A lovardát Grassalkovich I. Antal a 18. század közepén építtette a kastély déli részén, majd a királyi időszakban Erzsébet királyné kérésére átalakították, és a belső karzat falára helyezett „nagy olajfestmény delelő ménest” (Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona, 1896) ábrázolt. A festmény Károly(1833–1904): Ménes című alkotása, amelyet állami megrendelésre festett, és a kisbéri méntelep épületének nagytermébe szánták. Lotzot, mint a dekoratív festészet kiemelkedő alakját középületeink (pl. Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás templom, Operaház, Országház, Budai palota, Várkert Bazár), magánpaloták, templombelsők, arcképek, történelmi és vallásos témájú alkotások nagyszerű művészeként ismerjük, emellett kitűnőek tájkép-, életkép- és állatábrázolásai.
Életművében fontos helyen áll a kisbéri ménesről készült festménye. Nemcsak impozáns mérete miatt, hanem kompozícióját tekintve is. „A képen mintegy ötven ló alakja látható, s ezek érdekes csoportosításában a mester nagy rajzolási és mintázási ereje hatalmasan nyilvánul. A szebbnél szebb csikók, anya-kancák és csődörök tömege a legváltozatosabb látványt nyújtja.” (Képzőművészeti Szemle, 1880 október) Az elkészült képet Lotz „Kisbéri ménes” címmel az Országos Képzőművészeti Társulat 1881. tavaszi tárlatán mutatta be a Műcsarnokban,ahol hatalmas sikert aratott. Lotz impozáns méretű (268 x 487 cm) festménye Supp Ferenc várkapitány kérésére került a Gödöllői Királyi Kastély lovardájába, amelyet a lovagló szenvedélyéről ismert Erzsébet számára jelentősen átalakították 1880 őszén.
A belső padlószintet megemelték, körmanézst alakítottak ki, körben a falakon négy hatalmas tükröt helyeztek el. „A felséges asszonynak ugyanis legnagyobb kedvtelése magas és legmagasabb vendégei előtt bemutatni mindama mesterségeket, melyekre kedvenc lovait tanítá.” (Magyarország és a nagyvilág, 1880. október 17.) A festmény 1881. október végén került fel a lovarda északi falára: „Gödöllőn a királyné cirkuszába e napokban függesztették ki Lotznak „A kisbéri ménes” című nagy festményét.” (Fővárosi Lapok, 1881. november 1.) Lotz alkotása az 1930-as években kerülhetett a Budai Palotába. A II. világháború során megsérült, majd a Magyar Nemzeti Galéria raktárába került feltekert állapotban. A gödöllői lovarda belsejéről készült archív fénykép, és Lotz Károly születésének 100. évfordulójára 1933-ban készített emlékkiállítás katalógusában lévő kép segítségével sikerült beazonosítani a vakkeret és díszkeret nélküli restaurálandó festményt.
A Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. a restaurálásra miniszteri különkeretet kapott, így a szakmai együttműködés keretében a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria kitűnő restaurátor-csapata végzi e különleges, már-már feledésbe merült festmény teljes restaurálását, új díszkeret készítését, és folyik a festmény művészettörténeti és történeti kutatása. A kastély lovardájában megkezdődtek az előkészületek a festmény visszahelyezésére, az új, motorikusan mozgatható zárófüggöny már elkészült. Lotz Károly: Ménes című festményét eredeti helyén, a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájának falán év elejétől láthatja majd a nagyközönség.
Kaján Marianna
