Ha én szél lehetnék…

Kalandozások a nagypolitika világában

Nagy fába vágja a fejszéjét az, aki Gémesi György politikai pályáját és ambícióit szeretné végigjárni, megértetni. Mi, most mégis kísérletet teszünk eme igencsak kacskaringós és nehezen átlátható életút bemutatására. Hogyan válik valaki Fideszes országgyűlési képviselőből egy balliberális párt – időközben lemondott – elnökévé, majd a gyurcsányista ellenzék egyik „civil” megmondó-emberévé?

Gémesi Györgyöt az őt igazán ismerők, hozzá közel állók mindig is ambiciózus, hatalmat szerető emberként jellemezték. 1990-től polgármester (még az MDF támogatásával, de már lokálpatrióta jelöltként), emellett 1998-2006 között országgyűlési képviselő Fidesz-MDF színekben. 2006-ban, mindenkit meglepve, a második fordulóban kikap szocialista ellenfelétől, Fogarasiné Deák Valériától az országgyűlési választásokon, ezzel kiesik a parlamentből. Ez a vereség komoly fordulópont életében, és viharos körülmények között, egykori pártját ostorozva, kilép az akkor már a baloldallal kacsintgató MDFből. Ez a kilépés akkoriban még szimpatikus is volt elvhű, túlnyomó többségében jobboldali érzelmű szavazóinak szemében, azonban történelmi távlatból szemlélve, ma már kijelenthető: ez csak a politikai ámokfutás kezdete volt, az új Gémesi György születése. Ekkor alapozta meg ma is használt politizálási technikáját: az áldozattá válást, amit azóta is előszeretettel alkalmaz.

Gondolják csak végig: mikor fordult elő olyan politikai karrierje során, hogy valamiért vállalta a felelősséget? Sokat kutattunk, de nem találtunk ilyen epizódot. Ha valami balul sikerül, mindig jön a szokásos forgatókönyv: becsapták, megtámadták, felültették, mindenki hibás rajta kívül, hiszen ő csak legjobbját próbálja nyújtani. Mindig, mindenért valaki más a hibás, ő mindig csak áldozat, akit személyében támadnak, ellehetetlenítenek, akiről valótlanságokat állítanak.

Az MDF-ből való kilépés után néhány nyugodt, csendes év következett, nagypolitikai megnyilatkozások és szerepvállalás nélkül. Munkájában Gödöllőre, és az akkoriban még szárnyaló, azóta teljesen súlytalanná vált és inkább csak papíron létező Magyar Önkormányzatok Szövetségére koncentrált.

A nagypolitikai álmok hajszolása körülbelül 2010-től érhetők tetten nála újra. Megnyilatkozásaiban egyre többször hibáztatja az újonnan megalakult második Orbán-kormányt, és szépen, fokozatosan érzékelhetővé válik a balra fordulása. A nemzeti ünnepeket módszeresen politikai csatatérré változtatja, nyilvános felszólalásait a kormány bírálatára, folyamatos ellenségkép-gyártásra használja, mindennapos vendéggé válik a baloldali médiában. A kormányzattal szemben indított háborúja „casus belli”-jeként ismét a szokásos panelt veszi elő: a Fidesz becsapta őt, felrúgta az állítólagos paktumukat, és dr. Boros Andrea személyében polgármester-jelöltet állított ellene az önkormányzati választáson.

Mivel a paktum részleteiről vagy létezéséről egyetlen forrásunk sem tudott hiteles információval szolgálni, így lehetséges okok után kutattunk, és találtunk egy érdekes egybeesést: L. Péterfi Csaba, jelenlegi kabinetvezetője és főtanácsadója éppen a 2000-es évek végétől kezdődően jelent meg egyre többször a színen. L. Péterfi liberális körökben jól ismert, jó kapcsolatokkal rendelkező, egykori SZDSZ-közeli arc, aki az évek alatt egyre nagyobb ráhatással bírt Gémesi ténykedésére, gondolkodására, miközben szisztematikusan építette ki teljhatalmát a hivatalon belül. Megkérdezett önkormányzati forrásaink egybehangzóan állítják, hogy ma már semmi nem történik és történhet L. Péterfi Csaba tudta és beleegyezése nélkül a szervezet egyetlen részében sem.
Azonban L. Péterfi nem csak az önkormányzat ügyeiben bír döntő szereppel, komoly szerepet vállalt a Gémesi által 2016-ban indított „Józan ész forradalmában”, majd az Új Kezdet Párt 2017-es megalakulásában is.

