Azóta eltelt három évtized. Ma már – dacára annak, hogy a választók kevesebb, mint fele szavazott neki bizalmat – meg sem fordulna a fentiekben megfogalmazott gondolat a fejében.
Sőt, inkább a régi elveket hátrahagyva Gémesi bármilyen kompromisszum árán is ragaszkodik a székéhez.
A politikában eltöltött hosszú időt erényként szokás eladni a népnek. De kínosan ügyelni kell arra, hogy a voksoláskor a többség ne szembesüljön a kettős mércével, ami a demokrácia-felfogás egyik sajátos, de létező eleme. Az utóbbi napok gödöllői történéseiből szépen levezethető ez a folyamat.
A helyi képviselőtestület október 22-i ülésén – miután az ellenzéki képviselőcsoport tagjai a 14 tárgyalt napirendből 13-at támogattak – az egyebek napirendi pont tárgyalása során Török Sándor önkormányzati képviselő azt tudakolta, mikor lát a polgármester lehetőséget arra, hogy a tavalyi önkormányzati választásokig bevett gyakorlat szerint valamennyi (értsd: nem csak lokálpatrióta klubos) területi képviselő részt vehessen az újszülöttek személyes köszöntésében, amely a családoknak személyesen átadott 20 ezer forintot és az újszülött nevére kiállított oklevelet jelenti.
Gémesi határozott választ adott, amikor úgy fogalmazott: minden az együttműködési szándék függvénye. Azt nem fejtette ki, hogy kivel és milyen feltételekkel kell(ene) együttműködni…
Gödöllő első embere ezzel igencsak ingoványos talajra lépett. Főként azért, mert az együttműködési szándék gyakorlását valójában csak mintegy másfél évig, 2002 őszétől 2004 februárjáig kellett a repertoárjában szerepeltetnie, mivel ezen időszakban szavazategyenlőség volt a gödöllői testületben.
Egy kicsit tavaly ősszel is kényelmetlen helyzetbe került, de a gödöllői polgárok pénzéből finanszírozott alpolgármesteri poszt felajánlásával Bajkó Nórbertnek még az alakuló ülés előtt kihúzta magát a szorításból.
Ezt leszámítva diktált, és szavazattöbbségével rendre megoldotta akarata érvényre jut(tat)ását. S ha már az együttműködési szándék értelmezésénél tartunk, fel kell idézni azt a szeptemberi „kompromisszumot”, amit olyan feltételhez kötöttek a polgármesterhez hű képviselők, hogy a város csak abban az esetben biztosítsa a 20 millió forintot a kiemelt kormányzati beruházásként épülő uszoda közúti kapcsolódásához, ha a beruházó a körforgalmat építi meg.
Péterfi Gábor önkormányzati képviselő a legutóbbi testületi ülésen megdöbbenését fejezte ki a közösségi médiában megjelent azon bejegyzés miatt, amit
Gémesi György kabinetfőnöke, L. Péterfi Csaba tett a „mesekönyv-botránnyal” kapcsolatosan. Gémesi munkatársa ezt írta: „Le kéne darálni azokat a mesekönyveket, amiket egykor ez a Dúró Dóra olvasott. Nehogy a jövő generációja olyan beteg legyen, mint ő.”
Gémesi két kérdést is kapott. Részben azt, mi a véleménye arról, hogy a város kommunikációs igazgatója könyvek ledarálására szólít fel, részben pedig azt, egyetért-e azzal, hogy a magyar népmeséktől kell féltenünk a gödöllői gyerekeket.
Túl azon, hogy a polgármester a válaszában a szólásszabadságra hivatkozott, azzal hárított, hogy nem engedi a városban a pártpolitizálást.
Kérdés, hogy kabinetfőnökére nem vonatkozik-e ugyanez? Mindezek fényében érdemes felidézni, hogy
- Gémesi György 1994 és 1996 között az MDF alelnöke,
- majd 1996 és 2000 között ügyvezető elnöke volt,
illetve 2017 tavaszától három éven át az általa (is) alapított Új Kezdet nevű párt elnökeként az LMP-vel közösen mérettette meg magát az országgyűlési választáson, - s nemrég örömmel jelentette be, hogy az Új Kezdet színeiben mandátumhoz jutott országgyűlési képviselő Gödöllő központjában irodát nyit.
Új Kezdetes ambícióit a város március 15-i rendezvényein propagálta: 2016-ban az önkormányzat által fenntartott Művészetek Háza épületének konferenciatermét, egy évvel később pedig a mára ledózerolt régi városháza épületét használta díszletként.
Mindenki életében van – legalább – egy olyan személy, akinek a szavára ad. Így jött képbe egyik ismerősöm mondata, miszerint, ha meg akarod érteni a politikai döntések lényegét, vagy a (köz)pénz útját kövesd, vagy az egyéni érdeket vedd figyelembe! Esetleg a kettő szorosan összefügghet.
És ha már a magvas gondolatoknál tartunk, zárásként álljon itt Mark Twain egyik idézete: „Valahányszor a többség pártján találod magad, ideje megállnod és eltöprengened.”
FG