Mindenszentek napján emlékezünk gróf Teleki Pálra

November 1-én, Mindenszentek napján emlékezünk gróf Teleki Pál születésének 141. évfordulójára. Teleki Pál három területen alkotott maradandót. Kiváló földrajztudós, cserkész főparancsnok és miniszter, miniszterelnök is volt.

Eredetileg jogász végzettséget szerzett, de folytatott földrajzi és mezőgazdasági tanulmányokat is. Több kiváló földrajzi témájú művet és tanulmányt írt. Több országban is tartott tudományos előadásokat. Többek között tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Földrajzi Társaságnak és a Turáni Társaságnak is. Megalapította a Magyar Földrajzi Intézetet és ő tekinthető a gazdaságföldrajz hazai megteremtőjének. Tagja volt a trianoni békedelegációnak is. Elkészítette a híres vörös térképet, a „Carte rouge”-t, amely Magyarország nemzetiségi megoszlását mutatta be az 1910-es népszámlálás alapján. Nem rajta múlt, hogy a győztesek ezt sem vették figyelembe. 1924-ben, a Népszövetség felkérésére tagja volt az iraki háromtagú határmegállapító bizottságnak, amely a vitatott moszuli terület hovatartozásáról döntött. Kétszer is betöltötte a pesti egyetem dékáni tisztségét és képviselte a felsőházban a Közgazdaságtudományi Kart.

Nagyon hamar csatlakozott a hazai cserkészmozgalomhoz, amelyből egy egész életre szóló kapcsolat lett. 1922-től Magyarország főcserkésze, majd pedig egy év múlva tiszteletbeli főcserkésze. Egyetemi tudományos munkája miatt nem vállalhatta a főállású cserkészvezetői feladatokat, de amikor csak tehette felvette cserkész egyenruháját és részt vett a rendezvényeiken. Óriási szerepe volt abban, hogy Magyarország rendezhette a IV. Világjamboree-t, Gödöllőn. Sík Sándorral együtt vezették a nemzetközi tábort. A táborparancsnokság a Premontrei Rendház és Gimnázium épületében volt (ma a Szent István Egyetem épülete). 1939-ben, már miniszterelnökként meglátogatta a Kassa melletti Jászón táborozó gödöllői, premontrei 44. Rákóczi Cserkészcsapatot. A halála előtti napon is kikészíttette cserésztiszti ruháját, hogy abban vegyen részt a másnapi szentmisén. Arra azonban már nem mehetett el!

Politikusként is jelentős tevékenységet fejtett ki. Volt országgyűlési képviselő, külügyminiszter, vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd pedig kétszer Magyarország miniszterelnöke. Mindkét kormányfősége idején nagyon nehéz történelmi helyzetben vállalta el a tisztséget. Először 1920-21-ben, a trianoni békediktátum katasztrofális hatásait kellett mérsékelnie az országban. 400 ezer menekült érkezett az elcsatolt területekről. Nekik munkát és lakást kellett adni. Földet osztottak a parasztság egy részének. Az értelmiségi túlképzés megakadályozására szabályozták az egyetemekre való bejutást. Komoly katonai (fegyver és lőszerszállítmányok) segítséget nyújtott Magyarország a lengyeleknek, akiknek sikerült megállítani a Visztulánál a bolsevik orosz csapatokat. 1921 tavaszán kompromittálta magát az ún. első királypuccs idején, ezért le kellett mondania.

Másodszor pedig 1939 és 1941 között töltötte be a miniszterelnöki posztot. Ekkor tört ki a második világháború, amelytől igyekezett távol tartani hazánkat. Az ún. fegyveres semlegesség elvét igyekezett betartani. Ez azt jelentette, hogy az ország nem lép be a háborúba a németek oldalán, de tovább fejleszti és erősíti a hadsereget, hogy ha szükséges, akkor meg tudják védeni Magyarországot. 1939. szeptemberében, mikor Németország lerohanta Lengyelországot, akkor 100 ezer lengyel menekültet fogadott be hazánk. Jelentős szerepe volt Telekinek az első és a második bécsi döntések létrehozásában és Kárpátalja visszafoglalásában is. A döntések értelmében visszakerültek a Felvidék és Erdély magyarlakta területeinek nagy része. Sajnos ezek a sikerek a németek és az olaszok segítségével valósulhattak meg, így az ország egyre jobban a náci Németország függésébe került. Teleki igyekezett ezen lazítani, de az adott körülmények között erre kevés esély volt. 1940 decemberében sikerült egy örök barátsági szerződést kötni Jugoszláviával, akivel addig elég rossz volt a viszony. 1941. márciusában azonban Hitler elhatározta a Jugoszlávia elleni német támadást. Felajánlotta hazánknak, ha részt vesz az ország a támadásban, akkor visszakaphatjuk a Délvidék egy részét. Ezt Teleki nem vállalhatta, de arra sem volt lehetősége, hogy határozottan elutasítsa a kérést. Ezért 1941. április 3-án inkább a halálba menekült. Végrendeletében azt kérte, hogy Máriabesnyőn temessék el. Ugyanis a gödöllői dombok szülőföldjére, Erdélyre emlékeztették. Ezt a kérését családja csak 1947-ben tudta teljesíteni.

Gödöllőn, 2001-ben avattuk fel a mellszobrát, amelynek talapzatán is olvashatjuk egyik tanulságos gondolatát: „Becsületünk előbbre való jólétünknél!”

 Sírjára pedig az alábbi mondatot vésték: „Dolgozott a cserkészetért és életét adta a magyar nép becsületéért!”

 Lencsés Barna

Legújabb cikkek a Közélet kategóriából

Gödöllői vizes (v)iszonyok

Vannak helyzetek, amikor Gémesi György sem tehet mást, mint mosolyog.
Pironkodhatna is, hogy három évtizedes polgármesteri…