Apropó, Új Kezdet: a névválasztás valószínűleg nem a véletlen műve, hiszen 2004-ben pontosan ugyanezzel a névvel hozott létre alapítványt néhány SZDSZ-közeli figura, akik utána aktív szerepet vállaltak a 2006-os országgyűlési választásokon az SZDSZ-es pártfinanszírozásban is.
Az SZDSZ 2010-ben esett ki a parlamentből. Abban az évben még 108 millió forintos állami támogatást kapott, ami 2011-re megszűnt, a párt csak hárommillióból gazdálkodhatott.
A párt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint szabálytalanul fogadott el 2009-ben egy 56,5 milliós adományt az Új Kezdet Liberális Alapítványtól, nem igazolta ugyanis, hogy az alapítvány nem részesült közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban (ez szükséges feltétel az ilyen adományok elfogadásához). Az összeget a törvény szerint be kellett volna fizetni a központi költségvetésbe, csakhogy erre semmi esély nem mutatkozott, mivel a pártnak addigra már szinte egyáltalán nem voltak bevételei.
A 2004-ben született Új Kezdet Liberális Alapítvány elsősorban szimpatizáns magánszemélyektől, illetve külföldi – német, osztrák – testvérszervezetektől jutott pénzhez, és már a 2006-os választási év előtt segített feltölteni az SZDSZ kasszáját. Az Új Kezdet kuratóriumi elnöke az akkori kisebbik kormánypárt egyik vidéki politikusa, Mohos Antal volt, létrehozói Halda Aliz, Világosi Gábor és Wittinghoff Tamás voltak. Az a Wittinghoff Tamás, aki az Új Kezdet Párt zászlóbontásakor feltűnően sokat mutatkozott Gémesi György oldalán, majd később valószínűleg Gémesi számára is felvállalhatatlan lett zűrös ügyei miatt.

Az SZDSZ-es kapcsolatoknál is érdekesebb, hogy megalakulásakor milyen forrásokból sikerült felépíteni az azóta is mérhetetlen Új Kezdet Pártot. A párt zászlóbontásakor Gémesi kijelentette: országos párttá válnak, országos hálózatot építenek, és 2018-ban önállóan méretik meg magukat az országgyűlési választásokon.
Egy országos párt felépítése mai léptékben sok százmillió forintba kerül. Ahhoz, hogy egy párt országos hálózatot építsen, és ismerté váljon a választók előtt, nagyon komoly adminisztrációs-, személyzeti és eszközállomány szükséges. Folyamatos országjárásra, mérhetetlen mennyiségű nyomdai anyagra, komoly szakértői- és tanácsadó stábra, reklámszakemberekre, online és offline hirdetési felületekre, közvélemény-kutatásokra, mérésekre van szükség, amik külön-külön is nagyon költséges mutatványok. (Gondoljanak csak a Momentumra, amely jó helyzetből, alapismertségből indulva is jóval több, mint fél milliárd forintot költött a 2018-as kampányra, amellyel persze nem tudnak elszámolni.)
Emlékezhetünk, Gémesi pénzt, időt és energiát nem sajnálva, ezen lépések mindegyikét megtette, de a „miből” kérdésre továbbra sincs válasz (bár, ha a névrokon alapítvány példáját vesszük alapul, akkor valószínűsíthetően soha nem is lesz).
A rengeteg munka és áldozat, Gémesi folyamatos ellenségképgyártása ellenére, a látható siker azonban elmaradt, az Új Kezdet párt nem volt képes önállóan indulni a 2018-as országgyűlési választáson, és az ekkor már szintén nagyon nehéz helyzetben lévő LMP-s szövetségkötéstől várta a politikai megváltást. A minimális küszöböt (5%) meg is ugrották, Gémesi György listáról újra a parlamentbe jutott 12 év után, igaz, már nem keresztény-konzervatív, hanem balliberális (és radikális zöld) színekben. Parlamenti mandátumáról azonban lemondott, és átadta helyét a listán következő Hohn Krisztina párttársának. A hivatalos indoklás szerint ő továbbra is polgármesterként, Gödöllőért szeretne tevékenykedni (amely munkáját hosszú évek óta némiképp feláldozta a pártépítés oltárán), ám engedékenységét a valóságban inkább kudarca hallgatólagos beismeréseként értelmezhetjük.
De, mi lehetett az oka a kudarcnak? Az Új Kezdet bukása egyrészt azt bizonyítja, hogy jelenleg a balliberális térfél túltelített, nincsen benne hely és igény újabb mikro-pártoknak. Másrészt Gémesi egykori hűséges, jobboldali érzelmű szavazói nem voltak nyitottak a balliberális fordulatra. Harmadrészt pedig valószínűsíthetően a helytelen politikai stratégia és inkompetens, a modern politika világában tapasztalatlan tanácsadók okozhatták Gémesi legnagyobb politikai kalandjának a vesztét.

