregáció vezetői és tagjai között sokszor igen nagy átfedést figyelhetünk meg. 

Az első egyesület, amelyről szót kell ejteni, a gödöllői járási Közművelődési Egyesület, amely azt jelölte meg céljaként, hogy a Gödöllőn és annak környékén élő keresztény, nemzeti gondolkodású embereket egy táborba gyűjtse. Állandó összejöveteleket tartottak, ahol a legkülönbözőbb témákról tartottak előadásokat. Ami számunkra azonban mindezeknél még fontosabb, hogy céljukként említik meg a levente egyesületek felállítását, illetve a cserkészcsapatok létesítését és támogatását. A Közművelődési Egyesületnek 400 tagja volt, és érdekes nevet találunk a társelnökök között, ugyanis Stuhlmann Patrik – aki több mint tíz éven keresztül igazgatója volt a Premontrei Szent Norbert Reálgimnáziumnak – is a társelnökök közt szerepelt. Ugyancsak tag volt dr. Endre László  is, akinek a későbbiekben még fontos szerepe lesz Gödöllő életében is. 

Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége

1929-ben megalakult a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Gödöllőn is. Az egyesület ugyancsak nemzeti jellegű, és munkásságuk része az előadások tartása, emellett a különböző ifjúsági egyesületek és a szociálisan rászorulók támogatása is. Ugyancsak 400 tagja volt ennek az egyesületnek, és közöttük megtalálhatjuk a már említett Endre László feleségét is. Dr. Buczkó Emil, a Premontrei Szent Norbert Reálgimnázium tanára és a rend tagja volt az egyesület titkára.

A Gödöllői Kaszinó 1870-ben alakult meg, és 1930-ban alapították újra, ugyanis ezt megelőzően egy időre megszűnt. A kaszinó kifejezetten Gödöllő értelmiségi tagjait várta a soraiba, akiknek különböző társasági programokat rendeztek, ahol eszmecserét folytathattak.

A Pro Integritate ifjúsági egyesület tagjai elsődlegesen egyetemi és főiskolai hallgatók voltak, akik előadásaik és összejöveteleik során a kor problémáit, politikai és tudományos helyzetét vették górcső alá.

Az Öreghegyi Társaság egyfajta városszépítő egyesületnek tekinthető, amely támogatta az utak felújítását, és a villanyvilágítás bevezetése is az egyesülethez kötődik. Ezen kívül az Öreghegyi Társaság alapította meg a Blaha Lujza strandfürdőt is.

Gödöllőn a Premontrei Szent Norbert Reálgimnáziumban tevékenykedett 44. Rákóczi Cserkészcsapaton kívül működött még számos más csapat is, mint a 821. Kálmán Herceg, 802. Szent Korona, 943. Ráday Pál cserkészcsapatok. Rajtuk kívül azonban a lánycserkészet megalakulása után több lány cserkészcsapat is volt Gödöllőn.

A fent említett egyesületeken kívül még több tucat működött Gödöllőn, amelyek közül a jelentősebbeket felsorolásszerűen fontosnak tartom közölni: MOVE, Nőegylet, Nemzeti Phalanx, Kerékpár Egyesület, Gödöllői Besnyői Népkönyvtár Egyesület, Magyar Motorkerékpározók Egyesülete, József királyi herceg Szanatórium Egyesület, Betegsegélyező Egyesület, Leányegylet, Kereskedelmi Egyesület, Gödöllői Nyaralók Egyesülete, Levente intézmény. 

Az egyesületek a XX. század első felében alapvetően olyan egyetemes értékeket szerettek volna közvetíteni, amelyek még általánosak voltak, így a történelmi egyházak erkölcsisége, a hazaszeretet és nemzeti eszme olyan erőt kölcsönöztek a társadalomnak, amely a trianoni trauma után is biztonságot sugárzott.

Wisznovszky Tamás
 Szövetségben a Gödöllőiekért Egyesület