Kilenc évvel ezelőtt meséltem Gergő barátomnak, hogy éppen Gödöllőre költözöm. Viccesen azt válaszolta: részvétem! Kiderült, hogy egy évig ő is lakott itt, de végül nem bírta elviselni a szerinte értelmetlen és kisvároshoz képest indokolatlan dugókat. Ha belegondolok, érdemben azóta sem változott a helyzet: annak ellenére, hogy két autópálya viheti ki a városból az autókat, és alig néhány ezer munkahely van a belvárosban (Pesten vannak utcák, ahol több ember dolgozik, mint egész Gödöllőn), az autós közlekedés ma is egy dráma.
A dugóknak számos hátránya van, melyek mind megérik, hogy harcoljunk ellenük. Az autók szennyezik a levegőt, és a zajterhelés is káros. Az embereknek a szabadideje és az alvásideje is csökken a dugóban töltött idővel. Az álló kocsisor pedig akkor is növeli a stresszt annak minden káros fizikai és társas hatásával, ha egyébként időben vagyunk, és nem fogunk elkésni.
Ezért tegyük fel a kérdést: amíg a politika adós az infrastrukturális megoldással, hogyan segíthet a technológia?
A válasz a szakmai sajtó rövid böngészése után három kategóriára bontható:
- hamarabb parkoljunk
- többen üljünk egy autóban
- autó helyett használjuk a közösségi közlekedést
Ebben a számban a parkolás okos megoldásaival foglalkozom, a másik két lehetőséget pedig a következő számban mutatom be.
A parkolás súlya a dugókban
A kutatások szerint egy város napközbeni autóforgalmának 20-40%-a épp parkolóhelyet keres. Megdöbbentő, igaz? Ha városunkat egy tündér hirtelen ideálissá varázsolná, és minden parkolni kívánó ember keresgélés nélkül egyből a majdani parkolóhelyére hajthatna, jelentősen csökkenne a forgalom.
Új parkolóhelyek bevonása
Erre a problémára sok cég is felfigyelt. Egy részük a parkolóhelyek számának növelését és a foglalhatóságot tűzte ki célul.
A magyar PARKL segítségével például nem csak a parkolóházak és -udvarok szabad helyeit látják az autósok, hanem akár társasházak is kiadhatják időszakonként az üres helyeiket. A technológia a kényelmünket is szolgálja: az autós a kormány mögül is felnyithatja a sorompót az applikációból, és kihajtáskor a fizetést is intézheti a mobiljával. Hasznos volna ennek a lehetőségnek a helyi népszerűsítése mind a mélygarázsok és társasházi udvarok, mind az autósok körében.
A parkolókeresés rövidíthető
Más cégek a közterületekre fókuszálnak. A német Clevercity lámpaoszlopra szerelt kamerával figyeli, mely helyeken nem áll autó. A telekommunikációs cégek a „dolgok internete” (Internet of Things) technológiát használják, és burkolatba épített szenzorral figyelik az üres helyeket.
Ezek az adatok egy adatbázisban folyamatosan frissülnek, és az autós számára elérhetőek térképes formában egy városi applikációban (ha van), a mobilban beépített térképen, vagy a telekommunikációs cég alkalmazásában. Ezeken a felületeken azután akár a fizetés is megoldható, és lehetőségként a helyi lakos számára biztosított kedvezmény is felmerül.
Budapesten és Székesfehérváron például a Telekom és a Vodafone, Szentendrén a ZTE épített ki ilyen rendszert. Az V. kerületi polgármester becslése szerint például, ha minden 10. autós használja a rendszert, az évi 5 ezer órával, illetve 10 ezer literrel csökkenti az autóforgalmat.
A következő cikkemben folytatom a másik két technológiai lehetőséggel: a közös autóhasználattal, valamint az autók helyett használható új eszközökkel.
-szem-