Pártelnöki munkájáról továbbra sem mondott azonban le, és gőzerővel fordult rá a 2019-es önkormányzati választásra. A képlet egyszerű volt: a láthatóan nagyon erős kormánypárti jobboldal ellen erős baloldaliként állni a csatatéren. Egy balliberális párt elnökeként arra alapozott, hogy jobb alkupozícióból indulhat a pálya bal térfelén, és legalább polgármesteri „hatalmát” megtarthatja.
Számítása végső soron bejött a Momentummal kötött hallgatólagos megállapodásának köszönhetően, és vélhetően az MSZP-DK tábor sem tett meg mindent jelöltjük megválasztása érdekében. Elég csak a körzetekben az MSZP-DK-ra, és a polgármester-jelöltjükre, Kovács Barnabásra leadott szavazatok számát összehasonlítani.
A helyzet azonban nagyot fordult azzal, amikor a kormánypártok által támogatott, független képviselőjelöltek 6 egyéni körzetben tudtak nyerni, míg az Új Kezdet párelnökével is fémjelzett lokálpatrióta klubos jelöltek csupán 4 körzetben diadalmaskodtak. Az önkormányzatban egyfajta patthelyzet alakult ki, de ami ennél is fontosabb: Gémesi komoly, nagy támogatottságú és erős városi ellenzéket kapott, amely teljesen új helyzetet teremtett. Alakulata gyakorlatilag elveszítette a választásokat, még ha ő a polgármesteri székét meg is tarthatta.
Ez a második, kijózanító pofon már számára is bizonyíték volt, hogy Új Kezdet nevű politikai kalandja komoly kudarc, és egyre kínosabb a megítélése szempontjából. Ezzel magyarázható, hogy február 26-án lemondott pártelnöki tisztségéről, hogy ezzel is minimalizálja támadási felületeit.
Azonban ellenzéki szerepvállalása korántsem ért véget, sőt, aktívabb, mint valaha. Az önkormányzati választás óta egyre több színfalak előtt és mögött zajló egyeztetésen vesz részt a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal prominens személyiségeivel (gondoljunk csak a DK-s Gy. Németh Erzsébettel való legutóbbi izraeli egyeztetésére), valamint az is árulkodó lehet, hogy március 15-én éppen a Momentum gödöllői szervezetével koszorúzott együtt. Bizonyosan nem a véletlen műve az sem, hogy az elmúlt hetekben a gyurcsányista baloldal szószolójaként tündököl a baloldali médiában, ha bármilyen, az önkormányzatokat akár csak áttételesen is érintő téma kerül napirendre.
Itt tartunk jelenleg, és bizton kijelenthetjük: Gémesi György és a balliberális oldal számára 2022 már elkezdődött.

-pJb

Legújabb cikkek a Közélet kategóriából

A „Vaslady”

1990-ben ezen a napon jelentette be lemondását a „Vaslady”, azaz Margaret Thatcher, aki – Nagy-Britannia első…