Az óraátállítás időpontja minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Így az idén az őszi óraátállítás erre a vasárnapra esik.
Az évi kétszeri óraátállítás egy újkeletű dolog, hiszen a megelőző évezredekben mindenütt a „szoláris idő”-höz azaz a mostani téli időszámításként ismert időhöz igazították napjaikat az emberek.
A nyári időszámítás alkalmazásával – a hosszabb természetes világítás előnyét kihasználva – a helyi időt 1 órával állítják előre az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. A téli félévben ez a természetes megvilágítási előny elvész, ezért október végén visszatérünk az eredeti időbeosztáshoz. Mivel a módosítást valahogyan el kellett nevezni, amely a nyári időszámítás nevet kapta, így az őszi átállításnak is nevet kellett adni, ezért az alap állapotot napjainkban téli időszámításnak nevezzük.
A XX. század elején ismerték fel, hogy energiát és nyersanyagot lehet megspórolni azzal, ha nyáron, amikor több a napfényes órák száma, a világos periódust az emberek aktivitásához igazítják. Ezt a megoldást eleinte alkalmi jelleggel alkalmazták, majd később állandósult a nyári időszámítás.
Energiatakarékossági okokból 1916-ban a világon elsőként az USA vezette be a nyári időszámítást, majd ezt hamarosan számos ország átvette, beleértve Magyarországot is. Angol nyelvterületen nyári időszámítás „daylight saving time”, megnevezésében a ’saving’ azaz a megtakarítás szó egyértelműen utal az átállítás okára. Nálunk nem volt minden esetben megszokott dolog a váltogatás, hiszen voltak olyan évek, amikor nem volt óraátállítás. Hazánkban 1954 és 1957 közt a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező elektromos kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szüneteltették. Később 1980-ban vezették be újra, szintén energia-megtakarítási céllal.
A legtöbb mai uniós ország az 1960-as, 70-es években állt át a nyári időszámításra, amelyet Európában az Unió 1997-ben szabályozott és egységesített. 2018 szeptemberében azonban az Európai Bizottság az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetésére tett javaslatot, miszerint a tagállamok szabadon választhatják meg, hogy a téli, vagy a nyári időszámítást alkalmazzák országukban, azt azonban már nem változtatják az év során. Ezt a javaslatot az Európai Parlament 2019-ben megszavazta ugyan, azonban kihangsúlyozta, hogy az időszámítási zavarok elkerülése érdekében fontos lenne, hogy a tagállamok harmonizálják döntéseiket a standard idő kérdésében. Eddigi információk szerint 2021-ben az európai uniós országok eldönthetik, hogy maradnak-e a téli szisztémában, vagy tavasszal még egyszer és utoljára átállítják óráikat. Eddigi információk szerint Magyarország a nyári időszámítás bevezetését támogatja. Amennyiben az Európai Bizottság viszont úgy látja, hogy a tagállami tervek jelentős és folyamatos fennakadást hozhatnának a belső piac működésében, az irányelv hatálybalépésének egy évvel történő elhalasztását javasolhatja. A kérdés lezárásához végleges döntés szükséges.
