A hazai mobilos fejlesztések kezdeteként a legelső bázisállomásokat és kapcsolóközpontot az 1988-ban felépített, ma is Budapest harmadik legmagasabb építményének számító, 154 méter magas, Száva utcai távközlési adótoronyban helyezték üzembe. A 450 MHz-es, analóg rendszer, illetve a mai megfogalmazás szerint 1G egészen 2003-ig működött, de persze közben érkeztek mellé az újabb és újabb megoldások.
Először a digitális technológia, a nagyobb készülékválaszték és az ezekkel járó szélesebb körű funkcionalitás érkezett meg a 2G formájában, majd jött a mobil szélessávot kínáló 3G. Ma pedig a mobilhasználatnak már csak egy része a konkrét hanghívás, hiszen a telefonok a szinte mindenhol elérhető 4G/LTE hálózaton alkalmasak a videótelefonálástól a videóstreamingen át a távmunkáig megannyi feladatra, és már épül a hazai 5G hálózat is, amely Budapest egyes területein és Zalaegerszegen kívül nyáron a Balaton környékét és néhány megyeszékhelyet (Szombathely, Debrecen, Szeged, Kecskemét) hódított meg, és a terjeszkedése folytatódik.
Az analóg monstrumok és nagy felfedezések kora
Ebben az időszakban már elérhető volt a GPRS mobilhálózat, a WAP rendszerű adatmegjelenítési technológia, és a mobilkészülékek, valamint előfizetések terén óriási fejlődés volt tapasztalható.
A fejlesztések között persze voltak olyanok, amelyek utólag inkább amolyan puhatolózásként értelmezhetőek, ilyen volt például a szolgáltatásaként elinduló MMS és a WAP. Előbbi a közvetlenül, hívószámokra elküldött multimédiás üzeneteket takarta, utóbbi pedig egy olyan, erőteljesen adatmennyiség-kímélő mobilos internet-protokoll volt, amely az akkori sávszélesség, valamint a pár karaktersoros mobilkijelzők korlátai mellett igyekezett valamiféle webes információátvitelt megvalósítani. Ezeket természetesen csak a kíváncsi, tech-fókuszú ügyfélkör használta ki, ám ezek is fontos lépcsőfokok voltak a későbbi fejlesztések megkönnyítésére.
Mobilok magyarul
Bár azt hihetnénk, hogy a mobilok elterjedése nemzetközi szintű folyamat, de több területen is speciálisnak számított Magyarország ezen a téren. Egyrészt élen jártunk több fontos szolgáltatás bevezetésében, így a GSM szolgáltatás, vagy az MMS világszinten kifejezetten korán jutott el az országba. A másik oldalról pedig hatalmas „felhajtóerőt” jelentett az, hogy a mobil nem csak a kommunikáció új formáját hozta el a legtöbbeknek, hanem a kommunikációt önmagában. A mobilok megjelenése előttről talán még sokan emlékeznek a sok éves sorban állásra, amíg kiutaltak számukra egy vezetékes telefonvonalat – ehhez képest egy mobilkészülék és egy előfizetés megvásárlása azonnali és minden addiginál flexibilisebb lehetőséget jelentett az emberek számára.
Épp ezért az első időszakban hihetetlen nagy igény mutatkozott a készülékekre még akkor is, ha az akkori átlagkeresethez képest kifejezetten drágák voltak, ráadásul az analóg hálózaton még a fogadott hívásokért is fizetni kellett. Emellett a hazai fejlesztők és üzemeltető csapatok már a legelejétől hihetetlen minőségű hálózatot hozott létre, tudván, hogy nem kiegészítő, hanem alapvető szolgáltatást építenek.
30 év után sincs megállás
Az elmúlt évtizedekben sok lépcsőfoknyit ugrott a technológia: a nyomógombos készülékek helyett általánossá váltak a széleskörűen használható okostelefonok, a GPRS-ből 3G, majd 4G lett – amely már az egész országot lefedi – és jelenleg már az ötödik generációs mobilhálózat kiépítése folyik. A telefonok mellé megjelentek a tabletek, és a mobilkommunikációban is felsorakozott a hang mellé egy sor másfajta szolgáltatás: a szöveges chattől a videókonferenciáig.
Jelenleg párhuzamosan halad a 4G korszerűsítése és az 5G bevezetése, de ez utóbbi már nem csak annyiban észlelhető az ügyfelek számára, hogy még gyorsabban tölthetnek le adatokat mobilon vagy minden eddiginél nagyobb felbontású streamelt videókat nézegethetnek útközben. Az 5G első igazán nagy áttörése az ipari alkalmazások terén jelentkezhet nemsokára, ahol a folyamat-automatizálásban, mezőgazdasági tevékenységek irányításában hozhat óriási hatékonyság-növekedést a villámgyors és gyorsan reagáló hálózat. Az idei év történései kapcsán is egyre többet esik szó az egészségügyi rendszerek vagy épp a távoktatás rendszereinek kommunikációs és adatéhségéről, amelyet szintén tökéletesen kiszolgál az 5G.
Azt persze nehéz megmondani, hová fut ki a mobiltechnológia egy újabb 30 éves korszak végére, de azért évtizedes vagy annál is távolabbi tervezésre így is szükség van – többek között a hálózat jövőbeni kapacitására, képességeire, kiterjedésére való felkészülés miatt. Tehát ha azt nem is lehet még pontosan megmondani, 2050-ben mit tud majd a mobiltechnológia, nagyon sok mindent lehet – és kell is – előre látni.
Egy olyan új „felhasználótípus” érkezett az elmúlt években, és érkezik egyre nagyobb számban a mobilhálózatokra, amely minden eddiginél erősebb kommunikációs igényeket támaszt: az interneten kommunikáló gépek, szenzorok és „kütyük”, vagyis az úgynevezett IoT eszközök. Ezek épülnek be az okosvárosok vérkeringésébe, az intelligens otthonokba, az önvezető autókba és az üzleti élet sokféle automatizációs, adatszerző folyamataiba. Jelenleg a bolygón hét és félmilliárd emberrel számolunk a mobilkommunikáció terén, de a hálózatra csatlakozó eszközöket is bekalkulálva ez a szám rögtön a sokszorosára emelkedik. A jövő egyik legfontosabb feladata lesz, hogy egy olyan hálózat működjön gyorsan és zökkenőmentesen, amely ezt a robbanásszerűen megnövekvő kommunikációs igényt is kiszolgálja.
