/

Élj maradéktalanul!

A cím alapján a teljesebb életre is asszociálhatunk, de nem erről van szó: a Médiaúnió Alapítvány ezzel a szlogennel indított egy átfogó kampányt az élelmiszerpazarlás ellen, ami mindannyiunkat érintő probléma, hatással van a bolygónkra, gazdaságunkra és a személyes életünkre egyaránt.

Ezért választotta az Alapítvány 2020-as kampányüzeneteként az „élelmiszer=érték” szlogent. A projekt során hasznos tippek kerülnek megosztásra, melyek segítségével mindenki kiveheti a részét a pazarlás elleni harcból. 

Elöljáróban megdöbbentő adatokat közöltek:

Egy átlagos család élelmiszerpazarlása egy évben 270 kg élelmiszerhulladékot, 120 000 Ft felesleges kiadást és 680 kg élelmiszerpazarlásból adódó CO2 kibocsátást jelent.

A kampány során rövid üzenetekben a vásárlási szokásaink tudatosabb tétele, az életmódunk megváltoztatása, az étkezési szokásaink átalakítása érdekében emelnek szót. 

Mi a baj a kidobott élelmiszerrel?

Összes kiadásunk 20-30 százalékát adják nagyjából az élelmiszerek, így egy magyar család több tízezer forintot is megtakaríthatna évente az élelmiszerhulladék csökkentésével. Amit a kidobott élelmiszerre költöttünk, rengeteg hasznos dologra is fordíthatnánk! A pazarlás visszaszorítása nyereség neked is és a bolygónak is.

Amikor az étel a kukába kerül, nemcsak magát az ételt dobjuk ki, hanem minden olyan erőforrást is (felhasznált víz a locsoláshoz, szállítás, tároláshoz szükséges energia, csomagolás, stb), ami a létrehozásához és a hűtődig való eljuttatásához kellett.

A kidobott élelmiszer nem csak jelentős gazdasági veszteséget okoz, de az anyagi káron túl jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz is. A lebomló ételek metánt bocsátanak ki, ami 25-ször károsabb a klímánkra, mint a szén-dioxid.

Miközben több milliárd forintnyi élelmiszer kerül naponta a szemétlerakóra, a másik oldalon szintén milliárdokat költünk segélyekre és étkeztetésre. Talán nem is kell több, hogy belássuk, hogy az élelmiszermentésnek hatalmas lehet a társadalmi haszna. Ha kevesebb ételt dobsz ki, akkor kevesebbet kell vásárolni.

Ha kevesebbet vásárolsz, akkor csökken az összes kereslet, és ez hozzájárul az élelmiszer árának csökkenéséhez. Ez pedig lehetővé teszi, hogy azok is élelmiszerhez jussanak, akik eddig nem tudták megfizetni.

Így paradox módon fel lehetne számolni az éhezést, csak azzal, ha kevesebb ételt gyártanánk és helyi termelőket támogatnánk.

Élelmiszerszegénység

A világon mintegy egymilliárd ember alultáplált. Mindegyikük jóllakhatna csak az Európában és az USA-ban kidobott élelmiszer negyedéből.

Az élelmiszer-termelés globális piaccá, globális rendszerré vált. A rendszer elemei összefüggésben állnak egymással: a Kisújszálláson kidobott élelmiszer jó eséllyel csökkenti az etiópiaiak jóllakásának esélyét.

A kidobott élelmiszer csökkenti a rendelkezésre álló készleteket, felviszi az árakat (a fejlődő országokban is), így kevésbé lesz elérhető például a gabona a szegény és alultáplált emberek számára a világ minden táján. Ha kevesebb ételt dobunk ki, akkor kevesebbet kell vásárolnunk. Ha kevesebbet vásárolunk, akkor csökken az összes kereslet, és ez hozzájárul az élelmiszer árának csökkenéséhez. Ez pedig lehetővé teszi, hogy azok is hozzájussanak az élelmiszerhez, akik eddig nem tudták megfizetni. Az élelmiszer-hulladék csökkentése tehát olcsóbbá teszi az ennivalót, ezáltal hozzájárul az élelmiszer-szegénység csökkenéséhez.

Az élelmiszerpazarlás és a COVID-19

Az nem kérdéses, hogy a járvány alapjaiban változtatta meg a táplálkozási szokásainkat. Természetesen az első bizonytalan hetekben mindenki az egészségmegőrzést és az élet védelmét tartotta elsődlegesnek.

Ugyanakkor a kezdeti pánik és felhalmozás után világszerte tonnaszám kerültek kidobásra a romlandó élelmiszerek (főként húsok és zöldségek), az egekbe szökött az ételrendelések száma – ami kis vigaszt nyújtott az üzletüket bezárni kényszerült vendéglátósoknak -, ám hajlamosak vagyunk megfeledkezni a kiszállítások ökológiai lábnyomáról és a felhasznált műanyag ételhordókról. 

Továbbá problémát jelent a vendéglátói szektor megrogyása miatti túltermelés, itt elegendő csak arra a 10 millió sertésre gondolni, melyet az egyesült államokbeli gazdák kényszerűek szeptemberig leölni – vásárlóerő hiányában. Hasonló történik világszerte a mezőgazdaságban, egyelőre pontos adatoknak híján vagyunk, hogy felmérjük a kárt.

A koronavírushoz hasonló csapásokra nehéz felkészülni, az egyetlen amit tehetünk (ha módunkban áll), hogy tudatosan készítjük össze otthonunk élelmiszerkészleteit, így egy váratlan esemény (akár a járvány második hulláma) során lesz mihez nyúlnunk.

Forrás: www.eljmaradektalanul.hu

Legújabb cikkek a Egészség kategóriából

Magyar véradók napja

Előszőr 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros váradóknak, majd 1987-ben a Magyar Vöröskereszt azt javasolta,…

Együk magunkat egészségesre!

Szezonálisan étkezni annyit jelent, hogy étrendünk összhangban legyen az évszakokkal. Ősszel elsősorban a nyár végén-ősszel termő,…